Megjelent: 2005. december, Fr�g Kiad�

(r�szletek)

 

Grandpierre K. Endre

 

�SHONOS-E A MAGYAR A K�RP�T- MEDENC�BEN?

     

     

      EZER�VES TITKOK

     

      Ezer�ves titkok s�r�s�dnek a magyar t�rt�nelemben �s az emberek tudat�ban, f�lfedezetlen, neml�tez�nek l�tsz� titkok, mikr�l nem esik sz�, �s amelyekre nincs v�lasz sehol. Ha van valami, ami jelzi a magyar t�rt�nelem rejtett jelleg�t, �gy ez az. L�tsz�lag azonban minden rendben van, a legnagyobb rendben, vita nincs sehol, term�szetesen a t�rt�net�r�sban sem, amib�l szinte arra lehetne k�vetkeztetni, hogy a vit�k hi�nya, teljes mell�z�se a tudom�nyoss�g alapk�vetelm�nye. A szeml�l�nek azonban f�lt�nik, hogy m�giscsak van k�t mer�ben ellent�tes f�lfog�s� t�rt�n�szi t�bor. Tov�bbi �rdekess�g: a k�t t�bor k�z�tt nincs semmilyen vita, azaz, pontosabban, a nem hivatalos tiszts�gben �l�, teh�t szabadnak nevezhet� t�rt�n�szek t�bora ugyan folytonosan b�r�lja a hivatalosak n�zeteit, �mde a m�sik oldalr�l, egy-k�t indulatos, becsm�rl� kifakad�st�l eltekintve, �pp�gy nem j�n v�lasz, mintha holdb�li sz�nyogok d�ng�s�t hallan�k, a titok�z�n pedig aff�le tudat m�g�tti mocs�rk�nt szabadon g�z�l�ghet tov�bb.

      Ne k�v�nja olvas�nk, hogy ennek az �r�snak sz�kre szabott keret�ben f�lsoroljuk az �vezreden (net�n t�bb �vezreden) �t f�lgy�lt titkok t�meg�t. A t�rgyunkkal kapcsolatos, f�l�tt�bb izgalmas ezer�ves titkokra (a magyarok �seredet�nek, �shonos vagy j�vev�ny volt�nak �s az ezekkel kapcsolatos, itt am�gy is kifejtend�) titkokra utalnunk pedig f�l�sleges. Nem hallgathat� el azonban, hogy e titkok k�r�l eltorzult k�dok form�j�ban Eur�pa egyik legr�gibb nemzet�nek, a magyars�gnak t�rt�nelmi dr�m�ja zajlik.

      �s ez az, ami�rt nem hallgathatunk err�l a k�rd�sr�l. A vit�kat lef�jt�k – de a t�rt�nelem v�laszt k�vetel.

         A magyar n�pnek, de a vil�gnak is, jog�ban �ll eld�nteni, megtudni, mi t�rt�nt K�z�p-Eur�p�ban 896-ban �s hat�rozott v�laszt kapni az al�bbi k�rd�sekre:

1) Mi az igazs�g, b�k�s bej�vetelr�l, a kinti magyarok visszat�r�s�r�l, honvisszav�telr�l volt sz�, vagy fegyveres h�d�t�sr�l? Melyik a r�gibb feltev�s?

2) Kik k�pviselik az els� �s kik a m�sik feltev�st? Lehets�ges, hogy a honvisszafoglal�s val�ban csup�n n�h�ny h�bortos t�rt�n�sz �s m�kedvel� bolond�ri�ja?

3) Mir�l tan�skodnak a k�z�pkori magyar �s nem magyar kr�nik�k?

4) Mit tan�s�tanak a t�rt�neti t�nyek?

5) �s, v�g�re hagyva, a d�nt� k�rd�s: Cui prodest? – Kinek haszn�l? Kinek az �rdeke?

Ha ezekre a k�rd�sekre kell� v�laszt kapunk, megvil�gosodhat el�tt�nk a t�rt�nelem egy bonyolultan hom�lyos szakasza.

 

     

               EGY MEGEM�SZTETLEN HAGYOM�NY NY�G�BEN

     

      Manaps�g k�zkelet� a v�leked�s �rp�d 896-i bej�vetel�r�l, a hivatalos �ll�spont alapj�n, hogy „h o n f o g l a l � s” t�rt�nt. Egy�ntet�en err�l sz�lnak a hivatalos k�zlem�nyek, a lapok, a m�di�k. Eszerint el kellene fogadnunk, hogy ez a t�rt�neti val�s�g, s 896-ban csakugyan honfoglal�s zajlott le.

