A sivatagban is ptkeztek a sumrok Mult-kor trtnelmi portl
Ngyezer ves sumr teleplst trtak fel Irak dli rszn. A rgszeti helyszn Dzikr tartomnyban, Naszirjtl 80 kilomterrel dl-keletre, a sivatagban, az kori Ur vrosnak kzelben tallhat.

"Falakat trtunk fel, valamint sarokpillreket, amelyeken a III. uri dinasztia korbl szrmaz sumr feliratok vannak" - kzlte Abdul Amir al-Hamdani, a tartomnyi rgszeti hivatal vezetje. A leleteket sorolva elmondta, hogy sarlkat s kseket talltak. A trgyak kort ngyezer vesre becslik, vagyis a III. uri dinasztia harmadik kirlya, Amir-Szn (i.e. 2046-2038) uralkodsnak idejbl szrmaznak.
"A rgszeti helyszn megvltoztatta a sumr teleplsekrl alkotott nzeteinket. Mindeddig gy hittk, hogy folyk, vizek mellett ptettk fel vrosaikat, ez viszont a sivatagban van" - hangslyozta al-Hamdani. Ez persze nem zrja ki azt a tnyt sem, hogy a krnyezeti viszonyok akkor is egsz msok lehettek, gy a telepls mg nem a sivatagba plt, s a klma ksbb lett szrazabb.
Ur, amelyet a bibliai hagyomny szerint brahm szlvrosnak tartanak, a mai Tell-Mukajjr mellett tallhat. A vrost az Eufrteszbl kiindul csatorna vette krl, gy a Perzsa-bl legnagyobb forgalm kiktjeknt ellenrizhette a foly kereskedelmt. Az i.e. 3. vezred folyamn gazdasgi, politikai s kulturlis szempontbl is Dl-Mezopotmia egyik legfontosabb sumr vrosa volt, a III. uri dinasztia idejn (i.e. 2112-2004) pedig az egsz Kzel-Kelet vezet hatalma lett.
Kereskedelmi s katonai befolysa a Tigris s az Eufrtesz mentn a ksbbi Asszria s szak-Szria terletig terjedt. I.e. 2004-ben a vros hatalmnak egy elmi betrs vetett vgett, amelynek sorn Urt rszben leromboltk, Ibbi-Szn kirlyt pedig fogsgba vetettk. Nhny v mlva az I. iszini dinasztia alaptja, Iszb-Erra visszafoglalta, ezutn a vros maghoz trt, s jbl a tengeri kereskedelem kzpontja lett. I.e. 1740-ben Szamsuilna babiloni kirly rombolta le ismt, s ezutn elvesztette jelentsgt.
|