dr. Pad�nyi Viktor: Dentu-Magyaria 4. r�sz

XVII. AZ �J T�RZSSZ�VETS�G, MINT KATONAI ER�

. A t�rt�nelem utols� szabir birodalm�nak elv�rz�s�t�l a 9. sz�zad v�g�ig tart� "szabir" korunk z�r�aktus�t s egyben az�ta is tart� "magyar" korunk indul�s�t jelz� t�rt�nelmi tett�nk, a K�rp�t-medence elfoglal�sa, diplom�ciai el�k�sz�t�s�ben ugyan�gy, mint katonai v�grehajt�s�ban klasszikus t�k�letess�g� tett volt, amelynek koncepci�beli ar�nyai �s v�grehajt�sbeli r�szletei egyforma tisztas�ggal bontakoznak ki a t�rt�nelmi t�nyek felsorol�s�b�l. 1. �rp�d a t�rzsek auton�m vez�reinek hozz�j�rul�s�val elhat�rozza a szerz�d�tt k�t n�p sz�m�ra a K�rp�t-medence megszerz�s�t. 2. A ter�let felder�t�se f�ldrajzi �s politikai �rtelemben egyar�nt a t�rben lak� bar�ts�gos avar n�pelem besz�m�t�s�val �s felhaszn�l�s�val a 885., 892. �s 894. �vek sor�n v�grehajtott pann�niai hadj�ratokkal, valamint alapos �s b�k�s �ton v�grehajtott r�szletes adatszerz�ssel �vtizedeken kereszt�l folyik. Ebben k�l�n�sen a helyben lak� avarok jelentenek nagy seg�ts�get, akikkel az �rintkez�st �rp�d �lland�an fenntartja, alapj�ban v�ve m�r 862 �ta. Ezt az �rintkez�st eleinte avar emigr�nsok jelentik �s ez fog az avars�g helysz�nen val� felkeres�s�v� fejl�dni. Mindezt a helyzet, a k�r�lm�nyek �s a t�nyek tiszt�n mutatj�k. Az a f�ldrajzi t�j�kozotts�g, amit a honfoglal� magyars�g mutat, b�mulatos, de egy�bk�nt is, a felder�t�st adott esetben m�g egy kong�-vid�ki t�rzsf�n�k is �gy csin�ln�. 3. A t�rzssz�vets�gnek a K�rp�t-medenc�be t�rt�nt �tv�ndorl�sa a helyv�ltoztat� lovas n�pek �vezredek alatt kifejl�d�tt "szakszer�s�g�vel", t�k�letesen megy v�gbe. 4. A ter�let birtokbav�tele k�t feladatot jelent. Az egyik a t�r �szaknyugati r�sz�t jelent� frank hat�r�rker�letb�l �n�ll�sulni kezd� morva "hercegs�g", a m�sik a t�r keleti fel�t birtokl� bolg�r birodalom katonai erej�nek megsemmis�t�se, vagyis a k�t ter�let fegyveres megsz�ll�sa volt. A t�bbi egys�gek gy�ren telep�lt, vagy �ppen bar�ts�gos avar n�pelem �ltal lakott, teh�t komolyabb fegyveres er�szakot nem k�v�n� ter�letek voltak. Ehhez a tiszt�n felder�tett �s pontosan ki�rt�kelt k�t t�nyhez k�pest �rp�d a diplom�cia �si szab�lyai szerint a k�t er� h�t�ban keres seg�ts�get. �rp�d diplom�ciai er�fesz�t�sei mind biz�nci, mind a frank-r�mai cs�sz�ri vonalon t�rt�nelmi t�nyek, amiket k�tf�adatok bizony�tanak. Mivel �rp�d sem Biz�nc, sem Arnulf politik�j�t nem ir�ny�thatja, feladata a k�t t�nyez� felhaszn�l�s�hoz az alkalmak kiv�r�sa �s azok gyors �s energikus felhaszn�l�sa. A 892. �vi pann�niai hadj�rat Szvatopluk ellen Arnulf sz�vets�g�ben t�rt�nik, de az ar�nylag kicsi er�t jelent� morv�k ellen vezet k�t �n�ll� hadj�ratot is (885, 894). �ltal�ban tiszt�n l�that� hogy a morva- pann�niai er� likvid�l�s�t sokkal k�nnyebb feladatnak l�tja, mint a bolg�r ter�let megh�d�t�s�t, nemcsak az�rt, mert ez a ter�let maga is kisebb, hanem az�rt is, mert a megsemmis�tend� er� is az. A bolg�r birodalom katonai erej�hez k�pest Szvatopluk ereje, mint strat�giai probl�ma, val�ban eleny�sz�. 5. A v�rhat� bolg�r katonai ellen�ll�s megsemmis�t�s�t, mint katonai-feladatot, olyan komolyan veszi, hogy a k�rp�ti t�rbe val� bek�lt�z�ssel mindaddig v�r, m�g a bolg�rok elleni katonai akci� es�lye Biz�nc r�szv�tel�vel el nem �rkezik, viszont abban a pillanatban, amikor el�rkezik ez, a k�lt�zk�d�s technikai el�k�sz�t�s�t m�r v�gre is hajtja. A 892. �vi biz�nci elutas�t�s �pp�gy elhalasztja a K�rp�t-t�r megsz�ll�s�t, mint amennyire a 894. �vi biz�nci aj�nlat halad�ktalanul el�id�zi azt. M�s szavakkal, ha 892-ben B�lcs Le� hajland� lett volna a bolg�rok ellen egy k�z�s katonai akci�ra, a Milleniumot n�gy �vvel hamarabb �nnepelte volna a magyars�g. A bolg�r hadj�rat �s a honfoglal�s egyetlen �sszef�gg� akci�. 6. A bolg�r h�bor� egy k�t-arcvonalon megv�vott h�bor�, hiszen a balk�ni hadm�veleti ter�leten ugyan�gy a magyar hader� harcol bolg�r hader� ellen, mint ugyanannak a h�bor�nak nyugati k�rp�t-medencei hadm�veleti ter�let�n. Az id�, a vez�rlet �s a hadic�l is ugyanaz. Ez a hadic�l a K�rp�t-medence keleti fel�nek birtokbav�tele a bolg�rok legy�z�se �tj�n �s a magyarok hadic�ljukat sz�z sz�zal�kig el is �rik. Az esem�nyek eg�sz�nek tiszta k�rvonalakkal kirajzol�d� k�p�ben tiszt�n �s �lesen felismerhet�, hogy a balk�ni hadm�veleti ter�letre k�ld�tt k�t t�rzsi hadoszt�lynyi erej� d�li hadcsoport feladata a bolg�r f�er�ket a nyugati hadm�veleti ter�letr�l elvonni -s ezt a d�li hadsereg sz�z sz�zal�kosan v�gre is hajtja - de tiszt�n �s �lesen felismerhet� az is, hogy ebben a h�bor�ban a magyarok sz�m�ra a balk�ni hadm�veleti ter�let csup�n mell�k-hadszint�r. Ha f�hadsz�nt�r volna, ott harcolna a nagyobb er� �s azt ir�ny�tan� a f�parancsnok. Ezzel szemben a nagyobb er�, �t hadoszt�ly, a nyugati, k�rp�t-medencei hadsz�nt�ren harcol a f�parancsnok szem�lyes vez�rlete alatt a balk�ni hadcsoport parancsnoka pedig a f�vez�r fia. 7. A klasszikus t�k�letess�ggel el�k�sz�tett �s v�grehajtott h�bor�nak, mely a vil�gt�rt�nelem b�rmelyik hadvez�r�nek becs�let�re v�lna, (!) k�t, el�re nem l�that�, zavar� eleme volt. Az egyik, hogy a m�r mozg�sban lev� vonul� t�rzsek egyike, a legt�volabbi pontr�l, a Dnyeper als� szakasz�t�l indul� Jen� t�rzs h�tulr�l, rabl�si sz�nd�k� beseny� egys�gek r�sz�r�l v�ratlan t�mad�st kap, amely ember�letben �s anyagban jelent�keny, de semmi esetre sem katasztrof�lis vesztes�get okoz, a m�sik az, hogy Biz�nc, sz�vets�gi szerz�d�s�t megszegve, a hadm�veletek befejez�se el�tt, a sz�vets�ges partner megk�rdez�se, s�t tal�n �rtes�t�se n�lk�l k�l�nb�k�t k�t, ami a balk�ni hadm�veleti ter�leten oper�l� magyar d�li hadsereget v�ls�gos helyzetbe hozza, �gy hogy az s�lyos vesztes�geket szenved, (2), strat�giai feladat�t azonban teljes�ti. A bolg�r f�er�k elvon�sa a k�rp�t-t�ri bolg�r ter�letekt�l teljes m�rt�kben megt�rt�nt, 120.00 n�gyzetkilom�ter bolg�r ter�let magyar k�zbe ker�lt, �rp�d nagy strat�giai koncepci�ja megval�sult. Levente hadj�rata nem "fulladt kudarcba", mint H�man B�lint �ll�tja. (3) A magyar honfo �m�thatta minden k�zepes intelligenci�j� ember, hogy az a t�vols�g, amit a magyar t�rzseknek meg kellett tenni�k, �tlagosan legal�bb 1500 kilom�tert jelentett. (5) Azt is kisz�m�thatta b�rmelyik k�zepes intelligenci�j� ember, ak�r t�rt�nettud�s volt, ak�r nem, hogy egy teljes �s �llat�llom�ny�t is mag�ba foglal� h�ztart�s�val k�lt�zk�d� 400.000 f�nyi t�megnek, melynek legal�bb egy milli�s �llat�llom�ny�t nem v�rj�k az �tvonalon el�re l�tes�tett takarm�nyoztat� dep�k, k�vetkez�sk�pp menet k�zben legeltetnie �s �tvonal�t itat�si lehet�s�gek szerint beosztania kell, egy �tlagosan 1500 kilom�teres �thoz legal�bb 4-4 �s f�l h�napra van sz�ks�ge. Az �llatoknak ugyanis, ak�r van erre u. n. "k�tf�adat", ak�r nincs, a 9. sz�zadban is �s inniok kellett, k�l�n�sen 1500 kilom�teres teljes�tm�ny mellett. S�t, ha nem akarja, hogy �llatai takarm�ny h�j�n sz�zezer sz�mra rak�sra d�g�ljenek a k�vetkez� t�l folyam�n, az utaz�st legk�s�bb szeptember k�zep�re be kell fejeznie. E szerint teh�t m�jus elej�n indulnia kell, ak�r van erre "k�tf�adat", ak�r nincs, mert, ha m�jus elej�n nem indul, olyan nemzeti katasztr�f�nak n�z el�be, amely ut�n annak a n�pnek nincs olyan tizenegy sz�zados t�rt�nete amilyen a mienk. A