      De vajon mi mondunk ezzel? M�r fel�letesen tekintve is vil�gos, hiszen benne van a honfoglal�s sz�ban: foglal�st, ter�letfoglal�st, vagyis: er�szakos, fegyveres h�d�t�st, idegen n�pre, ter�letre val� fegyveres bet�r�st, fegyveres r�telep�l�st idegen n�pekre. Ez t�rt�nt �rp�d bej�vetelekor?

      Meg kell fontolnunk h�t, hogy amikor honfoglal�snak mondjuk �rp�d bej�vetel�t, vajon akaratlanul is, nem azt �ll�tjuk, hogy a magyarok nem eredeti lak�i, nem �slak�i haz�nknak, hanem betolakod�k, akik fegyveresen, er�szakkal hatoltak be ide, idegen n�pek ter�let�re?

      Tov�bb�, azt is �ll�tjuk ez�ltal, hogy idegenek vagyunk saj�t haz�nkban, vagyis, ahogy rosszm�j� r�galmaz�ink suttogj�k – �zsiaiak vagyunk, idegenek Eur�p�ban.

      M�g tov�bb menve, a  „h o n f o g l a l � s”  m�r-m�r szinte fennh�j�z� hangoztat�s�val, k�zvetve, sz�nd�kunk ellen�re is igazoljuk vil�gunk egyik legsz�rny�bb r�kfen�je, a terjeszked�s, h�d�t�s jogosults�g�t, ami pedig nek�nk magyaroknak egy�ltal�n nemhogy nem �rdek�nk, hanem a legut�bbi ezred�vet tekintve is, legnagyobb t�nkretev�nk, aminek �ldozatai vagyunk, �s ami a leg�lesebben ellentmond nemzeti l�t�nk alapjainak, tragikus t�rt�net�nknek, k�zf�lfog�sunknak, igazs�g�rzet�nknek. Ezt a h�rneves antik szerz�, az �g�r�g Xenophon is tan�s�tja, mondv�n: „A szk�ta n�p k�ptelen a h�d�t�sra.” A h�d�t�sra k�ptelen n�p pedig k�ptelen m�s n�pek elnyom�s�ra, er�szakos beolvaszt�s�ra s � maga v�lik er�szakos n�pek beolvaszt�si hajlam�nak �ldozat�v� (ez  a magyar trag�dia egy mondatba t�m�r�tve). 

     

      ELK�PESZT� P�RHUZAMOK

 

      De ad�dnak itt m�g k�l�n�sebb �rdekess�gek. A  „h o n f o g l a l � s”  hangoztat�sa saj�tos m�don egybeesik azoknak a k�rnyez�  orsz�goknak a propagand�j�val, amelyek a trianoni vil�gf�lforgat�s  folyt�n orsz�gnyi r�szeket ragadtak el a T�rt�nelmi Magyarorsz�g fels�gter�let�b�l, �s akik saj�t lelem�nyeik alapj�n azt �ll�tj�k, hogy nem mi, hanem �k haz�nk, a K�rp�t-medence �slak�i,  a magyarok pedig fegyveres �zsiai  betolakod�k. Ez az �ll�t�s a magyar �llami, hivatalos t�rt�nelem�r�s „h o n f o g l a l � s” -elm�let�vel p�rosulva jelent�s m�rt�kben hozz�j�rult a v�gzetes trianoni d�nt�s kicsikar�s�hoz �s igazol�s�hoz, az�ta pedig a kisebbs�gbe szorult sokmilli�s magyars�g elnyom�s�ra, er�szakos beolvaszt�s�ra is jogc�met szolg�ltatott.

      D�bbenetes p�rhuzam ez: mindk�t f�l, a nyertes is, a vesztes is, a magyar is �s ellenfelei is ugyanazt �ll�tj�k. M�gis hiba volna arra gondolnunk, hogy meg�talkodott ellens�g�nk minden historikus, aki a „honfoglal�s” szeml�lete alapj�n �ll. K�ptelens�g erre m�g gondolni is. A t�ves hiedelmek, beidegzetts�gek is �ri�si szerepet j�tszanak ebben. Azzal sem sz�molhatunk, hogy annyira megsz�llottaiv� v�ltak v�lt igazs�guknak, hogy ki�llnak �rte, b�rmi t�rt�nj�k is, �gy gondolv�n, az igazs�g �rv�nyes�t�se �rdek�ben, ha kell, ink�bb �nmagunkat, n�p�nket puszt�tjuk el, de nem takarjuk el az igazs�got. Ahogy a r�giek mondt�k: vesszen a vil�g, gy�zz�n az igazs�g. Egy eff�le magatart�st t�n m�g borzalmasan sz�pnek is nevezhetn�nk, de lehetetlen, hogy ez�rt tenn�k, lehetetlen, m�gpedig az�rt, mert nemhogy nincs bizony�t�kuk r�, de ford�tva, minden ellene bizony�t. 

