Cs�cstechnol�gi�val t�r vissza a l�rvater�pia

2010. febru�r 19. 12:19

A penicillin felfedez�se miatt az �vsz�zadokon kereszt�l bevett ny�vekkel val� sebgy�gy�t�s teljesen feled�sbe mer�lt. Az antibiotikum el�tti korokban m�r bizony�tott, cs�cstechnik�val seg�tett elj�r�st hazai klinik�n is alkalmazz�k.

Sebgy�gy�t�si c�llal az ausztr�l �slakosok, a k�z�p-amerikai maj�k �s az amerikai polg�rh�bor� katonaorvosai egyar�nt sikerrel vetett�k be a Lucilia sericata nev� l�gyfaj l�rv�it, mert megfigyelt�k, hogy a ny�vek feleszik az elhalt sejteket, �gy gyors�tva a sebgy�gyul�st. A szakemberek �ltal a 20. sz�zad csod�j�nak tartott penicillin feltal�l�sa teljesen visszaszor�totta a kor�bban bevett l�rvater�pi�s sebgy�gy�t�st az orvosi gyakorlatban; igaz, p�ld�ul az Egyes�lt �llamok hadsereg�ben jelenleg is az eg�szs�g�gyi tananyag r�sze a gy�gym�d.

A l�rvater�pia l�nyege, hogy a steriliz�lt l�rv�k enzimjei elpuszt�tj�k a k�rokoz�kat, feloldj�k az elhalt sz�veteket, a foly�kony t�pl�l�kot pedig a l�rv�k fogyasztj�k el, an�lk�l, hogy az �l� sz�vetet k�ros�tan�k. Haszn�lata Eur�p�ban a nagy hadseregeket megmozgat� nap�leoni h�bor�k sor�n terjedt el.



Az orvost�rt�neti szakirodalomban a v�gtagamput�ci� g�niusz�nak tartott Dominique-Jean Larrey j�tt r�, hogy a l�gyl�rv�kt�l fert�z�tt sebek gyorsabban begy�gyulnak, mint a megtiszt�tott sebek. Nap�leon katonaorvosa az egyiptomi hadj�rat sor�n figyelte meg, hogy bizonyos l�gyfajok l�rv�i elfogyasztva az elhalt sz�veteket, meggyors�tj�k a gy�gyul�st.



Az amerikai polg�rh�bor�ban a konf�der�ci�s hadsereg katonaorvosa jegyezte le hasonl� tapasztalat�t �s kezdte mesters�ges fel�lfert�z�sekkel gyors�tani a sebgy�gyul�st.

V�g�l William S. Baer a vil�gh�bor�s sebes�ltek sebgy�gyt�s�ban k�s�rletezte ki a l�rvater�pi�t, majd 1917-t�l kezdve �r�sba foglalta eredm�nyeit. The Treatment of Chronic Osteomyelitis with the Maggot (Larva of the Blow Fly) c�mmel a Journal of Bone and Joint Surgery szaklapban 1931-ben k�z�lt cikk�ben k�t olyan vil�gh�bor�s sebes�lt t�rt�net�t �rja le, akik egy h�tig fek�dtek �tlen-szomjan a csatat�ren. Amikor k�rh�zba ker�ltek, �llapotuk a v�rakoz�sokhoz k�pest meglep�en j� volt, �s mint �rja „ha az �hs�g illetve szomj�s�g nem gy�t�rte volna �ket, �llapotukat ak�r kit�n�nek is min�s�thetn�nk”.

A veter�nok s�r�l�seinek kezel�se sor�n azt�n meglepve l�tta, hogy a sebben t�bb ezer l�rva �t�tt tany�t. A l�tv�ny persze undor�t� volt, a sebet azonnal kimost�k, majd lekezelt�k. Az igazi meglepet�s ezut�n k�vetkezett: teljesen �p sz�veteket tal�ltak a csontra fel�p�lve. A k�t h�bor� k�z�tt William S. Baer k�s�rletekbe kezdett: a Johns Hopkins Egyetemen l�gyl�rv�kkal fert�z�tt 21 csontig hatol� sebfert�z�sekt�l szenved� p�cienst. A k�s�rlet siker�lt, a sebek gyorsan gy�gyultak, 1931-ben publik�lt eredm�nyei alapj�n pedig az Egyes�lt �llamokban a l�rvater�pia a mai napig elfogadott gy�gym�dd� v�lt.



A m�sodik vil�gh�bor� v�g�n a penicillin felfedez�se okozta euf�ri�ban az elj�r�s feled�sbe mer�lt. A peniclin �s m�s antibiotikumok elterjed�se ugyanakkor nem hozott v�gs� gy�zelmet az antibiotikumokkal szemben rezisztenss� v�lt bakt�riumok okozta fert�z�sekkel szemben. Viszont a fek�lyes sebek megb�zhat�an steril k�r�lm�nyek k�z�tt az�ta is eredm�nyesen gy�gy�that�k a l�rvater�pia seg�ts�g�vel.

Az antibiotikum el�tti korokban m�r bev�lt, az Egyes�lt �llamokban orvosilag is enged�lyezett, cs�cstechnik�val seg�tett, k�rokoz�-mentes elj�r�s Magyarorsz�gon nem ker�lt t�rzsk�nyvez�sre, de a szegedi klinika foglalkozik vele egy nemzetk�zi kutat�s keret�ben.