bolg�r hadj�ratra val� felvonul�s �s a t�rzsek elindul�sa teh�t egyszer�re, egy id�ben t�rt�nt, k�vetkezetesk�pp ha ez beseny� t�mad�s miatt van, a balk�ni hadoszt�lyok el sem indulnak Bolg�ri�ba. (6) De azt is kisz�m�thatta volna b�rmelyik k�zepes intelligenci�j� t�rt�n�sz, hogy annak a 400.000-es t�rsadalomnak, amely az esztend� termel�si szak�ban - m�jus elej�t�l szeptember k�zep�ig - nem termel, hanem csak fogyaszt, mert utazik, egy ilyen esztend�re �s a k�vetkez� t�lre alaposan fel kell k�sz�lnie �s egy ilyen felk�sz�l�s hossz�, hossz� h�napokat vesz ig�nybe. N�gysz�zezer embernek csak �gy - "felkerekednie", ahogy ezt H�man B�lint meglep� m�don kifejezi, nem lehet. A K�rp�t-medenc�be val� �tk�lt�z�s el�k�sz�t�se a t�nyleges elindul�s el�tt, az el�z� �sz�n felt�tlen�l meg is indult, ak�r van erre "k�tf�adat", ak�r nincs, mert ha meg nem indult volna 894 �sz�n, �seink nem jutottak volna be 895 �sz�n a K�rp�t-medenc�be, m�rpedig bejutottak. Ha a biz�nci-bolg�r h�bor� idej�n el nem foglalj�k a K�rp�t-medenc�t, a honfoglal�st a "vaskez�" Simeon haderej�vel szemben kellett volna megv�vniok, m�rpedig ilyesminek honfoglal�si adatainkban nyoma sincs. A 894 �sz�n m�r ser�nyen k�sz�l�d� magyars�g teh�t nem a beseny� "t�mad�s" k�vetkezt�ben "menek�lt" a K�rp�t-medenc�be 895-ben, ez c�folhatatlan. Kiz�r�lag m�r mozg�sban lev� valamelyik t�rzs, vagy lemaradt r�szleg megt�mad�s�r�l lehet sz�, kiz�r�lag marhalop�si sz�nd�kkal. A magyar t�rt�nettudom�ny legels� vonalbeli reprezent�nsainak (H�man v�lem�ny�vel nincs egyed�l) interpret�ci�ja a honfoglal�sr�l, mindezzel mereven szemben �ll. Ez az interpret�ci� nem t�nyek parancs�ra sz�letett meg�llap�t�s, hanem szuver�n "tudom�nyos" v�lem�ny, amellyel kapcsolatban perverz, kegyelets�rt� �s tudom�nyosan k�ptelen volta miatt elker�lhetetlen�l fel kell tenn�nk a k�rd�st: "Kinek haszn�l"? Cui prodest? Jelen m� szerz�je az eg�sz komplexumot �gy, ahogy van a magyar intellektus szigor� �s t�rgyilagos �t�lete al� bocs�tja azzal, hogy ha ez az intellektus �t�letet hoz, azt is el kell d�ntenie, hogy t�rt�nettudom�nyunk 1849. aug. 13.-a �ta kibontakozott v�lem�ny�t �tlagon aluli sz�nvonal magyar�zza-e meg csup�n, vagy pedig m�g enn�l is rosszabbr�l van sz�. �s most vizsg�l�djunk a balk�ni hadj�rat k�rd�s�t jelent� anyag felett. Mit k�z�l az vel�nk? A balk�ni hadsz�nt�ren �rp�d gondos kalkul�ci�val k�t hadoszt�lyt vetett be a h�tb�l (7), a rendelkez�s�re �ll� t�mad� er�nek k�r�lbel�l negyedr�sz�t. Ebben a proporci�ban egyetlen j� magyar lovassal sincs t�bb, mint amennyire a magyar c�lnak, a magyar tervnek, a magyar sz�nd�knak �s a magyar �rdeknek sz�ks�ge volt. Felt�telezz�k, hogy jelen m� intelligens �s t�rgyilagos kritikusa tiszt�ban van azzal, hogy a biz�nci �rdek min�l nagyobb sz�m� magyar er� bevet�s�t k�v�nta, viszont valakiknek a K�rp�t-medenc�t is el kellett foglalniok. Mindez krist�lytiszt�n mutatja, hogy a magyar hadvezet�s nem annyi embert adott, amennyit Biz�nc k�rt, hanem annyit, amennyit saj�t strat�gi�ja el��rt. S ha a Szvatopluk katonai erej�nek �s Szal�n bolg�r k�n katonai erej�nek megsemmis�t�s�hez �s ezen fel�l m�g a k�lt�z� n�pess�g biztos�t�s�hoz �s a telep�l�s karhatalmi feladatainak ell�t�s�hoz is volt el�gs�ges katonai er�, mint ahogy volt, akkor a magyar-biz�nci k�z�s katonai akci� magyar r�sz�t nem Biz�nc, hanem a magyarok m�retezt�k s �rp�d klasszikus t�k�letess�g� hadvez�ri teljes�tm�nyt mutatott fel. A magyar hader� "sz�ne-jav�t" nem Biz�nc rendelkez�s�re bocs�tja a K�rp�t-medencei hadm�veletek rov�s�ra �rp�d, mint ezt H�man �ll�tja. A honfoglal�sra k�sz�l�d� magyars�g nem v�zfej�ek gy�lekezete. A balk�ni hadj�ratot adatainkb�l tiszt�n meg�llap�that�an k�t magyar lovashadoszt�ly, mintegy 10-12.000 ember hajtotta, v�gre. Az egyik hadoszt�ly k�zvetlen parancsnoka �s egyben az eg�sz hadcsoport hadvez�re, L�d (Levente), a hadsereg f�parancsnok 28-30 �v k�r�li fia volt, a m�sik� a kr�nik�inkb�l is ismert Tas. A k�t hadoszt�ly a k�t legd�libb elhelyezked�s� etelk�zi t�rzsnek, a bolg�r hat�ron telep�lt Ny�knek �s a Dnyeper-vonal d�li szakasz�t �rz� Jen�nek (mely a beseny� t�mad�st kapta) hadoszt�lya volt. Az egyik, a Ny�k, onogur, a m�sik, a Jen�, szabir hadoszt�lyt jelentett. Tas k�spi-t�r�k, szabir n�v �s t�rzse a honfoglal�s ut�n is a d�l-dunai vonalat, a Vaskapu �s a Dr�va-torkolat k�zti szakaszt fogja �rizni. A Ny�k ideiglenesen majd a Temes-Maros-Toront�l t�rben fog elhelyezkedni �s majd hat �vvel a honfoglal�s ut�n vonul �t a D�l-Dun�nt�lra. Mindk�t t�ny arra mutat, hogy ezek a hadoszt�lyok harcolt�k v�gig a bolg�r hadj�ratot. A hadcsoport feladata a balk�ni bolg�r er�k lek�t�se �s a Tisz�nt�l esetleges bolg�r katonai t�mogat�s�nak a megakad�lyoz�sa volt, vagyis �ltal�ban az, hogy a K�rp�t-medenc�t egy katonai �kkel elv�gj�k a bolg�r anyaorsz�g katonai b�zisait�l. Amennyiben ez az adatokb�l kik�vetkeztethet�, a Jen� hadoszt�ly m�k�d�si ter�lete a Duna d�li, teh�t jobbpartja, a Ny�k hadoszt�ly� a Duna �szaki, teh�t balpartja volt (8). A Jen� hadoszt�ly 5-6000 ember�t �s mintegy 20.000 lovat a Biz�nc �ltal felaj�nlott haj�k sz�ll�tott�k �t a foly�n, s a hadm�veletek befejez�se ut�n ugyanezeknek lett volna a k�teless�ge visszasz�ll�tani �ket, ez azonban a sz�vets�ges h�ta m�g�tt titokban megk�t�tt biz�nci-bolg�r k�l�nb�ke ut�n valami okb�l nem t�rt�nt meg. Ezt az okot H�man Biz�nc becstelens�g�ben jel�li meg, ez azonban m�g Biz�nc k�ts�gtelen�l becstelen k�l�nb�ke-akci�ja, �s �ltal�ban a k�zismert biz�nci macchiavellizmus mellett sem bizonyos eg�szen. Ezek a Dun�n �llom�soz� haj�k ugyanis, amelyeket az ellens�gesked�sek ideje alatt felt�tlen�l magyar �rs�g biztos�tott esetleges bolg�r t�mad�s ellen, hiszen az �szaki harcter�let magyar harcter�let volt, a magyarok tudta n�lk�l nem sz�khettek meg s Biz�nc is tiszt�ban volt azzal, hogy a magyarokra esetleg m�g majd sz�ks�ge lehet (9), teh�t ilyfok� gal�ds�got, amire egy�bk�nt sem volt sz�ks�g, aligha k�vetett el. A Duna d�li oldal�n oper�l� magyar seregr�sz teh�t lehet, hogy esetleg ott "rekedt", de az is lehet, hogy ott "maradt", s ez a val�sz�n�bb, arr�l nem is besz�lve, hogy egy foly��tkel�s k�nny� lovass�g sz�m�ra haj�k n�lk�l is v�grehajthat�, legfeljebb a zs�km�nyt kell h�trahagyni. Egy�bk�nt az, hogy a hadoszt�lyok zs�km�nyoltak is, s�t, hogy a k�zkatona sz�m�ra az volt a legfontosabb az eg�sz akci�ban, tal�n term�szetes. H�tsz�z �vvel k�s�bb, a "Harminc�ves H�bor�ban" a "magas civiliz�ci�j�" eur�pai hader�k "vall�sszabads�g" c�m�n f�leg ugyanezt tett�k. A K�rp�t-medencei bolg�rs�got anyaorsz�gi hader� a magyar t�mad�ssal szemben nem t�mogatta, s�t d�li visszavonul�suk �tja is el volt z�rva. A koncentr�lt biz�nci-magyar t�mad�s a bolg�r f�er�t teljesen lek�t�tte, az �rp�d �ltal vezetett magyar f�er� teh�t minden k�ls� beavatkoz�s n�lk�l domin�lta a K�rp�tokon bel�li hadsz�nteret �s az �rkez� polg�ri lakoss�got senki �s semmi nem vesz�lyeztette. A honfoglal�s nagyon gondos �s nagyon alapos katonai �s politikai munka volt, a gondoss�g m�g arra is kiterjedt, hogy �rp�d sz�vets�gben volt Arnulf cs�sz�rral. Hogy a Balk�nra k�ld�tt egys�get, pontosabban annak a Dun�t�l d�lre oper�l� fel�t a sz�vets�ges magatart�sa v�ls�gos helyzetbe hozta, az nem a magyar hadvezet�s hib�ja