      K�rd�s teh�t, mi�rt sodr�dnak hivatalosaink a l�t�nk ellen foly� birtokperben az ellent�borba, hiszen l�tniok kell, k�rvallottj�v� teszik az eg�sz magyars�got. M�s sz�val: �rthetetlennek �s k�ptelennek kell tartanunk, hogy saj�t hivatalos t�rt�net�r�sunk tudatosan ford�tja ellen�nk t�rt�nelmi birtokper�nket. �p �sszel - a h�tt�r-okok ismerete n�lk�l – ezt f�lfogni is lehetetlen �s �rthetetlen.

      Bele�tk�z�nk teh�t az �rthetetlenbe, ez pedig csalhatatlanul jelzi: a k�rd�s m�g�tt valami tiszt�zatlans�g, vagyis rejt�ly lappang. Ennek kell ut�naj�rnunk.

         

             A HAZ�NK F�L�TTI BIRTOKPER M�G NEM Z�RULT LE

     

      Ha szemben�z�nk a f�lhozott t�nyekkel, be kell l�tnunk: a k�t f�l egyez� v�lem�nye hat�rozottan azt a l�tszatot kelti, mintha a t�rt�nelmi jog, a birtokjog nem mellett�nk, hanem ellen�nk sz�lna. Tov�bb�, hogy Trianonban nem s�t�t �sszeesk�v�s, nem minden nemzetk�zi jogot �s igazs�got l�bbal tipr� mer�nylet t�rt�nt Eur�pa legr�gibb �llamalakulata, Magyarorsz�g ellen, hanem holmif�le k�sei, ezer esztend� ut�ni igazs�gt�tel.  Ha pedig ez �gy �ll, sz�molhatunk vele; nem el�g, hogy fels�gter�let�nk t�bb mint k�tharmad�t elragadt�k, az ut�d�llamok m�g keveslik is az �l�kbe hullott �ri�si magyar fels�gter�leteket �s m�g a marad�k orsz�gcsonkot is szeretn�k bekebelezni. A rom�nok m�g mindig f�jj�k  a „Dela Nisztru p�n la Tisza” (A Dnyesztert�l a Tisz�ig) kezdet� sov�n dalt (�rthetetlen mit keresn�nek a rom�nok a Tisz�n�l, ahol legf�ljebb �tutaz�ban ha voltak). A szlov�kok pedig „Nagy-Moravia” �lomg�z�t�l sz�d�lten a Balk�nig szeretn�nek lehatolni, a szerbek viszont f�l eg�sz Ausztri�ig.

      Mindez jelzi: a Nagy P�r m�g t�volr�l sem z�rult le, mi t�bb: tov�bbra is ellen�nk folyik; marad�k fels�gter�let�nk is vesz�lyben forog. Elk�peszt�, hogy ebben  a  t�rt�nelmi  birtokperben  hivatalosaink  �s  a  fegyveres  behatol�st  igazol� 

„h o n f o g l a l � s” j�volt�b�l tov�bbra is veszt�sre �llunk. De mit sz�m�t ez a sz� hangoztat�inak? Honfoglal�s, honfoglal�s! Szajk�zz�k rend�letlen�l. Ne csod�lkozzunk h�t: ha mi magunk �ll�tjuk magunkr�l, hogy betolakod�k vagyunk, jogc�m n�lk�li er�szakos foglal�k, j�vev�nyek saj�t haz�nkban – akkor mit v�rhatunk m�sokt�l?

 

              �NMAGUNK ELLEN K�ZD�NK?

