A hunok �szak-K�n�t, K�z�p-�zsi�t �s Eur�pa nagy r�sz�t is megh�d�tott�k egykor. A nom�d t�rzs eredete ismeretlen, a k�nai forr�sok p�ld�ul a mai K�na ter�let�r�l eredeztetik �ket. A k�naiak szerint a hunok lesz�rmazottai a mai magyarok, �m ezt kor�ntsem tekinthetj�k bizonyosnak – s�t: itthon a magyar n�pcsoportot finn-ugor nyelve miatt e n�pek k�z� soroljuk. Hunok, avarok, magyarok… Vannak elm�letek ugyan a hivatalosan el nem fogadott t�r�k sz�rmaz�sunkr�l is (a hunokat is �ltal�ban t�r�k nyelv�nek tartj�k), �m a Hung�ria elnevez�s akkor sem a hun, hanem az onogur n�pn�vb�l eredeztethet� a szak�rt�k szerint. Az onogur sz� egy �sszet�tel: az „on” tizet jelent a k�l�nb�z� t�r�k nyelveken, az „ogur” pedig csuvas-t�r�k, bolg�r-t�r�k eredet� sz�, amely t�rzset is jelenthet. (Az ogurok egy�bk�nt n�pk�nt is felt�ntek �zsi�ban, m�ghozz� a nyugati hunok sz�ll�ster�lete k�rny�k�n.) E K�z�p-�zsi�ban l�v� ter�letekr�l eredeztethet�k az avarok is, akik magukat uar-hunnak nevezt�k, ami ak�r a „hun” n�pn�vvel is kapcsolatban �llhat. Az avarok eml�k�t �rzik a mai Magyarorsz�g V�rkonyra v�gz�d� telep�l�snevek. A V�rkony a varhun, uar-hun n�pn�vb�l sz�rmaz� n�v. A nyugati hunok megk�l�nb�ztetend�k az �zsiai hunokt�l, a hsziungnukt�l, akik a k�nai forr�sokban szerepelnek mintegy ezer �ven �t. Hogy a k�l�nbs�g mekkora volt a nyugati �s keleti (illetve a k�nai forr�sok szerint az �szaki �s d�li) hunok k�z�tt, azt igen neh�z meg�t�lni. P�r �ve fedezt�k fel a hunok f�v�ros�t A hunok, magyarok eredet�t aligha lehet k�nnyen eld�nteni, �ppen ez�rt t�rj�nk ink�bb vissza K�n�ba! A napokban a Xinhua h�r�gyn�ks�gnek nyilatkoz�, a Sanhszi tartom�ny kultur�lis �r�ks�gei�rt felel�s hivatalnok, Zhang Tinghao igazgat� ugyanis bejelentette: az �zsiai hunok (m�s n�ven: hsziungnuk) m�ig fennmaradt egyetlen f�v�ros�t, Tongwanchenget szeretn�k a vil�g�r�ks�g r�sz�v� nyilv�n�ttatni. Tongwanchenget, a romv�rost n�h�ny �ve fedezt�k fel, �s akkor ez nagy szenz�ci�t keltett a r�g�szek k�r�ben. El�z�leg k�zel ezer �vig bor�totta be a telep�l�st a sivatag homokja. A romv�ros sz�mos �rt�kes lelettel �s tudom�nyos felfedez�ssel szolg�lhat a hunok eredet�t, kult�r�j�t illet�en. A hunok miatt �p�tett�k a Nagy Falat A t�rzs egy�bk�nt k�r�lbel�l ezer �vvel ezel�tt t�nt el. Az 1600 �ves romter�let Jingbian megy�ben tal�lhat�, a K�na �szakkeleti r�sz�ben l�v� Sanhszi tartom�nyon bel�l. A hely mind�ssze 500 kilom�terre van Xi'ant�l, amely egykor a Chang'an nevet viselte, �s hat feud�lis k�nai dinasztia idej�n volt f�v�ros. A k�naiak annyira tartottak a hunokt�l, a hsziungnukt�l, hogy miattuk �p�tett�k fel a Nagy Falat is. A hunok az id�sz�m�t�sunk el�tti harmadik sz�zadban bukkantak fel, s hamarosan az egyik legn�pesebb etnikai csoportt� v�ltak a mai K�na ter�let�n (�m ez a vid�k akkor m�g nem volt a k�nai, illetve han n�pess�g uralma alatt). A m�sodik sz�zad v�g�re a hunok l�tes�tett�k az els� rabszolgatart� rezsimet a mai K�na ter�let�n. A hsziungnuk felt�telez�sek szerint t�r�k nyelv�ek voltak egy�bk�nt. A hunok k�s�bb sz�mos k�nai ter�letet vetettek uralmuk al�, �m az id�sz�m�t�sunk el�tti els� sz�zadban veres�get szenvedtek a nyugati-han dinasztia fej�t�l, Hanwu cs�sz�rt�l K�n�ban. Ezut�n a hunok kett�szakadtak, majd a harcok folyam�n a k�naiakkal (ez�ttal a keleti hanokkal) sz�vetkez� d�liek legy�zt�k az �szaki hunokat, id�sz�m�t�sunk szerint 89 �s 91 k�z�tt. Az �szaki hunok nyugatra vonulnak Az �szaki hunok ekkor nyugatabbra vonultak, el�sz�r