volt. A magyar hader� Bolg�ria eg�sz �szaki r�sz�t megb�n�totta, a f�v�rost is elfoglalta �s Simeont k�ptelenn� tette a h�bor� k�t fronton val� folytat�s�ra �gy, hogy k�nytelen volt Biz�nc b�kefelt�teleit alkudoz�sok n�lk�l elfogadni (10). A balk�ni magyar hadcsoport teh�t nemcsak a magyar hadic�l el�r�s�t seg�tette marad�ktalanul el�, hanem sz�vets�ges�nek hadic�lj�t is (hogy ez hogyan fizetett a kiv�l� teljes�tm�ny�rt, az m�s lapra tartozik). A balk�ni hadj�rat teh�t had�szati c�lj�t �s rendeltet�s�t a legteljesebb sikerrel, mind a biz�nci, mind a magyar hadvezet�s sz�nd�k�t 100 sz�zal�kig val�ra v�ltva, bet�lt�tte. A magyars�g birtokba vette a Tisz�nt�lt s Bolg�ria a h�bor�t Biz�nccal szemben is elvesztette. D�li frontj�nak felszabadul�sa ut�n Simeon teljes katonai kapacit�s�val a magyar hadcsoport ellen fordult. Ez a hadcsoport a Duna �ltal kett�v�lasztva mintegy 55.000 embert �s mintegy 20-20.000 lovat, azonk�v�l a zs�km�nyolt anyaggal neh�z m�lh�t is jelentett. Biz�nc k�l�nb�k�je azonk�v�l az eg�sz K�rp�t-medencei oper�ci�t hirtelen s�lyos v�ls�gba hozta, hiszen a v�ratlanul felszabadult bolg�r katonai er� megjelenhetett �s s�lyos helyzetet teremthetett volna ak�r a k�lt�z� t�rzsek h�t�ban, ak�r a K�rp�t-medenc�ben. A balk�ni hadcsoportnak teh�t, ha had�szati feladat�t v�gre akarta hajtani, a v�ratlan k�l�nb�ke ut�n is ott kellett maradnia �s fel kellett tartania a bolg�r hader�t, ak�r voltak haj�i, ak�r nem, mindaddig, am�g a K�rp�t-medencei hadm�veletek be nem fejez�dnek �s az ottani ellens�ges er� meg nem semmis�l. Sem t�rt�nettudom�nyunk, sem hadtudom�nyunk mindeddig egyetlen elismer� mondat�t le nem �rt arr�l, hogy a balk�ni magyar hadcsoport a v�ratlan k�l�nb�ke �ltal teremtett katasztr�f�lis helyzetben is hely�n maradt �s a nagy t�ler�vel szemben, csaknem egy teljes hadoszt�ly fel�ldoz�sa �r�n ugyan, de p�ld�san teljes�tette feladat�t. T�rt�nelmi t�ny, hogy a K�rp�t-medencei hadm�veletekbe �s telep�l�si folyamatba a vit�z �s kiv�l� Simeon haderej�nek nem volt lehet�s�ge beleavatkozni, s ebben, a biz�nciak k�l�nb�k�j�t �s elvonul�s�t k�vet�leg, kiz�r�lag a balk�ni magyar hadcsoport jelenl�te akad�lyozta meg, amely a bolg�r hader�t lek�t�tte, m�gpedig a legs�lyosabb k�r�lm�nyek k�z�tt. Az, hogy a v�ratlan k�l�nb�ke ut�n Bolg�ria d�li r�sz�ben, a Maricza-lap�lyon oper�l� bolg�r f�er� el�l, melynek az orsz�got kelet-nyugati ir�nyban kett�szel� Balk�n hegys�gen kellett �tverg�dnie, hogy a Duna-s�ks�gon oper�l� magyar er�k hadsz�nter�re jusson, ne tudott volna a magyar hadcsoport idej�ben visszavonulni, nem igaz, hiszen ilyenre 3-4 napja felt�tlen�l volt. Legfeljebb m�lh�j�t kellett volna h�trahagynia. A balk�ni hadcsoport tiszt�n l�that�an nem akart menek�lni, mert a K�rp�t-medence d�li bej�ratait, a T�m�si-, T�lcsv�ri-, V�r�storonyi-szorosokat �s a Vaskaput, valamint a dobrudzsai Duna-szakaszt lez�rva kellett tartania. Hogy a k�l�nb�ke Biz�nc �s Simeon k�z�tt milyen id�pontban j�tt l�tre, e sorok �r�ja nem tudja, de legal�bb nyolc-t�z heti ellens�gesked�st sz�m�t�sba kell venn�nk, hiszen �szak- Bolg�ria besz�guldoz�s�hoz �s a f�v�ros elfoglal�s�hoz ennyi id�re felt�tlen�l sz�ks�g volt. Ez az id� j�lius k�zep�t adja ki. A t�rgyal�sokkal, a fegyversz�nettel, a biz�nci csapatok elvonul�s�val, a magyar hadcsoportra bek�vetkez� fordulat ideje teh�t j�lius m�sodik fele. A k�lt�z� t�rzsek �ltal megtett �t ebben az id�pontban mintegy 1.000-1.100 kilom�ter, ami annyit jelent, hogy a t�rzsek egy r�sze m�r �tkelt a K�rp�tokon, egy m�sik r�sze, a z�m �tvonul�ban van �s az ut�v�dt�rzs, a sz�k �tkel�si volumen �s a terep f�kez� hat�sa k�vetkezt�ben be�llt torl�d�s miatt, m�g �tkel�sre v�r. A vonul� n�p alf�ldi n�p. �llatai s�ks�ghoz szokott �llatok, a meredek emelked�k �s ereszked�k teh�t embert, �llatot �s neh�z j�rm�veiket egyar�nt igen ig�nybe veszik, m�g az ar�nylag sz�les vereckei �tkel� vonalon is, s m�g ink�bb �gy van ez az uzsoki vonalon, Jablonk�n�l �s a Tat�r-h�g�n. Minden v�lgysz�k�letnek torl�d�s a k�vetkezm�nye �s a neh�z �tkel�si s�v 100-120 kilom�ter. Ha a vonul� oszlop ebben a f�zisban ak�r el�lr�l, a medence fel�l, ak�r h�tulr�l, az etelk�zi s�kr�l t�mad�st kap, a k�vetkezm�ny borzalmas, m�rpedig a Biz�nc v�ratlan kil�p�se k�vetkezt�ben felszabadult bolg�r lovas hader� k�t h�t alatt be�rhet a K�rp�t-medenc�be, s�t az etelk�zi s�kon is utol�rheti az �tkel� oszlopot. Sem az egyik, sem a m�sik nem t�rt�nt meg. A balk�ni magyar hadcsoport vezet�i intelligens, gondolkod� emberek, akik tudj�k, hogy k�r�lbel�l hol tartanak a vonul� egys�gek az adott id�pontban, hisz az indul�s idej�t is, az �tvonalat is �s a napi teljes�tm�ny hat�r�t is j�l ismerik. H�t �vvel el�bb m�r v�gigcsin�ltak egy elvonul�st, teh�t tudj�k, hogy az mit jelent. s a vonul� n�p, csal�djaik, feles�gek, gyermekek, otthonuk �s vagyonuk. Kitartani, a bolg�r hader�t foglalkoztatni, feltartani teh�t k�teless�g minden �ron, ak�rmekkora t�ler� is az �s ak�rmekkora az ember�ldozat, amit ez jelent. Ha a szerz� fenti id�becsl�se helyes, legal�bb hat h�tig, ha a k�l�nb�ke kor�bban volt, m�g tov�bb kellett kitartani, de ha a k�l�nb�ke ideje augusztus eleje volt, akkor is legal�bb m�g egy h�napig kell a d�li hadcsoportnak tartania a Duna-vonalat. A feladat s�lyos, vesz�lyes, a nagy t�ler�vel szemben s az adott terepen csaknem emberfeletti �s s�lyos v�r�ldozatot k�v�n. A balk�ni hadcsoport azonban l�p�sr�l-l�p�sre visszavonulva a Duna d�li oldal�n a Vaskapu ir�ny�ba, teljes�ti feladat�t. A bolg�r hader� nem jut be a K�rp�t-medenc�be, s�t, mire �tkel�st er�szakol ki a Duna oldal�ra k�r�lbel�l augusztusban, �s megjelenik az etelk�zi s�kon (11), minden t�rzs oda�t van a K�rp�tok t�ls� oldal�n s a szorosok bej�rat�t a h�trahagyott ut�v�dcsapatok �rzik. A balk�ni feltart�ztat� harcokban felmorzsol�dik csaknem teljes eg�sz�ben a Dun�nak nekiszor�tott Jen�-hadoszt�ly, mely a hathetes szakadatlan feltart�ztat� harcokban bizony nem "t�borozik gondtalanul", �s amelyet a Duna t�ls� partj�r�l, a foly�t �szakr�l ellen�rz� Ny�k-hadoszt�ly alig k�pes t�mogatni. Ez alatt a kritikus hat h�t alatt - tal�n �ppen egy t�mogat� k�s�rletn�l - elesik maga a f�parancsnok is, �rp�d els�sz�l�tt fia, de a balk�ni hadcsoport, �lland� t�mad�sok alatt a Duna ment�n nyugat fel�, nem pedig Etelk�z fel� visszavonulva, feladat�t elv�gzi �s maradv�nyaik 895 szeptember�ben a Vaskapun �t bevonulnak t�rzseikhez. "Veres�g�k" - ha ez az volt - egyike a magyar hadt�rt�net legszebb fegyvert�nyeinek s ha a magyar t�rt�nelem meg is feledkezett r�luk, h�si eml�km�v�k az�ta is �ll, �s ez Magyarorsz�g. 1. K�l�nb�z� eur�pai szem�lyek �s csal�dok rang- �s birtokszerz�si t�rekv�seinek csak vicin�lis jelent�s�g� marakod�sain �s a nagyk�rolyi m� sz�thull�s�nak siv�r folyamat�n k�v�l Eur�p�ban a 9. sz�zadban az avar birodalom t�nkret�tel�n k�v�l feljegyz�sre m�lt� politikai esem�ny nincs. Magyarorsz�gon k�v�l - normann hercegs�geket nem sz�m�tva - egyetlen �llam nem alakul, a magyarokon k�v�l egyetlen n�p politikailag nem alkot. Nagy Alfr�d alkot�sa gyorsan sz�tesik. 