     

      B�rmilyen sz�rny�nek tal�ltass�k is, ki kell mondanunk: v�lem�ny�nk szerint, ha ez az igazs�g, b�rmi f�jdalmas legyen is, ne tagadjuk el. Term�szetesen csak akkor, ha ez megfelel� bizony�t�st nyer. Minden k�rd�sben lenni�k kell bizony�t�koknak, hiszen en�lk�l borzaszt� felel�tlens�g nyilatkozni b�rmilyen k�rd�sben. De mi bizony�tja a fentieket? Hol a bizony�t�kok?  Ki kutatta f�l, tal�lta meg �s ismertette a bizony�t�kokat? Ki bizony�totta be – ak�r magyar, ak�r idegen szerz� s hol, mikor, hogyan, mif�le bizony�t�kokkal, hogy ezersz�z �vvel ezel�tt fegyveres idegen h�d�t�kk�nt t�rt�nk r� az itt �l� n�pekre?

      Sajna, a bizony�t�sr�l a jelek szerint megfeledkeztek. Furcsa, de m�g csak az ig�nye sem vet�d�tt f�l.  A bizony�t�snak se pro, se kontra nincs nyoma sem.

      Maradjunk annyiban: a k�rnyez� n�pek politikusait, szerz�it m�g csak meg�rthetj�k - nemzeti �rdekb�l k�tik magukat �ll�t�saikhoz. Nem ez az �rthetetlen, hanem az: mi�rt ragaszkodnak az �gyint�z� magyar k�r�k g�rcs�sen, mindennek ellen�re a magyar �rdeket rombol� „h o n f o g l a l � s” -hoz? Nem lehet k�ts�ges: t�rt�net�r�sunk korszakos felel�ss�ge bajosan tagadhat�.

      Nyilv�nval�: egyetlen n�pnek sem lehet �rdeke, hogy letagadja saj�t, val�s�gos nemzeti m�ltj�t, f�lt�ve, hogy nem sil�ny, alantas, sz�gyenteljes a m�ltja. Ez pedig a magyarra nem �ll. �rthetetlen h�t, ha nemes n�p m�gis erre az �tra l�p, letagadva saj�t hagyom�nyait, j�v�tehetetlen k�rokat okozva saj�t mag�nak. S hogy mindez mennyire �gy van, tan�s�tja, hogy akadnak n�pek, amelyek neml�tez� �s�ket, h�s�ket, hagyom�nyokat koholnak maguknak, noha aligha k�ts�ges, hogy az eff�le hamis �skeres�s a vil�g szem�ben el�bb-ut�bb nevets�gess� v�lik. Mondanunk se kell, hogy mindk�t v�glet �rtalmas �s elvetend�. �vakodnunk kell mindkett�t�l. A hamis hagyom�ny elvetend�, de nehogy ezt tegy�k az igazival, mert aki a n�pet m�ltj�t�l fosztja meg, az j�v�j�t rekeszti el. Igaz, bizonyos k�r�knek �rdeke f�z�dhet ahhoz, hogy eltagadja valamely n�p �shonoss�g�t, �si volt�t. A t�rt�nelmi birtokpereknek ez a saj�tos vet�lete k�vetkezett be magyar vonatkoz�sban, a Habsburg id�kben. De err�l k�s�bb.

      Rem�lj�k, hogy a tov�bbiak sor�n kifejtend�k sor�n mindenki bel�tja: k�ptelen elm�let ez �s szinte hihetetlen, hogy egy�ltal�n elterjedhetett. M�g hihetetlenebb azonban, hogy k�pvisel�i konokul ragaszkodnak hozz�, ami nem is okolhat� meg m�ssal, mint �r�k�lt beidegzetts�ggel.  Ahhoz hasonl� t�net ez, ahogy a hulla k�rme �s sz�rzete is tov�bbn�, nem v�v�n tudom�sul, hogy a hal�l m�r bek�vetkezett.

      Meglehet �gy, el�j�r�ban, kiss� �lesnek t�nik ez a fogalmaz�s, de elker�lhetetlenn� teszi �gy a k�rd�sben val� tov�bbl�p�s sz�ks�gess�ge, mint a magyars�g mai helyzete, pontosabban; azok a m�g jelenleg is f�lk�s�rt�, Ceausescu, Tito �s Hlinka kor�t id�z� mesterked�sek, amelyek a kisebbs�gi sorsba tasz�tott magyars�g milli�s t�megeinek jogfoszt�s�ra �s beolvaszt�s�ra t�rekszenek. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt az ellen�nk foly� birtokper kiperelhetn� haz�nk f�ldj�nek megmaradt r�sz�t is a l�bunk al�l. Tudom�sul kell venn�nk: olyan �letbe-h�sbav�g� k�rd�se a magyars�gnak, amit �jra meg �jra mindaddig f�l kell vetn�nk, m�g legmakacsabb k�pvisel�i is bel�tj�k, nincs m�r mit tenni, a „honfoglal�s” mesters�gesen �sszet�kolt t�rt�nelem- �s tudom�nyellenes elm�lete - miut�n m�rhetetlen k�rokat okozott a magyars�gnak – megbukott �s nem tarthat� fenn tov�bb.

