A szerz�, aki az ELTE t�rt�nelem-mongol szak�t v�gezte el, 1997-t�l pedig a Mongol �llami Egyetem t�rt�neti tansz�k�n doktori k�pz�sben vett r�szt, mong�liai tanulm�nyai sor�n kezdett r�gi pusztai n�pek t�rsadalomszervez�d�s�vel �s hitvil�g�val foglalkozni.

"Ez magyar szempontb�l is nagyon fontos: a t�rzsi nemzets�gre vonatkoz� terminol�gia, majd az eg�sz �llamszervezet nyomai megtal�lhat�k a r�gi magyar t�rsadalomban, hab�r n�lunk a k�s�bbiek folyam�n nagyon jelent�s volt a nyugati hat�s". A keleti hat�st azonban nem lehet letagadni, ez a keleti, pusztai jelleg� t�rsadalom volt az alapja a magyars�gnak. "K�s�bb, amikor felvett�k a kereszt�nys�get, illetve jobban k�t�dt�nk a nyugati kult�r�hoz, ezek az elemek term�szetesen vegy�ltek, de azt lehet mondani, hogy val�j�ban egy keleti alapokr�l �p�tkez� t�rsadalom a mi�nk" - hangoztatta.

Szavai szerint, "ami nagyon �rdekes, az a v�rszerz�d�s, amit nagyon sokan vitattak Anonymusn�l, hogy val�ban l�tezett-e. T�bb jogt�rt�n�sz arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy ez volt a magyar �llamalap�t�si aktus, s nemcsak a magyarokn�l, hanem az eg�sz eur�zsiai t�rs�gben ez l�tez� gyakorlat volt."

Obrus�nszky Borb�la legut�bb 2006-ban j�rt �szak-K�n�ban, ahol egyebek k�zt ell�togatott Tongwangcheng-be (Tungvangcseng), azaz "Feh�rv�rra", a hunok egykorvolt f�v�ros�ba. "Egykoron �szak-K�na a hun birodalom r�sz�t k�pezte, ez�rt �k ellen�rizt�k az eur�zsiai kereskedelmi �tvonalat, a Selyemutat. Majd m�sf�l �vtizede folynak �sat�sok amerikai, francia, koreai, n�met r�g�szek r�szv�tel�vel �szak-K�na t�bb tartom�ny�ban, Mong�li�ban, Oroszorsz�gban, ahol nagyon sok hun s�r, lelet ker�lt el�" - magyar�zta.

Ismertet�se szerint "Feh�rv�rt" a forr�sok szerint 413 �s 419 k�z�tt sz�zezer ember �p�tette. A v�rost k�r�lvev� falak 16-30 m�ter vastags�g�ak voltak, n�gy sark�ban �rtornyok vigy�ztak a biztons�gra. A falakon bel�l m�ig �pen maradt lak��p�letek tal�lhat�k, amelyek j� mutatj�k, hogy hogyan �ltek egykor a letelepedett hunok.

A telep�l�s �szaki r�sz�n, a palota-negyed mellett egy bels� �s k�ls� negyed tal�lhat�. A bels�ben korm�nyzati hivatalok helyezkedtek el, tov�bb� ez volt a tisztvisel�k �s az uralkod�i nemzets�g lakhelye. A k�zn�p a k�lv�rosban lakott. A k�ls� �s bels� negyed lak�sai k�z�tt mind�ssze annyi k�l�nbs�g figyelhet� meg, hogy ut�bbiak nagyobbak voltak. A h�zak k�zep�n �llt a k�t, vagy t�bblyuk� t�zhely, ak�rcsak a nom�dok �ltal haszn�lt jurt�ban.

Obrus�nszky Borb�la arra is kit�rt, hogy a v�ros f�nykor�ban, az 5. sz�zadban k�r�lbel�l t�zezer csal�d (mintegy 70 ezer ember lakott itt). K�s�bb a lakosok sz�ma 2300 csal�dra (t�zezer f�re) cs�kkent. A kutat� meggy�z�d�se szerint Tibet lehet a hun kutat�sok �j ter�lete. Mint r�mutatott, eddig ott csak a buddhizmussal foglalkoztak, amely az i.sz. 7. sz�zadban terjedt el Tibetben. "Azel�tt is �ltek ott azonban n�pek �s ezekkel keveset foglalkoztak. Tudjuk, hogy �ltek ott hunok, ezt kellene a kutat�knak tiszt�zni" - mondta.