Egyik legszebbik�t azoknak a Fels�-Tisza-vid�ki templomoknak, melyek �vsz�zadokkal ezel�tti vil�gr�l mes�lnek. Hiszen ezen az �rvizek �ltal gyakran puszt�tott vid�ken nem duzzaszthatt�k gigantikus v�rosokk� a falvakat, nem �p�thettek hatalmas ipar- �s gy�rtelepeket, �s nem lettek j�m�d�ak sem az itt �l� emberek. �m �ppen ennek, a t�bb tucat ember�lt�nyi szeg�nys�gnek p�ratlanul gazdag �p�t�szeti �r�ks�get k�sz�nhet�nk. Ilyen Gy�gye reform�tus temploma, melynek mennyezet�t a reform�ci� ut�n csodasz�p, festett fakazett�kkal �kes�tett�k, �s amelynek helyre�ll�t�s�t 2004-ben a m�eml�kv�delem Oscar-d�j�val, az Europa Nostra-d�jjal ismert�k el. Gy�gye temploma a 13. sz�zad m�sodik fel�ben �p�lt, tipikus p�ld�jak�nt a jellegzetes rom�n kori kis templomoknak: piciny l�r�s ablakai, egyenes z�r�d�s� szent�lye, magasra �p�tett, meredek hajl�ssz�g� teteje volt. Az �p�letet a 17. sz�zad m�sodik fel�ben a reform�tusok vett�k birtokukba. Ezt k�vet�en k�sz�lt a templom �kess�ge, a festett deszkamennyezet, melynek alkot�ja v�lhet�en azonos a csengersimai reform�tus templom – Szatm�r legr�gebbi temploma – festett deszkamennyezet�nek k�sz�t�j�vel. Az 1767-ben k�sz�lt famennyezet minden kazett�j�ra m�s �s m�s, egyszer�, �m csodasz�p mot�vumot festettek, amelyek bibliai b�lcsess�get sug�roznak az �rni-olvasni nem tud�, egyszer� emberek okul�s�ul. A haj� 56 �s a szent�ly 25 kazett�ja k�pekben mes�li el a T�zparancsolat �zenet�t, valamint az �vszakokkal, az id�j�r�ssal, illetve az �gitestekkel kapcsolatos tudnival�kat. A sok-sok vir�gminta, geometriai forma, �s a n�h�ny felirat els� pillanatra megfejthetetlennek t�nik, �m �zenet�ket a t�relmes szeml�l� k�nnyen meg�rtheti. A gy�gyei templomot a 19. sz�zadban term�szeti csap�sok s�jtott�k. Az 1829-es f�ldreng�skor megs�r�lt: leszakadtak a boltozatok, t�nkrement a tet�szerkezet. 1831-ben helyre�ll�tott�k, �m gy�keresen �t is alak�tott�k. Nagyobbra nyitott�k az ablakokat, �j, lapos form�j� tet� k�sz�lt: jelent�ktelen kis �p�lett� v�lt. Viszont a templom sz�ps�ges sz�sz�ke �s a padjai ennek a fel�j�t�snak k�sz�nhet�en 1833-ban k�sz�lt el. A karzat a 19. sz�zad m�sodik fel�b�l val�. 2000-ben az �p�let alig hasonl�tott ahhoz, amelyet ma l�thatunk, roml� �llapota a pusztul�s�t sejtette. Lapos teteje gyakran be�zott, nagy ablakain s�v�tett a sz�l, mesesz�p festett kazett�i egyre ink�bb t�nkrementek. Ekkor a Kultur�lis �r�ks�gv�delmi Hivatal Debreceni Region�lis Irod�j�nak kezdem�nyez�s�re elkezd�dtek az �p�let megment�s�nek munk�latai. A r�g�szeti �s m�v�szett�rt�neti kutat�s sor�n kider�lt, hogy a templom egykor gy�ny�r� �p�tm�ny volt. A fel�j�t�skor els�k�nt a tet�szerkezet eredeti form�j�t �ll�tott�k vissza, melyt�l szinte megn�tt az �p�let. Kialakult a napjainkban l�that� gy�ny�r� ar�ny a templomtest �s a tet�szerkezet k�z�tt. Miut�n visszanyerte az �rp�d-kori templomok magas tetej�, cseppnyi h�zik�kra eml�keztet� form�j�t, vissza�p�tett�k a sekresty�t, az ablakokat pedig az eredeti, rom�n �p�t�szeti st�lusnak megfelel� form�j�ra sz�k�tett�k. Megmaradtak ugyanis olyan r�szletek, amelyek alapj�n a 13. sz�zadot id�z� fel�j�t�st v�gre lehetett hajtani. A templom festett deszkamennyezet�r�l, sz�sz�k�r�, padjair�l �s karzat�r�l a restaur�torok elt�vol�tott�k az �vsz�zadok alatt r�festett r�tegeket, �gy azok is visszanyert�k hajdani sz�neiket. 2002-re teljesen helyre�ll�tott�k a templomot. �gy napjainkban, ha bel�p�nk falai k�z�, meg�rezhet�nk egy cseppnyit az �vsz�zadokkal ezel�tti korok vil�g�b�l. Amikor itt �l� emberek vas�rnaponk�nt a legszebb ruh�jukat fel�ltve mentek istentiszteletre a templomukba, ahol legal�bb egy kis id�re elfeledhett�k a szeg�nys�g�ket, a n�lk�l�z�st. Sz�veg: Beregi-Nagy Edit Fot�: B�csi Kriszti�n