 

    A KID�NT�TT  MAMMUTFENY�

     

      Senki el�tt pillanatig sem lehet k�ts�ges, hogy ez a Habsburg uralom �ltal r�nk pr�selt szeml�let -  a maga idegen�rdek�s�g�nek megfelel�en –  akarva-akaratlanul is gy�k�rtelen�t�s�nkre, v�dtelen�t�s�nkre haszn�lta (�s haszn�lja) f�l ezt a fogalmat, ami  �gy kett�nyeste t�rt�nelm�nket, �gy lenyeste r�la t�bbezer �ves �st�rt�net�nket, ahogy egy �gtart� mammutfeny�t  kid�nt a barb�r emberis�g g�pi villanyf�r�sze.

      Nincs enn�l t�k�letesebb gy�k�rtelen�t�s. Orsz�g-vil�g el�tt azt sugallja: gy�k�rtelen n�p vagyunk, j�vev�nyek saj�t haz�nkban, �s r�ad�sul kid�ntve, f�lig �lve a f�ld�n hever�nk.

      Saj�t b�r�nk�n tapasztalhattuk, mi lett a k�vetkezm�ny. Mert mi t�rt�nt? Mi  t�rt�nik ilyenkor?… M�lnak az �vek, �vtizedek korm�nyok v�ltakoznak, birodalmak omlanak a porba, �m a ber�gz�d�tt rossz hagyom�ny, amely olyan, ak�r egy nyakunkba varrt koszos, b�d�s batyu, amit nem tudunk ler�ncig�lni – mert az nem  esik darabjaira, mi t�bb, tov�bb dagad, dogm�v� k�v�l �s ler�zhatatlann� v�lik, �s a „hagyom�ny” mez�t �lti mag�ra. Alighanem ez  magyar�zza, hogy sz�mos der�k magyar �rtelmis�gi �s politikus nem csup�n a nemzed�kr�l nemzed�kre  rejtetten v�gbemen� szem�lyi folytonoss�g k�vetkezt�ben, de ez�ltal is a „honfoglal�s”  szeml�let�nek csapd�j�ba esett.

     

              A „HONFOGLAL�S” ELV�NEK BUK�SA

     

      Ilyesform�n alakult ki eset�nkben a „h o n f o g l a l � s ” eszm�je. Mert f�lre�rt�s ne ess�k – nem egyetlen sz� ez, nem puszta fogalom, hanem egy fogalomra �p�tett t�rt�nelmi szeml�let, egy veszt�nkre kiagyalt, ellen�nk ford�tott elm�let, ami csup�n egyike a Habsburg orv-idegenuralom sz�mos, mindm�ig f�lt�ratlan �tk�nak, akn�j�nak, annak ok�t�s�ra, hogy mi k�vetkezik, mivel sz�molhatsz, ha idegenek kez�re adod magad.

      A n�p�nk milli�it etnikai szolgas�gba tasz�t� t�rt�nelmi t�nyek t�kr�ben ma m�r az elm�let er�ltet�i �s a hozz� g�rcs�sen ragaszkod�k is bevallhatj�k magukban – lelkiismeret�k rajta – hogy k�zvetve vagy k�zvetlen�l, akarva-akaratlanul, kisebb-nagyobb m�rt�kben r�szeseiv� v�ltak magyar nemzet- �s orsz�gr�szek, csal�dok sz�tszak�t�s�nak, elnyomor�t�s�nak. Mert semmilyen �l� szervezet, egy nemzet sem �llhatja ki, ha k�v�l-bel�l-mindenfel�l egyszerre t�madj�k. A „honfoglal�s” viszont - ha az urak nem vett�k volna �szre - a maga rejtett m�dj�n t�mad�s a jav�b�l. S akit nemcsak k�v�lr�l, de bel�lr�l is t�madnak, az k�nnyen �sszeroppan.

      De val�ban �gy igaz minden, ahogy itt el�lj�r�ban f�lhoztuk? Vegy�k sorra, t�telr�l-t�telre a tov�bbi t�nyeket. L�ssuk a m�g alaposabb bizony�t�st. R�gi elv�nknek megfelel�en: minden �ll�t�s annyit �r, amennyit bizony�t.