2. A Madar�sz Henrik �s Nagy Ott� �ltal megteremtett n�met egys�g a magyarok ostorcsap�sai k�vetkezt�ben sz�letik meg. Ha a magyarok meg nem �rkeznek, K�z�p-Eur�p�ban egy szl�v �llam alakul. Ha a magyarok meg nem �rkeznek, az eg�sz Balk�n biz�nci birtok marad m�g n�gysz�z �vig s az ortodoxia hat�ra az Alpokn�l kezd�dn�k. Ha a magyarok nincsenek, a Habsburg-csal�d hi�nyzik Eur�pa t�rt�net�b�l, stb. stb. 3. Az angol �s sz�sz t�rzsek 300 �vig �ltek k�z�s politikai szervezet n�lk�l, m�g Alfr�d, akit ez�rt "Nagy" mell�kn�vvel tisztelt meg az angol t�rt�nettudom�ny, Angli�v� szervezte �ket s hal�la ut�n Alfr�d m�ve is sz�tesett mint Nagy K�roly�. M�sf�l sz�zaddal k�s�bb, 1066-ban normannok szervezik �ket �jra orsz�gg� �ssze s Anglia ter�lete kisebb, mint a Dun�nt�l. �r ter�leteket a 12. sz�zad folyam�n annekt�lnak. Sk�ci�val meg a 13. szd.-ban egyes�lnek egy kb. akkora orsz�gg�, mint Magyarorsz�g volt. Franciaorsz�got apr�nkint, megy�r�l-megy�re rakj�k �ssze sz�zadok alatt. Nagy Ott� n�met-r�mai birodalma 200 �v alatt alkot� elemeire hullik sz�t �s 300 operett-�llamocsk�b�l csak a m�lt sz�zad hatvanas �veiben szervezi �ssze Bismarck. Az orosz n�p orsz�gg� szervez�se Moszkva �s Novgorod �sszekapcsol�s�val 1543-ban kezd�dik, az olaszok� 1854-ben. Az eur�pai orsz�gok lettek, mi a mi�nket alap�tottuk. 4. A magyars�g egyetem�nek teljes hadi potenci�j�t a honfoglal�son k�v�l m�sf�l �vsz�zadon kereszt�l soha nem siker�l t�mad�sra koncentr�lni, m�g a Lech-mezei katasztr�fa ut�n sem. A h�romszor akkora ter�letre sz�tsz�rt beseny�s�g, bels� koh�zi�ja m�g ilyen sincs. A k�t k�l�nb�z� beseny� t�rzssz�vets�g k�z�tt politikai �sszm�k�d�s alig van. 5. A t�vols�g a t�rzsek elhelyezked�se szerint k�l�nb�z� volt. A K�ri- t�rzs� mintegy 1200 km (Csernovic-Pozsony), a Megyer- Tarj�n, K�rtgyarmat t�rzsek� mintegy 1500 km (Kiev-Tiszavid�k) a Jen�-t�rzs� �s a Ny�k� 1700-1900 km. 6. �ppen a Ny�k �s a Jen� t�rzseknek -a legt�volabbiaknak- kell legkor�bban indulniok, s a szakadozott v�ndorl� oszlopban �k vannak legh�tr�bb. 7. A meg�llap�t�s a szerz� becsl�se. K�t t�mad� hadoszt�lyn�l azonban, amely 10-12.000 ember, l�nyegesen kevesebb, vagy l�nyegesen t�bb ez az er� nem lehetett. L�nyegesen kevesebb (egy hadoszt�ly) aligha val�s�tott volna meg m�sodik frontot, ennyinek biz�nci k�tel�kben kellett volna harcolnia, nem �n�ll�an. L�nyegesen t�bb (pl. h�rom hadoszt�ly} a K�rp�t-medencei hadsz�nt�r erej�t n�gy hadoszt�lyra cs�kkentette volna. m�rpedig csak a k�lt�zk�d� oszlop biztos�t�s�ra legal�bb k�t hadoszt�lyra volt sz�ks�g, harcfeladatokra teh�t �gy csak k�t hadoszt�ly maradt volna �s ez a ter�let �s a feladat kiterjedts�ge miatt lehetetlen. Ha egy n�p nyugaton akar orsz�got szerezni, haderej�nek z�m�t nem k�ldi d�lre. 8. A Ny�k hadoszt�lyr�l tudjuk, hogy az a n�gy �vvel k�s�bb teljes t�mad� erej�vel (5000 f�vel sz�tveri Bereng�r it�liai kir�ly 15.000 f�nyi hadsereg�t a Brent�n�l 899. szept. 24-�n. Ez azt jelenti, hogy ez a hadoszt�ly s�lyos vesztes�get a bolg�r hadj�ratban nem szenvedhetett. Ezzel szemben a Jen� hadoszt�ly balk�ni hadj�ratai csak mintegy negyedsz�zaddal k�s�bb indulnak meg a ki�r�lt keretek �jra felt�lt�d�se ut�n, ami s�lyos embervesztes�gre mutat. 9. Lett volna is nagy sz�ks�ge a beseny�k ellen is k�r�lbel�l huszon�t �vvel k�s�bb �s a bolg�rok ellen is 917-ben, Konstantinosz minden r�besz�l� k�pess�g�t el�veszi, hogy a magyarokat egy sz�vets�gre r�vegye, azonban merev visszautas�t�sban r�szes�l. Simeon el is szedi d�li birtokait, s�t a Jen� t�rzs katonai kereteinek felt�lt�d�se ut�n 921-t�l kezdve Tas fia, Botond alaposan megfizet a k�l�nb�k�vel elk�vetett politikai aljass�g�rt. Biz�nc �vi ad�t is k�nytelen lesz fizetni. 10. "A magyarok �ld�zik Simeon bolg�r c�rt". Miniat�ra Johannes Skylitzes kr�nik�j�nak I3. sz�zadi k�zirat�ban (107. lap) ismeretlen biz�nci fest�t�l. (Madridi Nemzeti K�nyvt�rban. Szeptember v�g�re a t�rzsek rendben sz�toszlanak kijel�lt ter�let�kre. A t�rzsi gyep�ket k�z�s megegyez�ssel kijel�lik, a t�rzsi ter�letet nyilat h�zva sz�tosztj�k a nemzets�gek egym�s k�z�tt, igazs�gosan �s gondosan sz�tbirtokolva a legfontosabbat, a l�tart�shoz n�lk�l�zhetetlen nedves r�teket, az "asz�"-kat, �s a foly�k, patakok partjain napok alatt kerek f�lg�mb�k t�zezrei n�nek ki az �ldott f�ldb�l. Azt�n v�gni kezdik a k�v�r �szi m�sodf�vet, gy�jteni kezdik mindenfel� a t�zel�t a k�zeled� t�lre. A h�zak k�r�l f�z�rekben sz�rad a gomba, meg a vadgy�m�lcs, az otthonok belsej�ben fokozatosan a szokott helyre ker�l minden. Asszony, f�rfi, gyermek boldogan ny�jt�zik az �th�napos t�r�d�s ut�n a megszokott fekhelyeken �s a szeptember v�gi tiszta hajnalokon megcsillan a kupol�k s�t�tj�be ny�l� istenf�k fels� v�g�n a mindennap �jra felt�mad� Teniz vid�m �s biztat� j�reggeltje. Magyarorsz�g t�rt�nete elindul. FORR�SOK �S IRODALOM Mi�ta a Habsburg kult�rpolitika a "finnugor nyelv�szet" �s a "t�rt�neti kritika"- t�lnyom�r�szt nemzetis�gi elemek �ltal felhaszn�lt fegyvereivel "felszabad�totta" �st�rt�net�nket a szittya-hun sz�rmaztat�s "egyeduralma" al�l, a magyar �st�rt�net a "finnugor nyelv�szet" egyeduralma al� ker�lt. Ennek �gysz�lv�n automatikus k�vetkezm�nye az lett, hogy t�rt�netkutat�sunk �s t�rt�netmagyar�zatunk figyelme kiz�r�lag az onogur magyars�gra, mint "finnugor" voltunk egyetlen lehets�ges megindokol�s�ra ir�nyult, �st�rt�neti szakirodalmunk teh�t ennek megfelel�en szinte kiz�r�lag az onogurs�ggal foglalkozik, s mivel ezen a ter�leten a honfoglal�s-el�tti magyars�gr�l szinte semmi �rtes�t�s nincs - az arab, perzsa �s biz�nci adatok "t�rkjei" u. i. nem az onogurok - �st�rt�neti szakirodalmunk jelent�ktelen mennyis�get lesz�m�tva, k�zvetve, vagy k�zvetlen�l nyelv�szeti irodalom �s a magyar �st�rt�net tudom�ny �sszes konkl�zi�i nyelv�szeti konkl�zi�k, amelyeket a primit�v finnugor n�pek folklorisztikai adatainak a magyars�gra t�rt�nt meglehet�sen mer�sz �tvet�t�se eg�sz�t ki. Ez a szakirodalom, b�rmilyen b�s�ges is, az igazi magyar �st�rt�net megkonstru�l�s�hoz alig haszn�lhat�, nem kis m�rt�kben az�rt, mert kilencven sz�zal�k�ban hipot�zisekb�l, �s pedig meglehet�sen mer�sz hipot�zisekb�l, �s ilyenekre �p�tett elm�letek fejteget�seib�l �ll. Amit a magyar szellem, eg�szs�ges �szt�n �s nemzeti intelligencia az �st�rt�net-kutat�s ter�n alkotott, az a hivatalos t�rt�nettudom�ny bibliogr�fi�j�ban egyszer�en nem is szerepel. T�rt�nettudom�nyos �let�nkben egy nagyon furcsa �s bels� �let�nkre nagyon jellemz� dolog t�rt�nt, amit egyszer�en "tudom�nyos bojkottnak" lehetne nevezni. Hivatalos t�rt�nettudom�nyunk "bojkott-magatart�sa" imm�r mintegy sz�z esztendeje tart. Mivel pedig t�rt�nettudom�nyunk hivatalos k�pvisel�i egy�ltal�n nem csalhatatlanok, s�t, amint jelen munk�ban sz�mos helyen �s sz�mos vonatkoz�sban, b�rmilyen k�nos volt ez, k�nytelenek voltunk kimutatni, nagyon-nagyon k�z�pszer� historizmus� emberek voltak, akiknek "elm�letei" nemcsak helyteleneknek, hanem nem egy esetben abszurdumoknak l�tszanak, bojkott-magatart�suk" t�rt�nettudom�nyos katasztr�f�t id�zett el�. Ha �st�rt�net kutat�sunknak sz�nd�kosan �s programatikusan elhanyagolt "szabir" ter�lete csak feleannyira is munk�ba ker�l, mint az ,onogur" ter�let munk�ban volt, t�rt�nettud�saink szakalkot�sainak kilencven sz�zal�k�t ki lehet dobni a magyar �st�rt�nettudom�nyi szakirodalomb�l s ha a kauk�zusi �s k�spi-nyelvek szumir alapnyelvb�l val� sz�rmaz�s�nak kimutat�sa ugyanolyan intenzit�ssal fog t�rt�nni, amilyennel a "finnugor" elm�let kidolgoz�sa t�rt�nt, n�h�ny �vtized m�lva eg�sz finnugor nyelv�szeti irodalmunkat odaaj�nd�kozhatjuk az oszty�k tudom�nyos akad�mi�nak. Jelen munka k�nyv�szete ezt a k�nos helyzetet t�kr�zi vissza. Mert az, amikor egy nemzeti t�rt�neti munka forr�sainak �s irodalm�nak t�bb mint h�romnegyed r�sze k�lf�ldiekt�l sz�rmazik, mert a saj�t irodalom hasznavehetetlen �s az arra val� hivatkoz�sok t�lnyom� r�sze k�ptelens�gek kimutat�s�t jelenti, nagyon k�nos helyzet �s ha ennek nem a t�rt�n�sz c�h hivat�si k�z�pszer�s�ge az oka hanem valami m�s, akkor az ok - f�lelmetes. M�g akkor is az, ha jelen munka k�nyv�szet�b�l n�h�ny magyar munka az�rt hi�nyzik, mert a szerz� nem tudta �ket megszerezni. Az itt k�vetkez� k�nyv�szeti felsorol�sb�l azok a m�vek, amelyekben a szerz� csup�n egy-k�t adatot ellen�rz�tt, hi�nyoznak, olyan m�vek viszont, amelyek jelen munka �ltal�nos arculat�nak kiform�l�s�hoz hozz�j�rultak, fel vannak sorolva annak ellen�re, hogy egyetlen adat, vagy konkr�t meg�llap�t�s sem ker�lt bel�l�k jelen munk�ba bele. E m� t�rt�nettudom�nyos konkl�zi�inak t�bb mint egyharmad r�sze nyelvtudom�nyon - szumir nyelvtudom�nyon - alapul. Ha azonban a "hivatalos" �st�rt�nettudom�nyi felfog�st lehetett �s szabad volt teljes eg�sz�ben nyelvtudom�nyi finnugor nyelvtudom�nyi - anyagra fel�p�teni, ugyanez, sokkal kisebb m�rt�kben, e m� szerz�j�nek is meg van engedve. Az alkalmazott szumir nyelv�szeti anyag mennyis�g�t Bobula, Delitzsch, Prince, Sayce �s Wiseman munk�inak egyszer� felsorol�sa nem t�kr�zi vissza. B�rczi G�za: Magyar hangt�rt�net, Budapest, 1958. Balami Chronicle: (Memoirs of the Russian Academy, Vol. 1844) Bobula Ida, Dr: A Sum�r-Magyar rokons�g, Bs. Aires, 1961. Bury, J. B.: A History of the Eastern Roman Empire from the Fall of Irene to the Accession of Basil I. London, 1912. Delitzsch, Fr.: Assyrische Lesest�cke, 5. kiad. 1912. Dunlop, D. M.: The History of the Jewish Khazars, Princeton, 1954. Eckhardt Ferenc: Magyarorsz�g t�rt�nete Budapest, 1933. Emery, B. W. Archaic Egypt. Edinbourgh, 1961. Godefroid, Kurt: A modern civiliz�ci� kezdetei, Budapest, 1922. Grousset, R.: Histoire de l'Armenie, Paris, 1949. Hayes: A Political and Cultural History of Modern Europe I/II. New York, 1936. H�man-Szekf�: Magyar T�rt�net, Budapest, 3. kiad. I. k�t. H�man-Szekf�-Ker�nyi: Egyetemes T�rt�net, Budapest, 1935, I. �s II. kk. Kecskem�thy Aur�l: Gr�f Sz�chenyi Istv�n utols� �vei �s hal�la, Pest 1866, Emich-kiad�s, 192. 1. Ker�nyi K.: The Gods of Grecks, Edinburgh, 1958. L�szl� Gyula: A honfoglal� magyar n�p �lete, Budapest, 1944. Lloyd, S.: Early Anatolia, London, 1956. Ligeti: A magyars�g �st�rt�nete (Tanulm�nyok), Budapest, 1943. Luk�csi Krist�f: A magyarok �selei, hajdankori nevei �s lakhelyei eredeti �rm�ny k�tf�k alapj�n, Kolozsv�r, 1870 (�jranyomva a T�rt�nelmi �s T�rsadalomtud. Kutat� Int. �ltal, 1957). Maspero, G.: History of the Ancient Peoples of the Classic East. Dawn of Civilization, Struggle of Nations, The Passing of the Empires, London, 1900. Mongait, A. L.: Archeology in the USSR., London, 1961. Marquart: Osteuropaische und ostasiatische Streifz�ge, Leipzig, 1903. Moravcsik Gy.: Die Byzantische Quellen der Geschichte der T�rkv�lker, Budapest, 1942. Pad�nyi Viktor: T�r �s T�rt�nelem, Melbourne, 1956. Pad�nyi Viktor: Horaha - harku - horka. Notes to the Menesquestion. Two Essays, Magyar Kult�regyes�let, Sydney, 1963. Pad�nyi Viktor: A New Aspect of the Etruscan Provenance Two Essays, Magyar Kult�regyes�let-kiad�s, Sydney, 1963. Painter, S: A History of the Middle Ages, New York, 1954. Pallotino, M.: The Etruscans, Harmondsworth, 1956. Pallotino, M.: Testimonia Linguae Etruscae, Firenze, 1954. Prince, J. D.: Material for a Sumerian Lexicon. Sayce, A. H.: An Elementary Grammar... stb. London, 1877. Vasiliev: The Goths in the Crimea, Cambridge (Mass.), 1936. Vernadsky, G.: Ancient Russia Yale, 1944. Wiseman, D. J.: Chronicles of Chaldean Kings, London, 1956. Woolley, Sir L.: A Forgotten Kingdom, Baltimore, 1953. Sieveking, H.: Wirtschaftsgeschichte, Berlin, 1935. Zeki Validi Toyan, A.: Ibn Fadlans Reisebericht, Leipzig, 1939. Xenophon: The Persien Expedition, Harmondsworth, 1961. al Maszudi: Muruj al- Dhahab, P�ris, 1878.. Konstantinos Porphyrogenitos: De administrando imperio. Corpus Scriptorum Histor�ae Byzantinae, vol. VIII, Bonn, 1840) F�GGEL�K I. "VAJDA" SZAVUNK ETIMOL�GI�JA 1. A magyar t�rt�nettudom�ny v�lem�nye szerint - melyet H�man B�lint summ�zott (H�man-Szekf� Magyar T�rt. I. k�t. 97. I) - "a t�rzs �l�n a t�rzsf�, r�gi magyar nev�n hadnagy (szl�vosan vojevoda, vajda) �ll..." Mivel a "vajda" sz� nemcsak, hogy a magyar nyelv egyik szava, hanem a k�z�pkoron �t magyar m�lt�s�gn�v is, melynek haszn�lata messze, m�lyen honfoglal�s-el�tti t�rt�net�nkbe ny�lik vissza, viszont k�ptelens�g az, hogy m�r az �kor utols� �vezrede folyam�n is magasan fejlett t�rzssz�vets�gi szervezetekben �l� k�spi-, vagy �st�r�k n�pek egy ilyen fontos k�zigazgat�si �s korm�nyzati m�sz�t a n�lukn�l ezer �vekkel fejletlenebb �s csup�n csak vegetat�v sz�nvonalon �l�, v�rs�gi k�tel�kekn�l tov�bb eg�sz a Kr. u. a 9. szd.-ig nem jutott szl�vokt�l k�lcs�n�ztek volna, "vajda" szavunk nyelvtudom�nyunk �s t�rt�nettudom�nyunk �ltal egy�ntet�en vallott szl�v sz�rmaztat�sa nyilv�nval�an t�ves, mert ez t�rt�nelmi lehetetlens�g. Ez minden k�zepes intelligenci�j� �s norm�lis agy� ember el�tt azonnal nyilv�nval�v� v�lik, ha arra gondol, hogy az avarok, vagy a kaz�rok, az onogurok, vagy a hunok akkoriban politikai �rtelemben m�g nem is l�tez� szl�vokt�l nem vehettek k�lcs�n politikai szakkifejez�seket. A magyar nyelvtudom�ny s vele egy�tt a magyar t�rt�nettudom�ny m�gis azt �ll�tja - �s nemcsak "vajda" szavunkkal kapcsolatban �ll�tja ezt - hogy a szabir, onogur, avar, hun s egy�b �st�r�k elemekb�l �sszetev�d�tt �j k�plet, a magyars�g, a saj�t, m�r a honfoglal�skor is �vsz�zados, s�t �vezredes int�zm�nyeire �s m�velts�g-elemeire hun, avar, szabir, onogur �seinek nomenklat�r�ja helyet t, szl�vokt�l szedte �ssze szavait. "Vajda" szavunk szl�v eredet�t nyelvtudom�nyunk azon az alapon �ll�tja, hogy a szl�v nyelvekben van egy "vojvoda" sz�, t�rt�nettudom�nyunk pedig azon, hogy Konstantinos Porphyrogenitos sz�mtalanszor hivatkozott De administrando imperio c. m�v�ben az �ll, hogy a "lebediaiak" legf�bb feletteseiket r�gi id�k �ta "boebodo"-nak nevezt�k, m�rpedig a "boebodo" sz� a szl�v "vojvoda" sz�nak felel meg, ami igaz is. A k�rd�s csak az, hogy vajon a "lebediaiak" boebodou-ja j�tt-e a szl�v "vojevoda"-b�l, vagy megford�tva? Mivel a k�rd�s a mi "vajda" szavunk etimol�gi�j�nak a fontoss�g�t j�val meghalad� d�nt� �st�rt�neti k�rd�s, nem lesz �rdektelen a vajda sz� etimol�gi�j�val nyelvt�rt�netileg kiss� behat�bban foglalkozni. 