az Ili foly� v�lgy�be, K�z�p-�zsi�ba, majd a Dont�l keletre �s a Volga vid�k�re k�lt�ztek. A hunok ezut�n az eur�pai t�rt�nelmet alak�tott�k �t. Id�sz�m�t�sunk szerint 374-ben az eredetileg �szakinak nevezett hunok tov�bb vonultak nyugatra, s ezzel megind�tott�k az els� nagy n�pv�ndorl�si hull�mot, amely Eur�p�ra z�dult. T�bbek k�z�tt az � hat�sukra, nyom�sukra t�madtak a g�tok a R�mai Birodalomra. Az �t�dik sz�zadban v�g�l �tkeltek a Dun�n �s a Rajn�n, s Attila vezet�s�vel birodalmat alap�tottak. (Attila s�rj�t r�g�ta keresik a r�g�szek, �ltal�ban a Tisz�t felt�telezik v�gs� nyughelyek�nt.) Sz�zezren dolgoztak Tongwancheng �p�t�s�n A hunok �zsi�ban maradt r�szei viszont Tongwancheng v�ros�ban alak�tottak ki f�v�rost id�sz�m�t�sunk szerint 419-ben. Orsz�gukat Daxia (Dahszi�nak) nevezt�k �s ez az �llam szint�n az �t�dik sz�zad t�j�n l�tezett. A mai K�na ter�let�n, a nem k�nai n�pek k�z�l a hunok �p�tett�k ki a legfejlettebb v�rost. A vil�gon egy�bk�nt Tongwangcheng az egyetlen f�v�ros, amely a hunokhoz f�z�dik, �s m�g ma is megtal�lhat� – legal�bbis romokban. A telep�l�s – amelynek a neve k�r�lbel�l azt jelenti, hogy „egyes�lj�n minden nemzet” – �p�t�s�n �ll�t�lag sz�zezer ember dolgozott. Tongwancheng fel�p�t�se azoknak az embereknek az elt�k�lts�g�t bizony�tja, akik minden�ron fenn akartak maradni a sivatagban – magyar�zta Hou Yongjian, a Shaanxi Normal University professzora. A v�ros egyedi jellege elvitathatatlan a professzor szerint. A telep�l�st egy�bk�nt hosszas kutat�s, t�bbek k�z�tt rep�l�g�pes felm�r�s �s t�vols�gi �rz�kel�k seg�ts�g�vel fedezt�k fel. H�rom r�szb�l �ll a v�ros Tongwancheng v�rosa h�rom r�szb�l �ll. A palotanegyed mellett egy bels� �s egy k�ls� negyedb�l. A palotanegyedben tal�lhat� a cs�sz�ri palota. A bels� negyedben a korm�nyzati hivatalok helyezkednek el, tov�bb� a hivatalnokok �s a kir�lyi csal�d tagjainak, rokonainak a lakhelyei. A k�zn�p a „k�lv�rosban” lakott. A v�ros n�gy sark�n �rtornyok vigy�ztak a biztons�gra. A falak 16-30 m�ter vastagok voltak. A falak anyaga k�l�nleges: homok, f�ld �s rizsf�ldeken �tfolyatott v�z seg�ts�g�vel j�tt l�tre. A v�z szerepe volt ebben a legfontosabb, mert a „ragad�s”, „rizses” folyad�k �sszetapasztotta a homokot �s a f�ldet, �gy szinte k�szer� �p�t�anyaghoz jutottak a hunok. A v�ros elrendez�se k�l�nleges: az �szaknyugati r�sz magasabban fekszik, a d�lkeleti viszont alacsonyabban. Tongwanchenget t�bbek k�z�tt az�rt is szeretn�k most a vil�g�r�ks�g r�sz�v� nyilv�n�tani a k�naiak, mert a n�h�ny �ve felfedezett telep�l�st er�sen fenyegeti az elsivatagosod�s. A szisztematikus helyre�ll�t�s egy�bk�nt m�r megkezd�d�tt Tongwanchengben. Siker�lt p�ld�ul rekonstru�lni a „Yong'an Emelv�nyt”, ahol Helianbobo, Daxia cs�sz�ra szeml�lte a par�d�z� hun csapatokat. A magyarok a lesz�rmazottak? „Mint nemzetis�g a hunok elt�ntek. De sok hun t�l�lte az �vezredek viharait. Sz�mos tud�s �gy tekinti, hogy a mai magyarok a hunok lesz�rmazottai” – nyilatkozta a Xinhua h�r�gyn�ks�gnek Wang Shiping, a Sanhszi T�rt�neti M�zeum szak�rt�je. A Xinhua szerint ezt a v�lem�nyt sz�mos magyar kutat� is osztja (neveket a k�nai h�r�gyn�ks�g nem eml�tett). A k�nai tud�sok hangs�lyozz�k, hogy a hunok kult�r�ja sz�mos orsz�gban hagyott nyomot maga ut�n. Mong�li�ban, Oroszorsz�gban �s �szak-K�na, vagyis Bels�-Mong�lia ter�let�n egy hangszer a hujia (hudzsia) �rzi a hunok eml�k�t, de �szaknyugat-K�n�ban, az ujgurok is j�tszanak ilyen zenei instrumentumon.

Szeg� Iv�n Mikl�s