     

***

     

      MIR�L TAN�SKODNAK R�GI K�TFORR�SAINK? 

     

A) �SGESZT�NK, A T�RIH-I �NG�R�SZ (9.-10. SZ�ZAD)

      

Besz�mol�ja f�lre�rthetetlen:

Nimr�d hal�la ut�n fia, Hunor n�p�t Adzsem (Perzsia) tartom�ny�ban t�mad�s �rte (Hunor ezt nyilv�n �gi figyelmeztet�snek fogta f�l, �gy h�t Hunor) „Pannonija tartom�ny�ba k�lt�z�tt. Amikor abba a tartom�nyba �rkeztek, l�tt�k, hogy csod�latosan b�s�ges folyamai vannak nagy sz�mban, sok gy�m�lcse �s b� term�se van annak a tartom�nynak, �s az � nyelv�k�n besz�lnek az ottani n�pek.”

     

 B) ANONYMUS A  HONVISSZAFOGLAL�SR�L

 

      ANONYMUS m�ve, a Gesta Hungarorum  arr�l sz�l, mik�nt vezette vissza haz�nkba  Attila hun nagykir�ly �r�ks�g�nek visszav�tel�re �lmos a magyar sereget, illetve �rp�d mik�nt  verte ki a K�rp�t medenc�b�l a bolg�rszl�v megsz�ll�kat, �s a seg�ts�g�kre siet� balk�ni hadsereget, tov�bb� �rp�d vez�r k�l�n�s lakom�ir�l,  �r�m�nnepeir�l.

      Pr�b�ljuk �sszefoglalni Geszt�ja f�bb von�sait:

1.) Attila �r�ks�g�t j�nnek visszavenni.

2.) Isteni er�k seg�tik �ket �tjukban, k�zdelmeikben.

3.) A vereckei szoroson �tkelve �lmos hung�r (magyar) vit�zei Hung�r tartom�nyba, Hung(�r) v�r�ba,  �s a Hung(�r) foly�ba �tk�znek.

4.) V�res harcok helyett nagy n�p�nneket, lakom�z�sokat, vigadoz�sokat rendeznek.

5.) A Geszta l�pten-nyomon val�s�ggal refr�nszer�en ism�tl�d� formul�i:

a - a sereg „minden vesztes�g n�lk�l” halad el�re

b -„�pen �s s�rtetlen�l t�r vissza” t�borhely�re

c -„semmif�le ellens�g nem mutatkozott el�tt�k, aki kez�t merte volna emelni r�juk

d -nagy �r�mmel vonulnak tov�bb �s tov�bb el�re.

6.) Az orsz�g szl�vjait a bolg�rszl�v hatalom telep�tette be, �s valamennyi itt �l� szl�v bef�rt egy k�zepes v�rba.

7.) M�g a honvisszav�tel befejez�se el�tt az itthoniak k�r�s�re �s k�zrem�k�d�s�vel, nagy munk�latokba, hat�rv�d� er�d�k, v�rak, g�tak �p�t�s�be kezdenek.

8.) „Szabolcs, ez a b�lcs f�rfi�, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s mid�n l�tta, milyen is az, kiokoskodta, hogy er�ss�g�n�l fogva kiv�l�. Teh�t…-�sszegy�jt�tte a k�zn�pet…(�s) igen er�s v�rat �p�tett.”

9.) „Tas, Szabolcs �s T�t�ny…az orsz�g hat�rsz�leit hatalmas g�takkal meger�s�tett�k”.

10.) „Tas az ur�nak, �rp�d vez�rnek megh�dolt n�p k�r�s�re a Ny�r �s a Tisza k�z�tt v�s�rt rendelt”.

11.) „A f�ld lakosai k�kapukat �p�tettek �s led�nt�tt f�kb�l nagy gyep�g�takat emeltek az orsz�g hat�r�n”.

12.) „Az orsz�ghat�r sz�leit hatalmas g�takkal meger�s�tett�k”

13.)  Szov�rd, Kadosa, Huba �s Bors „a hozz�juk h� lakosok k�r�s�re meg�llapodott abban, hogy a sereg harmada a f�ld lakosaival egy�tt a Z�lyom-erd�be megy, �s ott az orsz�g hat�r�n k�b�l meg f�b�l  is hatalmas er�ss�geket csin�l”.