2. A sz� a maga leg�sibb eredet�ben �sszetett sz�, amely k�t tagb�l �ll s mind a k�t alapsz� szumir. Az egyik, az el�tag, a szumir "abal" (pontosabb fonetik�val "abaly"), a m�sik, az ugyancsak szumir "ba�". Az "abal" annyit jelent, mint "szarvasmarha", amely az �korban a gazdags�g kifejez�je �s fokm�r�je volt, nemcsak a szumir sz�rmaz�s� n�pekn�l �s nyelvekben, hanem m�s fajokn�l �s nyelvekben is. Latinban pl. pecuspecudis "szarvasmarh�t", pecus-pecoris "csord�t" jelent, pecunia-pecuniae pedig "vagyont" �s innen "p�nzt" (A magyar kereskedelmi �rt�kegys�g Szent Istv�nig a tin�) Ugyanezen a m�don j�n a szumir "abal"-b�l a kirgiz, tat�r s egy�b �st�r�k "baj", az onogur "bajan", az avar "bajan", az �magyar "baj", a "b�", a "buja" (amely eredetileg m�st jelentett, mint ma) �s a t�r�k "bej", vagy "bey" amelyek mindenik�nek az a jelent�se, hogy "gazdag", "d�sgazdag", "el�kel�". S�t ebb�l sz�rmazik a magyar "vaj" sz� is, amely a tej "gazdag"; b�, (�ppig) r�sz�t jelenti. Az �sr�gi magyar "Bay" �s "Vay" csal�dok eredetileg egy �s ugyanaz a csal�d lehettek, s�t val�sz�n�en ugyanaz volt a "F�y" csal�d is. A "b", "v", "f" �s "p" fonetikai vonatkoz�sa besz�danat�miai okokn�l fogva egyetemes fonetikai t�net (kett� labi�lis, kett� semilabi�lis hang) . Ezt az �st�r�k "baj" sz�t �tvett�k a d�l-oroszorsz�gi �s k�rp�t-medencei �st�r�k n�pek szomsz�ds�g�ban, vagy uralma alatt �l� primit�v szl�v nemzets�gek is a "bojar" (baj-ur, gazdag-ur, lord) sz�ban, amely minden szl�v nyelvben gazdag, el�kel� urat jelent. Ennek a sz�nak szl�v torzul�sa a "pan", "panye" (v. �. "Baj�n") sz� is. A "vojevoda" eleje szint�n innen ered. A t�r�k "bej", amely el�kel�s�get jel�l� t�rsadalmi kifejez�s ugyan�gy innen sz�rmazik, mint pl. a Bajk�l-t� neve, amely "buja-hal"-at, halban gazdagot jelent. Az eredeti szumir sz� �k�r�sos r�gz�t�s�nek latin bet�kre val� �s �ltal�nosan elfogadott transliter�ci�ja, az "abal", a sz� �sszes magyar �s egy�b k�spi-t�r�k sz�rmaz�kainak egy�ntet�en �s kiv�tel n�lk�l jelentkez� fonetikai karaktere szerint nem helyes. A sz� helyes transliter�ci�ja "abaly" kellene, hogy legyen, mert minden fonetikai �s nyelvt�rt�neti megfigyel�sem szerint az eredeti szumir v�ghangz� nem "l" lehetett, hanem az egy�bk�nt igen neh�z kiejt�s�, s�t m�r nyelv�nkb�l is lassan kipusztul�, �rja nyelv�ek sz�m�ra meg val�s�ggal kimondhatatlan "ly". Mivel ez a hang sem a n�metben, sem az angolban nincs meg, enn�lfogva nincs bet�jele sem, egyik ortogr�fi�val sem adhat� vissza s ezt az �k�r�sos jelet az�rt transliter�lta Prince is Delitzsch is "l"-lel. Annak bizony�t�s�ra, hogy az abal helyesen "abaly" kellett, hogy legyen, felsorolom az al�bbi fonetikai t�nyeket: 1. "G�b�ly" szavunk - szumir eredet�ben "gu-abaly" (nyak-szarvasmarha) - amely a magyarban j�rmos �kr�t jelent, �pp�gy, mint ahogyan "bivaly" szavunk - szumir eredet�ben "bu-abaly" (fekete-szarvasmarha . nem "l", hanem "LY" hanggal v�gz�dnek. Fonetikailag "ly-l" (vagy "ly-j") hangroml�s lehets�ges, de "l-ly" hangroml�s nem. 2. Imm�r kihalt, illetve csak csal�d- �s helys�gnevekben �l� "baj" szavunk (v. �. Bay, Vay, Baja, Vaja), "buja" �s "vaj" szavaink kiv�tel n�lk�l "j" �s sohasem "l" v�gz�d�s�ek, ami hat�rozottan "abaly"-ra �s nem "abal"-ra mutat. 3. A "Bajk�l" t�n�v, kirgizben, tat�rban, a "Baj�n" n�v onogurban, avarban, a "bej" sz� t�r�kben, a-"boj", "voj e" k�lcs�nv�telek a szl�vban, amelyek kiv�tel n�lk�l a gazdags�ggal s ezen �t a szarvasmarh�val f�ggnek �ssze kiv�tel n�lk�l "ly" �s nem "l" eredetre mutatnak. Hangt�rt�net�nkben nem fedezhet� fel olyan tendencia, amely "l" hangunk "j" hangg� roml�s�t mutatn�. Az "ly" hang azonban nyelv�nkben is hajlamos arra, hogy vagy "l", vagy - ami gyakoribb eset - "j" hangg� romolj�k, hiszen az "ly" fonetikai �rt�ke, n�mi tendenci�val a "j" fel�, a kett� k�z�tt van. Mivel az ;,abal" minden sz�rmaz�ka minden sz�rmaz�k nyelvben "j "-t s nem "l"-et �riz, minden nyelvben �s a rendelkez�sre �ll� nyelvi bizony�t�kok szerint ezt �rz�tt 1400 �vvel ezel�tt is (v. �. Baj�n, Kr. u. 568-ban) , �gy hiszem, hogy a m�r rendelkez�sre �ll� esetek alapj�n is kimondhat� Prince �s Delitzsch �s Sayce �t�r�saival szemben, hogy a "szarvasmarh�t" jelent� szumir sz� helyes liter�l�sa "abaly", mert a v�ghang eredeti, kori kiejt�se k�zelebb �llt a "j"-hez, mint az "1"-hez. A "baj" (gazdag, b�) sz� jelent�se �s eredete k�ts�gtelen. A sz� minden k�spi-kauk�zusi sz�rmaz�s� nyelvben ugyanazt jelentette �s jelenti �s a fogalom k�ts�gtelen�l a szumir "szarvasmarh�t" jel�l� "abaly" sz�b�l sz�rmazik. Mivel t�r�kben, magyarban, kaz�rban, onogurban, szabirban, beseny�ben, avarban, hunban, kirgizben, tat�rban ugyanaz �s ugyanazt jelenti, a sz� a "boj�r"-ban �s a "vojvod�ban" egyar�nt ezekb�l a nyelvekb�l ker�lt �t a hun, onogur, kaz�r, szabin beseny� szomsz�ds�gban �l� d�lkelet-eur�pai, valamint az "avar" szomsz�ds�gban �l� k�z�p-eur�pai �s balk�ni u. n. szl�v nyelvekbe. Konstantinos Porphyrogenitos i. m�v�nek "boebodo" szav�t alkot� "boe" el�tag a szumir "abaly"-b�l sz�rmaz�, k�spi-kauk�zusi "baj", "b�" (�magyar "be�", "buja"), "vaj", "bej", stb. szavaknak felel meg �s gazdags�g, el�kel�s�g, rang kifejez�je volt. 3. A szumir "bat" sz� �ltal kifejezett fogalom jelent�scsoportja "bot", "jogar", "vezet�", "korm�nyz�", "k�nyszer�", "er�szak", "menek�l", "fut". (Felh�vom az olvas� figyelm�t a "bot" �s a "fut" szavaink fonetikai rokons�g�ra (b-f) �s tartalmi �sszef�gg�s�re.) A bot a hatalom, a k�nyszer�, az er�szak �si kifejez�se szumirban, magyarban egyar�nt. A szumir "bat" �s annak fonetikai v�ltoz�sai az �vezredek folyam�n, a szumir-sz�rmaz�s� k�spi-kauk�zusi nyelvekben egy bizonyos k�zigazgat�si �s katonai rangot, megjel�l�st fejezett ki olyf�le �rtelemben, mint "korm�nyz�". Ez a sz� van az assz�r "labutt"-ban, amely katonai ker�leti vezet�t jelentett. Ez a sz� van benne Kurt onogur fejedelem legid�sebb fi�nak, Baj�n-Bat-nak, vagy Bat-Baj�nnak a nev�ben. Ez a sz� jelenik meg eltorzultan Konstantinos "boebodo" szav�nak ut�tagjak�nt, mint "bodo" �s ez a sz� torzult a szl�vokn�l "voda"-v�, amely - jellemz� - egy�bk�nt "vizet" jelent szl�vban. A "labattub�l" sz�rmaz� "lebed" sz� k�zepe ez a szumir "bat". Az egy�bk�nt szemmel l�that�an el�kel� jelent�s� �s hangz�s� sz�-bevonult a k�spi-kauk�zusi eredet� n�pekn�l a tulajdonnevek k�z� s az onogur "baj�n-Bat", vagy a tat�r "Bat" stb. neveken k�v�l az �rp�dkori "Bata", "Vata", "Bod", Bod�", "Buda", "Pata", "Pat�" szem�ly �s csal�dnevek gyakoris�ga eff�le rangokra utal. Az idegenek elleni els� nemzeti reakci� kirobban�s�t vezet� Vata, vagy Bata nev� bihari "f��r" ilyen rangot visel� helyi korm�nyz� lehetett, vagy ilyen csal�db�l sz�rmazhatott. E sorok �r�j�nak sz�l�faluja Borsod v�rmegy�ben "Vatta" k�zs�g, amely 150 �vvel ezel�tt m�g "Vatha", el�z�leg pedig "Vata" volt. Az �si avar eredet� telep�l�s k�z�pkori birtokosa a Bata csal�d volt, amely k�s�bb a "vatai" el�nevet haszn�lta. Egyetemista koromban v�gzett helys�gt�rt�neti kutat�saim sor�n ennek a csal�dnak a tagjaival t�bb hely�tt tal�lkoztam egykor� forr�sokban m�r Zsigmond kir�ly kora �ta, t�bbsz�r fordultak el� a t�r�k h�dolts�gi harcok idej�n �s szerepelnek a R�k�czi-szabads�gharcban is. H�res kapit�ny k�z�l�k vatai Bata B�lint. A k�zs�gn�v (Vata), a csal�dn�v (Bata), a csal�dn�v �s el�n�v (vatai Bata) mutatja a "b" �s a "v" m�r eml�tett k�nny� felcser�l�d�s�t. Vata �s Bata ugyanaz, s�t ugyanaz P�ta is, a v�ltoz�sok csup�n fonetikaiak. A "gazdag", "el�kel�" jelent�s� "baj" sz�nak ragot jel�l� �s kifejez� "bat" sz�val val� �sszekapcsol�sa nem esetlegess�g volt, hanem tradicion�lis gyakorlat. A Konstantinos "boe-bodo" kifejez�sen, vagy Kurt onogur fejedelem legid�sebb fi�nak "Baj�n-Bat" nev�n k�v�l vannak erre magyar p�ld�k is. Biharban