Az al�bbiakban kor�ntsem egyetlen szerz� eset�r�l van sz�, hanem val�j�ban az eg�sz magyar szellemi �let, a halhatatlan magyar szellem ezer �ven �t alkotott majd minden �rt�k�nek  agyonhallgat�s�r�l, s�llyeszt�be  zuhantat�s�r�l. Mert ide tartoznak a T�rih-i �ng�r�sz, Anonymus �s valamennyi k�z�pkori kr�nik�nk a jelenkorig, �sm�vel�d�s�nk �s �st�rt�net�r�sunk, s Rimayt�l, Balassit�l, Zr�nyit�l, Bats�nyit�l, K�lcseyt�l, Pet�fit�l Kossuthig, Aranyig, Ipolyi Arnoldig, Kandra Kabosig, Szab� Dezs�ig, F�ja G�z�ig �s a leg�jabbakig, a magyar t�rt�nelem �s szellemi �let t�bbi kimagasl� r�gi �s �j �rdemes munk�l�inak hossz� sor�ig a kimagasl�, de eltemetett magyar �rt�kek felfedezetlen kincst�ra. Azokr�l az �vezredek sor�n l�trehozott p�tolhatatlan magyar t�rt�nelmi, tudom�nyos, irodalmi kincsekr�l, magyar �rt�kekr�l, nemzeti „standard”, azaz alapm�vekr�l, miknek �lland�an a magyars�g egym�st v�lt� nemzed�keinek rendelkez�s�re kellene �llniok, vagyis minden egyes magyar sz�m�ra mindenkor el�rhet�knek kellene lenni�k, s amikre szil�rdan alapoz�dnia kellene a mindenkori magyar k�zm�vel�d�snek �s oktat�snak. De hol vannak ezek? Ak�rha nem voln�nak, nem l�tezn�nek: kivonattak a k�zforgalomb�l, elf�ldeltettek, ak�rha s�rboltba z�rattak volna, ebek harmincadj�ra vettettek; el�rhetetlenn� v�ltak a magyars�g t�megei sz�m�ra.

De nemcsak nagy alkot�ink, a val�s�gos magyar t�rt�nelem is eltemet�d�tt �s romokban hever kimagasl� k�pvisel�ivel egyetemben. �vek, �vtizedek telnek, m�g n�melyik�kr�l sz� ker�l.

A magyar szellem (t�rt�nelem, irodalom stb.) mai lefojtotts�ga (mint cs�ppben a tenger) legink�bb mai szerz� m�v�nek sors�ban t�kr�z�dhet.

Aligha �rdektelen szem�gyre venn�nk, mik�ppen m�k�dnek a sz�r�k. Tartani kell ugyanis att�l, hogy ford�tva v�gzik munk�jukat �s nem az �rt�keket sz�rik ki, hanem a salakot. Ny�lt titok, hogy a k�nyv �s lapkiad�s, a k�nyvterjeszt�s �s h�rver�s k�lf�ldi maffi�k kez�be ker�lt. Ny�lt titok az is, hogy mik�zben a p�rtok a maguk koncak�nt verekednek az egy�bk�nt l�tv�nyosan megromlott m�di�k�rt - t�k�letesen megfeledkezve arr�l, hogy a k�zt�j�koztat�s ir�ny�t�sa a magyar nemzet kiz�r�lagos joga volna -, �s ek�zben l�lekm�rgez� szem�t �rasztja el az orsz�got a m�di�kb�l, s a magyar szellem minden �j �s r�gi igaz �rt�ke, a magyar irodalom majdnem teljes eg�sze, majdnem minden szellemi alkot�sa s�llyeszt�be vettetett.

            P�ld�zatul szolg�l� �ssze�ll�t�sunk k�l�n�s �rdekess�ge abban �ll, hogy az adott szerz�t �gy a bolsevista r�mkorszak, mint a mai illet�kess�g mell�zi, agyonhallgatja.

MI  J�RT AZ IDEGENURALMI P�RTKORSZAKBAN

A MAGYAR T�RT�NELEM TITKAINAK FELT�R�S��RT?

A magyar t�rt�nelem egyik sz�zadok �ta hom�lyba rejtett tragikus fordulata gr�f Zr�nyi Mikl�snak a k�lt�-hadvez�rnek v�ratlanul bek�vetkezett rejt�lyes hal�la. Zr�nyi ugyanis az akkori magyars�g titkos kir�lyjel�ltje volt,  Zr�nyi maga is r�szt vett  a kir�lys�g�t el�k�sz�t� �sszeesk�v�sben, s ha �letben marad, aligha  k�ts�ges:  tr�nra ker�l�se fordulatot hoz a magyars�g sors�ban �s porba d�nti a magyars�g �leterej�t elsz�v� �llampi�c�t, a Habsburg-birodalmat s a t�r�k megsz�ll�t is kiverik.