 

                       TOV�BBI V�R�P�T�SI �S NYELVI BIZONY�T�KOK

                                       ANONYMUS GESZT�J�BAN

 

1. „Bors  vez�r pedig  …a nagy sz�mban �sszegy�jt�tt paraszts�ggal a Boldva vize mellett v�rat �p�ttetett; ezt az a n�p Borsodnak h�vta az�rt, mert kicsiny volt.” (Kicsiny a bors, de er�s – fontos nyelvi bizony�t�k a  lakoss�g magyar volt�r�l!)

2. �rp�d vez�r �s nemesei pedig f�lkerekedtek Hung v�r�b�l s a Tarcal hegy�n t�l �t�ttek t�bort... eg�szen a Szerencse hegy�ig…mivel pedig nagyon megszerett�k, �gy nevezt�k el, hogy nev�nek latinul amabilis, a saj�t nyelv�k�n pedig  szerelmes az �rtelme; att�l a napt�l eg�szen mostan�ig a szerelemr�l Szerencs�nek h�vj�k azt a helyet.”

3. V�g�l mindez beletorkollik az Attila kir�ly v�ros�ban �s f�lig romos �llapot�ban m�g mindig f�nn�ll� k�palot�j�ban tartott hatalmas n�p�nnep�lybe, ahol az �r�mt�l ujjongva mulatnak a honvisszav�v�k. „�rp�d vit�zei Magyarorsz�g vit�zeivel  (vagyis a hazai vit�zekkel) egy�tt”; a  reg�s�kkel, s�posokkal, kobzosokkal egy�tt;  s ahol  „a k�zrend�eknek meg a parasztoknak ez�st ed�nyekben hord�k f�l az �telt.” S ebben a betet�z�st kifejez� 46. fejezetben mindenre r�csattan az ige: mindaz, ami a vereckei szoroson val� �tkel�s ut�n v�gbement, „h � b o r �  n � l k � l   t � r t � n t”.  Vagyis Anonymus csodam�ve a maga teljess�g�ben ellentmond a honfoglal�si elk�pzel�seknek.

                                             *

(Engedtess�k meg itt egy tal�n kiss� id�el�tti megjegyz�s: aki mindebb�l nem tudja kivenni, hogy Anonymus a magyar n�p k�t r�sz�nek, �g�nak �r�mteli egyes�l�s�t �r�k�tette meg �s �gy v�li, er�szakos h�d�t�s, honfoglal�s t�rt�nt, az b�zv�st visszak�vetelheti tan�rait�l az iskolap�nzt.)

  

C) K�ZAI SIMON KR�NIK�JA (13.sz.)

 

„Miut�n teh�t el�adtuk a hunok eredet�t…most l�ssuk, mikor t�rtek vissza ism�t Pannoni�ba; a visszat�r�knek kik voltak a kapit�nyai”. Kiss� al�bb: „a nyolcsz�zhetvenkettedik esztend�ben a hunok, vagyis a hungarusok �jb�l  Pannoni�ba indultak…”.

     

D)  K�PES KR�NIKA (1358) :

     

       „Kezd�dik az el�besz�d a m�sodik bej�vetelr�l:

      A magyarok m�sod�zben j�ttek ki szittyaorsz�gb�l…a magyarok vagy hunok, latuinul pedig ungarusok…ism�t benyomultak Pannoni�ba…”

     

 E)  CHRONICA HUNGARORUM (1473):

     

       „A Kr�nik�nak ez a m�sodik r�sze sz�l a magyaroknak Pannoni�ba t�rt�nt m�sodik bevonul�s�r�l…”

     

F) PETRUS RANSANUS M�VE (1490)

     

       „Sokan elhat�rozt�k k�z�l�k, hogy Sz�rm�ci�t elhagyva Pannoni�ba mennek… fiaik �s unok�ik, valamint azok lesz�rmazottai mindig v�gytak arra, hogy Pannoni�ba menjenek, melyet egykor – mint hallott�k – �seik birtokoltak. Gyal�zatos dolognak tartott�k ugyanis, hogy elfeledj�k h�res haz�jukat”.

  

                                         ***

 

      HIBBANTSD MEG �S URALKODJ!

     

      T�rj�nk vissza a Habsburgokra. Megveszteget�ssel, �rul�k r�v�n a magyar korona birtok�ba jutv�n, az oszd meg �s uralkodj elv�nek alapj�n a B�csi Titkos Kamarilla el�ny�snek v�lte, hogy a befogadott �s az �si magyar fels�gter�letekre �hes nemzetis�geket a magyarok ellen usz�tsa. Erre azonban csak �gy volt lehet�s�g, ha a magyar �rtelmis�giek k�z�l is megnyernek n�melyeket ennek az �gynek a szolg�lat�ra. A nagy magyar 1848-1849 - i szabads�gharc c�ri seg�ts�ggel – teh�t k�t vil�ghatalom �sszefog�s�val - t�rt�nt leveret�se ut�n, a Bach-f�le terrorkorszakban k�vetkezett be ez; siker�lt n�h�ny �r�stud�t az �gy�k mell� �ll�tani. 