van p�ld�ul egy k�zs�g, amelyet ma �gy h�vnak "Vajas-vatta". A n�v sz�l�falum neve a "Vajas-" el�tag az egykori "baj" sz� k�s�i �rtelmez� eltorzul�sa. Az �sszet�tel ugyanaz, mint Bajan-Bat, vagy "boe-bodo". De feleml�thetem, mint hasonl� jelens�get, hogy a Patay-csal�d el�neve b�ji, "b�ji Patay" s itt megint tiszt�n felismerhet� a "boe-bodo", a "baj" �s "bat" �sszet�tel. Vannak azonban minderre kirgiz, tat�r, t�r�k, onogur, avar, hun utal�sok is. Herodotos szerint (Historiarum) a l�biaiak a kir�lyaikat "battos"-nak mondt�k. V�g�l fel kell eml�tenem azt is, hogy a "vajda" sz�, mint k�zigazgat�si m�sz�, eg�sz k�z�pkori t�rt�net�nk�n �t kiz�r�lag csak Erd�llyel kapcsolatban volt haszn�latos, sehol m�sutt az orsz�gban s �ppen Erd�lyben nyomuk sem volt szl�voknak. "Vajda" szavunk sz�rmaz�sa, l�trej�tte, fonetikai fejl�d�se, tartalmi kialakul�sa, hovatartoz�sa a fentiek alapj�n �gy hiszem tiszta �s vitathatatlan. Tiszta �s vitathatatlan az is, hogy a sz� szl�vos torzul�sa primit�v �tv�tel, de nem r�sz�nkr�l a szl�vokt�l, hanem megford�tva. A k�spi-kauk�zusi (�st�r�k) n�pek olyannyira jellegzetes "t�rzsi" form�ci�ja legal�bb 4000 �ves, de val�sz�n�leg t�bb. A szl�vok a t�rzsi fejl�d�si fokra el sem jutottak. A szl�vok a "nemzets�gi" (v�rs�gi egys�g, horda) fokig jutottak csup�n s ezen a fokon �rte �ket a modern �rtelemben vett "nemzet" �s "�llam" fogalmainak kibontakoz�sa. Azt �ll�tani teh�t, hogy a k�spi-t�r�k n�pek, vagy azok b�rmelyike, a saj�t �s legtipikusabb t�rsadalmi szervezet�k fej�t szl�vokt�l vett k�lcs�nsz�val jel�lt�k, egyszer�en fantasztikus. 11. Hogy megjelent- e val�ban, erre semmi adat nincs. Hogy H�man honnan veszi ezt, nem tudom. De ha megjelent, augusztus eleje el�tt nem jelenhetett meg. II. MEGJEGYZ�SEK A BESENY�KKEL KAPCSOLATBAN A nagy �z n�p egyik �ga, a beseny�k egy nyolc t�rzsb�l �ll� katonan�p a kiterjedt k�spi-t�r�k n�pcsal�d egyik tagja, az avarok, hunok, �zok, szabirok, kaz�rok, onogurok k�zeli rokona voltak, akik al Maszudi szerint "egy k�z�s �st�l sz�rmaztak". Figyelemrem�lt� Pataky L�szl� kiv�l� paleogr�fusunknak az a felfedez�se, hogy a beseny�k a magyarokkal azonos, vagy legal�bbis igen k�zeli rokon nyelvet besz�ltek (v. �. a Nagyszentmikl�si Kincs aranyt�rgyainak felirataival, pl. "kisk�n", "Teng�", "Csob�nc" stb. szavakkal). Ez a n�p k�t t�rzssz�vets�get alkotott, a kisbeseny� �s a nagybeseny� t�rzssz�vets�geket. Az els� kateg�ria h�rom t�rzsb�l, a m�sodik �t t�rzsb�l �llt. A Kisbeseny�, vagy Beseny�ke (al Maszudin�l Bazsn�k) t�rzssz�vets�g, amelynek tagjai "kangi"-nak (vit�z, b�tor) is nevezt�k magukat, a k�vetkez� h�rom t�rzsb�l tev�d�tt �ssze: 1. Az "Ertim", V�gy "Szabadertim" t�rzs, amelynek k�nja Kr. u. 940 k�r�l Majcs�n, vagy Majsa, 2. A "Cs�r", vagy "K�rcsecs�r" t�rzs, amelynek k�nja ugyanebben az id�ben "K�l", vagy K�l, �s 3. A "Csaba", vagy "CsabakengyeI" t�rzs, amelynek k�nja ebben az id�ben "Vata", vagy "Bata". Ez ut�bbi t�rzs "Kengyel" mell�knev�t val�sz�n�leg a Donec foly�t�l vette, amelyet ebben az id�ben "Kidm�nak", vagy "Kengyelnek" neveztek. El�z�leg ez volt a hat�rfoly� Dentu-Magyaria �s "Lebedia" k�z�tt. A Kisbeseny� t�rzssz�vets�g ter�lete a Don �s a Dnyeper k�z�tti t�rben helyezkedett el. A Nagybeseny� t�rzssz�vets�g (al Maszudin�l Bazsna) az al�bbi �t t�rzsb�l tev�d�tt �ssze: 1. a "Kap" t�rzs, amelynek k�nja a fent jelzett id�ben "G�za" (Konst. szerint "Giaze") az Alduna vonalt�l �szakra, Konstantinos szerint "egy napi j�r�f�ldre Bolg�ri�t�l" telep�lt, Bukarest t�rs�g�ben, 2. a "Gyula" t�rzs, amelynek k�nja a fenti id�ben "Karkat�n", vagy "K�rk�t�ny" a mai Moldv�ban, a Keleti K�rp�tok t�ls� oldal�n, Konstantinos szerint "n�gy napi j�r�f�ldre Magyarorsz�gt�l", teh�t Erd�ly keleti szomsz�ds�g�ban telep�lt, 3. a "Csarab�j" t�rzs, amelynek k�nja ez id�ben Kaid�m, Konstantinos szerint a kievi tartom�nyt�l egy napi j�r�f�ldre lakott, 4. a "K�lp�ny" t�rzs, amelynek a feje ez id�ben Ipa k�n s v�g�l 5. a "Talm�t" t�rzs, amelynek a k�nja a fenti id�ben "Kost�n". Sz�munkra k�l�n�sen figyelemrem�lt� a "Gyula" t�rzs Erd�llyel szomsz�dos elhelyezked�se. A honfoglal� magyar t�rzsek sor�ban ugyanis "Gyula`` nev� t�rzs nincs, viszont a 10. szd. m�sodik fel�ben Erd�lyben sz�mos "Gyula"-vonatkoz�s� helys�gn�v jelenik meg, ami arra enged k�vetkeztetni, hogy ez a beseny� t�rzs a 10. szd. k�zepe t�j�n r�szben, vagy eg�szben �th�z�dott a K�rp�tokon s tal�n az ott letelep�lt Keszi t�rzzsel olvadt �ssze. III. A "TERAVARTANNA" 1. Az �kori el��zsiai nyelvek m�ltsz�zadbeli filol�gusai szerint a fenti sz� egy �rja, "indoir�ni" szakkifejez�s a Kr. e. tizennyoIcadik sz�zadb�l, amit indoir�ni harckocsi �s lovass�gi oktat�k (?) haszn�ltak. Jelent�se "h�romf�le fordulat". Ezt az �rja b�zisra �p�tett, s�t az �rja faji fels�bbrend�s�g meggy�z�d�s�b�l kiindul� rendk�v�l tipikus �s mer�sz filol�giai meg�llap�t�st jelen m� 3., 4., �s 9. fejezeteinek kieg�sz�t�s��l n�mileg alaposabb t�rt�nelmi �s filol�giai elemz�s al� kell vennem els�sorban nyelv�szek sz�m�ra, de ha az intelligens nem-szakk�pzett olvas� t�relm�t nem vesztve v�gig a sz�ks�ges figyelemmel fogja k�s�rni az al�bb k�vetkez� anal�zist, azt hiszem nem fogja megb�nni, mert ezen a p�ld�n krist�lytiszt�n fogja l�tni, hogyan dolgozott a 19. szd.-i "faji" tudom�ny �s mi az a sok minden, amit revide�lni kell. A sz�zadfordul� �ta oly nagysz�m� kit�n� helyreigaz�t�st �s kieg�sz�t�st v�gz� Prince, Delitzsch, Hilprecht, Deimer �s m�sok �j utakat nyit� munk�ja ut�n ugyanis azt gondolta volna az �jabb filol�giai szakirodalmat figyelemmel nem k�s�r� nem-nyelv�sz, hogy a m�lt sz�zad badars�gai m�r lomt�rba ker�ltek, sajnos azonban ez egy�ltal�n nincs �gy. Zacharie Mayani francia nyelv�szprofesszor 1960-ban franci�ul, 1962-ben n�met nyelven is megjelent igen terjedelmes ("Die Etrusker beginnen zu sprechen) c. m�v�ben a "teravartanna" v�ltozatlanul ott van, mint bizony�t� anyag a maga teljes �s rozoga �rja fegyverzet�ben, mintha az el�-�zsiai �kori nyelvek filol�gi�ja ter�let�n az utols� 80-90 esztend�ben nem t�rt�nt volna semmi, s�t nem t�rt�nt volna semmi eml�t�sre m�lt� az el�-�zsiai �kori archeol�gia, egy�ltal�n az archeol�gia ter�let�n sem. A "teravartanna" sz�nak, mint az "indoir�ni" lovasharc-oktat�k nyelv�b�l sz�rmaz� kifejez�snek t�rt�nelmi ellen�rz�se igen egyszer�. Az archeol�gia minden direkt �s indirekt meg�llap�t�sa szerint Mezopot�mi�n �s k�rny�k�n k�v�l - a Foly�k�z �s a K�spi-tenger k�z�tt elter�l� �s ez id�ben �zok (chusok, kasszuk) �ltal lakott r�gi�, valamint a Tigris �s Eufr�t forr�svid�ke �s ennek k�rny�ke - Kr. e. 2000 el�tt a l� m�g mint igavon� h�zi�llat is ismeretlen volt �s m�g ink�bb az volt, mint katonai t�nyez�. Ennek b�rmin� direkt nyom�t az archeol�gia sem Egyiptomban, sem Indi�ban, sem K�n�ban, sem a.Mediterr�neumban s m�g kev�sb� "Eur�p�ban" nem tal�lta. A h�z� l�, ker�k, talyiga, majd a harci szek�r mezopot�miai tal�lm�nyok. Hogy a harci szek�r �s harci l� kezel�i �s ennek oktat�i idegen faj� �s nyelv� emberek lettek volna olyan ter�letr�l, ahol a lovat �s a szekeret nem is ismert�k - vagy ha igen, csak ezid�ben �s csak m�sodk�zb�l ismert�k meg - teljesen kiz�rt dolog �s ez kiz�rtt� teszi a "teravartanna" kifejez�s "�rja" volt�t is akkor, amikor Mezopot�mi�ban �s k�rny�k�n a vil�g legfejlettebb nyelv�t besz�lik �s ez a nyelv nem �rja nyelv. A sz�banforg� kifejez�s nyelv�szeti elemz�se m�r hosszadalmasabb. 