�rta: KNAPP �VA A c�mlapr�l hi�nyzik a szerz�, a nyomdahely �s a nyomda megnevez�se, a megjelen�s �v�t a c�msz�veg tartalmazza: Szegenyek patikaia, / Melly ingyen ki-nyit- / tatott / 1660. / esztend�ben. A hi�nyok ellen�re a nyomtatv�ny tartalma alig s�r�lt, szerkezetileg gondosan tagolt, tudatosan megszerkesztett �ssze�ll�t�s, mely az antimon �rcr�l �s a sal�tromr�l („salitrom"), mint gy�gyszerr�l sz�l. A Szeg�nyek patik�j�nak szerz�je j�l ismerte az antimon (Stibium, Sb, Spie�glas, piskolc) korabeli haszn�lat�t, s azt gy�gyszerk�nt k�v�nta n�pszer�s�teni a sz�lesebb t�rsadalmi r�tegek k�r�ben. Felh�vta a figyelmet a magyarorsz�gi antimon k�l�nlegess�g�re, amit a t�rt�neti adatok is igazolnak. Magyarorsz�gon Rozsny� k�rny�k�n b�ny�szt�k a legjobbnak tartott, csaknem teljesen �lom- �s arz�nmentes, fekete antimonszulfidot. Ezt a XV. sz�zadban k�lf�ld�n is kerest�k, s a tiszt�tatlan "�rcet" n�met ter�letre export�lt�k. Az �korban is ismert �s els�sorban kozmetikumk�nt haszn�lt antimont a XV. sz�zad m�sodik fel�t�l Basilius Valentinus Currus triumphalis Antimonii (Triumphwagen des Antimonii) c�m� munk�ja n�pszer�s�tette (1. nyomtatott kiad�s 1602), s 1460 k�r�l � nevezte el antimonnak. Basilius megfogalmaz�s�ban az antimon az orvostudom�ny sz�ve ("ist ein Herz in der Medizin"). Paracelsus az alk�mia alapszerei k�z� sorolta az antimont, er�teljes tiszt�t� hat�s�t a Paragranumban is hangs�lyozta. Ismeretes, hogy a gy�gy�szatban a paracelsusi �j�t�s, a kemoter�pia (jatrok�mia) h�vei ellent�tbe ker�ltek a galenoszi elveket vall� orvosokkal. A k�tf�le hagyom�ny �tk�z�se megosztotta az eur�pai orvostudom�nyt. Az ellent�tes n�zetek a Franciaorsz�gban kialakult �n. "antimon harcban" �lez�dtek ki. Paracelsus k�vet�i az antimont gy�gyszernek, ellens�gei m�regnek tartott�k. E k�tf�le v�lem�ny megjelenik a Szeg�nyek patik�ja elej�n is. A nyomtatv�ny ismeretlen szerz�je vagy �ssze�ll�t�ja �sszesen n�gy alkalommal eml�t magyar vonatkoz�sokat. K�tszer az "itt Magyarorsz�gban" b�ny�szott �sv�nyi antimon finoms�g�t, erej�t �s olcs�s�g�t dics�ri. M�s helyen egy betegs�g magyar megnevez�s�t k�zli: "a kit a Magyarok ina szakatnak neveznek". A "Magyar-orsz�gi S�fr�n"-r�l mint a szemf�j�s elleni antimon k�sz�tm�ny egyik �sszetev�j�r�l tesz eml�t�st. A Szeg�nyek patik�ja c�m�, 1660-ban minden val�sz�n�s�g szerint a l�csei Brewer nyomd�ban k�sz�lt kiadv�nnyal nem csup�n a magyar k�nyvt�rt�net gazdagodott egy eddig ismeretlen nyomtatv�nnyal. A kiadv�nyt a k�nyv- �s k�nyvt�rt�rt�net az orvost�rt�neti irodalomhoz hasonl�an eddig p�ld�nyb�l ismeretlen nyomtatv�nyk�nt sem adatolta. Az els�sorban gy�gy�szati tartalm� �ssze�ll�t�ssal tov�bb b�v�lt az orvost�rt�net nem t�l nagy sz�m� XVII. sz�zadi magyar nyelv� nyomtatv�nyainak sz�ma. A m� jelent�s hozz�j�rul�s a magyarorsz�gi Paracelsus-recepci� t�rt�net�hez.