Velence, amelyet 118 apr� szigeten �p�tettek fel, nem �pp a legmegfelel�bb helynek t�nik egy olyan tengeri hatalom l�trehoz�s�hoz, amilyenn� a k�z�pkorban �s a renesz�nsz idej�n a d�zs�k v�rosa v�lt. A t�rt�n�szek egybehangz� v�lem�nye szerint azonban a magyar�zat abban keresend�, hogy az apr� szigeteket olyan r�mai v�rosok, mint Ravenna, Padova (Patavium), Aquileia lak�i n�pes�tett�k be, akik el�sz�r az V. sz�zadban a hunok, majd egy �vsz�zaddal k�s�bb a langobardok el�l menek�ltek el - olvashat� a The Times brit lap online kiad�s�ban.

�m mint Paolo Mozzi, a Padovai Egyetem f�ldrajzi tansz�k�nek kutat�ja r�mutatott, nagyfelbont�s� m�holdfelv�telek egy kiterjedt v�rost rajzoltak ki Velenc�t�l 7 kilom�terre �szakra, Altino k�zel�ben. Ez a r�mai Altinum volt.

"A feltev�sek szerint Altinum ugyancsak a barb�rok el�ret�r�s�nek esett �ldozatul. Ekkor lak�i a lag�na belsej�be menek�ltek, s megalap�tott�k a szigeteken Velenc�t (Venetiae), felhaszn�lva az �p�tkez�shez v�rosuk k�veit. Vir�gkor�ban, miel�tt az V. sz�zad k�zep�n a hunok lerohant�k, Altinum az Adria fontos kereskedelmi �s haj�z�si k�zpontja volt. A m�holdfelv�teleken sz�les utc�kat �s tereket, palot�kat �s templomokat, sz�nh�zakat �s csatorn�kat, valamint egy nagy amfite�trumot azonos�tottak. A jelek szerint Altinum prosper�l� v�ros volt, amelynek mintegy 20 ezer lakosa lehetett, �m a X. sz�zadra a telep�l�s teljesen eln�ptelenedett.

Altinum eml�k�t n�h�ny sziget �rzi, amelyeket az elhagyott r�mai v�ros egyes k�rzetei ut�n neveztek el: ilyen Torcello (az egykori Torricellum), Murano (Ammurianum) �s Burano (Porta Bureana).

A romv�ros felt�r�si terveit a Padovai �s a Velencei Egyetem, valamint a Veneto k�rzet r�g�szeti f�fel�gyel�s�ge k�z�sen dolgozza ki.