      Vil�gosan �t kell l�tnunk az Ausztri�n diadalmaskod� magyar szabads�g �ltal B�csben keltett p�nikot. Ferenc J�zsef, a cs�sz�r a leal�zkod�sig s�llyedve k�ny�r�gte ki a „minden oroszok c�rj�”-t�l a katonai beavatkoz�st, amelynek azt�n, a hazai nemzetis�gek f�ll�z�t�s�val �s osztr�k seg�ts�ggel v�g�l is siker�lt eltiporni a magyar szabads�gharcot. A Habsburg-h�z k�nytelen volt v�gleg f�lismerni, hogy nem b�r a „f�kezhetetlen magyarokkal”. Ennek a „f�kezhetetlens�gnek” a magyar vit�zs�gi hagyom�nyokon t�l a magyar hazaszeretetben �s szabads�gszeretetben gy�kerez�, illetve a nemzeti hagyom�nyokra �p�l� b�szkes�g, a nemzeti �ntudat volt az alapja. A B�csi Titkos Kamarilla ennek a nemzeti �ntudatnak az al��s�s�ra eszelte ki a „honfoglal�s” �s vele egy�tt a magyars�g k�sei �s dicstelen, gy�k�rtelen eredet�nek elm�let�t.

      Ekkor kohol�dott ki a „h o n f o g l a l � s” �jonnan k�pzet, eladdig a magyar nyelvben ismeretlen nyelv�j�t�si fogalm�nak politikai c�lokra val� bevet�se, f�lhaszn�l�sa (r�szletes felt�r�s�t l�sd G. K. E. „Mi az igazs�g az �rp�di bej�vetel k�r�l.” Bp., 1995). Id� folyt�n azt�n ez a politikailag a 896. �vi bej�vetelre r�er�ltetett, r�nkpr�selt, majd k�s�bb hagyom�nny�, rossz hagyom�nny� fajult fogalmat, �gy is mondhatn�nk: hagyom�nytagad�, hagyom�nyellenes hagyom�nyt a vezet�s rejtett nemzed�ki folytonoss�ga, hatalmi, tudom�nypolitikai er�ltet�se szentes�tette kimondatlan, �ratlan t�rv�nny�. A megszok�s viszont hatalmas nagy �r, nem aj�nlatos szembesz�llni vele. Ha pedig mindenki ugyanazt f�jja, lassankint term�szetess� v�lik, mi t�bb megszeghetetlenn�, olyasmiv�, amin m�r senki sem r�g�dik �s ez nem is aj�nlatos.

      Jellemz�, az idegenuralmak szellemis�g�re, hogy a bolsevizmus idej�n m�g a csapb�l is „honfoglal�s” folyt. Ha valaki egy kalyib�t, kutya�lat t�kolt �ssze a fal� sz�l�n, m�r arr�l is „honfoglal�s”-k�nt cikkeztek a lapok. Divatos k�zhelly� v�lt utc�n �s tudom�nyban. S ki merne szembesz�llni az �rral? Ki t�prenkedne azon, vajon helyt�ll�-e s vajon r�gi k�tforr�sainkkal szemben meg�llja-e a hely�t az, amit k�zvetve �ll�t, hogy nem eredeti birtokosai, �shonosai vagyunk haz�nknak, de fegyveres er�szakkal h�d�t� elragad�i, elfoglal�i.

 

***

 

A „honfoglal�s” idegenuralmi hatalmi nyom�ssal elterjesztett elm�let�nek �ppen ez a c�lja: lenyesni a magyars�g �st�rt�net�t, �s ez�ltal al��sni a magyars�g nemzeti  �ntudat�t, �sszetartoz�s-tudat�t, b�szkes�g�t.

***

Mindezt �ttekintve meg�llap�thatjuk: a „honfoglal�s”-t vall�kkal kapcsolatban a t�rgyilagoss�g jegy�ben f�lhozott egyetlen �ll�t�s, egyetlen ments�g sem �llja ki sem a t�rt�nelmi, sem a logikai vizsg�latot.