2. A 19. szd. tragikomikus alapt�ved�se - amely azzal kezd�d�tt, hogy a manaps�g val�ban �rja centruma �s ir�ny�t�s� vil�g fel�li benyom�s�t 4-5-6000 �vvel kor�bbra helyezte eg�szen abszurd m�don vissza, �s azzal folytat�dott, hogy egy �gy elk�pzelt �kori vil�gk�phez pr�b�lt mindent hozz�nyomor�tani - tal�n �ppen a nyelv�szet ter�n bosszulta meg legink�bb mag�t. A 19. szd. nyelv�szete a messzi �korral foglalkozva egyszer�en (s n�mileg �rthet�en is) k�ptelen volt saj�t 19. szd.-i vil�gk�p�nek nyom�sa al�l szabadulni �s a messzi �korban is er�nek erej�vel egy �rja centrum� �s ir�ny�t�s� vil�got keresett, s�t akart tal�lni. Ez a tendencia mindj�rt a sz�vegfejt�sek els� f�zis�n�l, a liter�l�sn�l (1) megmutatkozott. Az �kori sz�vegeket m�r egyes szavaikban �szt�n�sen bizonyos �rja fonetika szerint �rt�k �t, hiszen �rj�nak hitt�k �ket. Jellemz� ez k�l�n�sen a sz�v�gz�d�sekre, hiszen a mag�nhangz�k jel�l�se az �kori �r�srendszer�ekben bizonytalan, m�rpedig a szumir eredet� szavak �ltal�ban mag�nhangz�val, mindenesetre egy bizonyos z�ng�vel v�gz�dtek, amely z�nge lehetett "a" is, "u" is, vagy egy�b is. Az �rja fonetik�ba az "a" v�gz�d�s illett bele, a sz�z�r� -�s k�l�n�sen eleinte csak tal�lgatott - z�ng�t, teh�t "a"- hangnak liter�lt�k, noha, amint azt�n fokozatosan �s bizony�that�an kider�lt, ez a z�nge "u". A "teravartanna" mindenesetre ebben a form�j�ban igen "�s�rja", igen szanszkritos karakter� volt. Ezen a nyomon tov�bbhaladva, a kifejez�st felbontott�k k�t k�l�nb�z� sz�ra (val�ban k�t k�l�nb�z� sz�b�l �ll), "tera"-ra �s "vartonna"-ra. Az el�bbir�l felfedezt�k, hogy az a latin ter (semel, bis, ter. etc. - egyszer�, k�tszer�, h�romszor stb.) sz� �se, �s egy kiss� szabadon �gy ford�tott�k le, hogy "h�rom fajta", a m�sodikat a latin "vert" ig�vel hozt�k kapcsolatba �s �gy ford�tott�k le, hogy "fordulat". Mindebben azonban van egy csom� inkonzisztencia, amikkel a 19. szd. lend�letes �nbiztons�ga nem t�r�d�tt. Az els� mindj�rt az, hogy a Kr. e. 18. szd. korszak�ban a t�zes sz�mrendszer�t m�g nem ismerik, m�g kev�sb� fogadt�k azt el egys�gesen, a sz�mrendszer�ekben �s a sz�mjegyek elnevez�se ter�n a k�osz teljes �s ilyen marad a k�vetkez� �vezred sor�n is, m�r pedig a tri, tres, tris, drei b�zison alapul� "ter" egy z�rt �s elterjedt t�zes sz�mrendszer� egyik konkr�t sz�mjegy�nek a neve. A m�sik az, hogy a "g�r�g" nyelv majd csak a Kr. e. 11-7 szd.-ok folyam�n alakul ki az autochton lakoss�g meg az ide�rkez� achajok nyelv�nek �sszeolvad�s�b�l, a "latin" meg �ppen majd csak a Kr. e. 6--2 szd.-ok sor�n j�n l�tre az etruszkb�l, az ion-b�l �s valami primit�v "umber-sabeli" nyelvb�l, de maga az �s�rja alap, a szanszkrit is m�g csak most van - szint�n kevered�s �tj�n - kialakul�ban, hiszen a "teravartanna" Kr, e. 18. szd.-i sz�. A harmadik ilyen inkonzisztencia - ak�r van k�ze a "latin" verto-hoz, ak�r nincs -a "vartanna" sz�, amely a latinon k�v�l egyetlen �rja nyelvben sincs meg. Nem besz�lve arr�l, hogy ez a latin ige eredetileg transitiv �rtelm� �s nem azt jelenti, hogy fordulni, hanem azt, hogy "ford�tani" (Horatius, Vergilius, Cicero m�g vagy "se vertere" - ford�tani mag�t - vagy szenved� form�ban haszn�lj�k), s�t "visszaford�tani", teh�t ellenkez� �llapotba hozni, nem pedig valamin� ir�nyt v�ltoztatni, a "vert" nem is latin sz�. A "vert" etruszk sz�, innen ker�lt a latinba, m�r pedig az etruszk nyelv nem �rja nyelv. Az etruszk nyelv a szumir sz�rmaz�s� agglutin�l� nyelvek k�z� tartozik. Ha m�r most mindezek el�rebocs�t�sa ut�n megpr�b�ljuk ezt az "indoir�ni" sz�t a k�s�bb kialakul� "�rja" fonetikai jelleg helyett, �sszehasonl�thatatlanul logikusabban aszumir sz�jelent�sek �s a szumir fonetikai karakter szerint liter�lni - elv�gre a Kr. e. 18. szd.-r�l van sz� a "terevartanna" egycsap�sra elveszti "indoir�ni" karakter�t, amennyiben a "tera" sz�b�l "t�r" lesz, a "vartanna" pedig "bar-du-n", vagy "var-du-nu, vagy "far-du-n", vagy ak�r "par-du-n" form�t �lt, �s ebben bizony m�r nincs semmi szanszkritos, vagy "�rja", sem fonetik�j�ban, sem jelent�s�ben. 3. A "tar", "dar" (t�r, d�r), "dara", "dar" �szumir alapsz�csoporttal nemcsak az�rt kell itt n�mileg r�szletesebben foglalkoznom, mert az a "t�r" sz� "t�rni, kit�rni" jelent�s�nek bebizony�t�s�hoz elker�lhetetlen, hanem az�rt is, mert ennek az �szumir alapsz�nak �s fonetikai elv�ltoz�sainak magyar nyelvi vonatkoz�sai egyszer�en c�folhatatlanok. Ennek az alapsz�csoportnak, amelynek k�p�r�sban �t k�l�nb�z� pictogramja van ugyan, hangz�suk azonos, vagy legal�bbis hasonl�, szumirban Prince �s Delitzsch megb�zhat� sz�fejt�sei szerint nyolc mer�ben k�l�nb�z� jelent�se van. Ezek: 1. felv�g, felt�p, felnyit, seb, t�r (felt�r, kit�rul), 2. red�, r�nc, ruha, folt, sz�nfolt, egyenetlen, tarka, 3. f�ld, orsz�g, ter�let, t�r, ter�l, tartom�ny, 4. bez�r, becsuk, ajt�, z�r, visszatart, 5. magas, rangos, g�g�s, r�tarti, durva, 6. halad, vonul, ir�nyt vesz, tart valamerre, homlok, 7. gy�jt, elrak, t�r, t�rol, tartalom, daru (emel�), daru (mad�r), tartal�k, 8. folyamat ideje, (latinba �tker�lve duratio), tart valameddig, kitart, t�r, t�relem. Nevezetes, hogy a "tar, dar" hangb�zissal jel�lt nyolcf�le szumir fogalomcsoport mindenik�nek magyar megfelel�je szint�n ezen a "tar-dar" b�zison �p�l (t�r (felt�r), tarka, t�r, z�r, durva, tart (valamerre), t�r, (rakt�r), daru, tart (emeddig), t�r, kitart, stb.). Benn�nket most csak a hatodik jelent�scsoport �rdekel, amelyhez "ir�nyt vesz, tart valamerre, �rtelemben a "t�rni", "kit�rni", "elt�rni", "let�rni", "r�t�rni", t�r�l, t�r�t szavaink tartoznak. A "t�r" sz� jelent�se (ak�rmi is a helyes fonetik�ja) �gy hiszem nyilv�nval�. Annak semmi k�ze a g�r�g-latin "t�r"-nek, ami "h�romszort" jelent. Ami viszont a "vartanna"-"bar-du-nu" sz�t illeti, ami t�nyleg "fordul�st" jelent, ezzel sokat b�bel�dni nincs �rtelme, a sz� ugyanis nem "indoir�ni", vagyis nem �rja sz�, a latinon k�v�l egyetlen �rja nyelvben sincs meg, a latinban viszont, mint m�r megjegyezt�k, etruszkb�l ker�lt j�vev�nysz�. A sz� szumir b�zisa a "bar", amely azonk�v�l, hogy azt fejezi ki, ami k�r�lvesz, ami minden m�st�l elv�laszt, elker�t, azt is jelenti, hogy megker�l, k�r�lker�l, kiker�l valami akad�lyt. Az, hogy a magyarban a "bar-d"-b�l, vagy "var-d"-b�l a hossz� id� folyam�n "fordul" lett, nem k�l�n�s, ink�bb az a csod�latos, hogy a torzul�s m�rve nem nagyobb. Mindenesetre �kr�hez, tehen�hez a mai napig szumirul besz�l a magyar paraszt, amikor azt mondja neki, hogy "farta te !" �s erre �k�r, teh�n, engedelmesen - megfordul. A mi "t�r�l-fordul" kifejez�s�nk meg szinte m�sa a "t�ru-bardun" kifejez�snek, amelyet �ll�t�lag "indoir�ni" katonai oktat�k haszn�ltak Kr. e. a 18. szd. ban, amikor a harckocsi hajt�s�ra, "h�romf�le fordulatra" tan�tott�k azokat, akik a harci szekeret feltal�lt�k �s a harci m�nt kiteny�sztett�k... 1. A "liter�l�s", vagy "transliter�l�s" az az elj�r�s amikor egy idegen �r�srendszerrel (�k�r�s, hieroglif �r�s stb.) le�rt sz�veget �r�sjelr�l-�r�sjelre modern "latin" bet�kre �rnak �t, �s �gy pr�b�lj�k visszaolvasni. Vissza a k�nyv elej�re --->>>-

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.