Az uralkod� hivatalos verzi� szerint, amely term�szetesen Habsburg-forr�sb�l  ered, Zr�nyit 1664 november 18-�n vad�szat k�zben egy vadkan �lte meg, vagyis ez a be�ll�t�s a gyilkoss�got megszervez� �s v�grehajt� Habsburg hatalmi k�r�kb�l sz�rmazott r�nk, mint tragikus t�rt�nelm�nknek  hivatalos k�reink �ltal  g�rcs�sen v�dett sok-sok m�s, m�g ma is uralkod� t�veszm�je �s balhiedelme, amit  k�zn�p�nk meggy�z�d�se �s a t�rt�nelmi t�nyek ellen�re makacsul mindm�ig fenntartanak.

Grandpierre K. Endre irodalmi jelleg� fed�c�mmel (Fekete h�es�s) ell�tott k�nyve t�rt�nelmi t�nyek felt�r�sa, elemz�se alapj�n bebizony�totta, hogy gr�f Zr�nyi Mikl�s politikai orgyilkoss�g �ldozata lett. A k�nyv h�romsz�z �vvel Zr�nyi hal�la ut�n, 1970-ben l�tott napvil�got, abban a politikai rendszerben, amely maga is politikai gyilkoss�gokra �p�lt. Nem k�ts�ges, egy ilyen tudom�nyosan megalapozott felfedez�s a vil�g valamennyi szabad �llam�ban �ri�si hat�st kelt� orsz�gos szenz�ci�v� v�lik, amely �j lend�letet ad a tudom�nyos kutat�snak.

A k�nyvet szerkeszt�je ekk�nt m�ltatja:

„A legkit�n�bb t�rt�nelmi m�, amelyet csaknem h�sz �ves szerkeszt�i p�lyafut�som sor�n  k�z�ns�g�nk kez�be adhattam. Izgalmasan modern. A t�rt�nelmi reg�ny �j fejezet�t nyitja meg: zseni�lis logik�val nyomoz egy politikai gyilkoss�g �gy�ben, amely d�nt�en meghat�rozta a magyars�g sors�t. Igenis, helyesen haszn�ljuk ezt a sz�t. Zr�nyi volt az a politikus �s hadvez�r, aki m�r a tizenhetedik sz�zad hatvanas �veiben ki�zhette volna a t�r�k�t haz�nkb�l, vagyis magyar vezet�ssel megval�sulhatott volna a felszabad�t� harc, m�sk�nt alakult volna tal�n az eg�sz magyar t�rt�nelem mindm�ig - meglehet, nemcsak a magyar, de a k�z�peur�pai is -, val�sz�n�leg nem nyomor�totta volna meg n�p�nket k�t bukott szabads�gharc meg a k�t vesztett vil�gh�bor�.

Majt�nyi Zolt�n, a k�nyv szerkeszt�je.

Ismeretes azonban a n�pi sz�l�s: Akasztott ember h�z�ban nem j� k�telet emlegetni! �gy h�t szerz� megkapta v�rhat� „jutalm�t”: kiz�rt�k, m�gpedig v�g�rv�nyesen a k�nyvkiad�sb�l.

R�szlet a legtiszt�bb erk�lcs� magyar �r�k egyik�nek, a Magyar �r�k Sz�vets�ge egykori aleln�k�nek, Fodor Andr�snak a szerz�h�z int�zett saj�tkez� level�b�l:

            „Teljes meggy�z�d�ssel csatlakozom azokhoz, akik botr�nyosnak, megengedhetetlennek tartj�k a k�nyvkiad�sb�l val�  kirekeszt�sedet.”

            Az Acz�l-Apfel ( ac�l =szt�lin) Gy�rgy t�bor em�gy int�zte az �gyeket. �mde a moszkovita parazit�knak m�gsem siker�lt �r�k n�mas�gra k�rhoztatni a h�szezer p�ld�nyban elkelt „Fekete h�es�st”: a  n�pellenes  rendszer buk�s�t k�vet�en 1997-ben   az omin�zus k�nyv  Gr�f Zr�nyi  Mikl�s meggyilkoltat�sa  c�men  �jra megjelent.

Nemsok�ra, de m�g az idegenuralmi p�rtid�kben s n�mileg idejekor�n h�re ment a szerz� �jabb, Kir�lygyilkoss�gok - Hogyan haltak meg a magyar kir�lyok c. k�zirat�nak. Maszek kiad� jelentkezett; sz�vesen  kinyomn� a k�nyvet �s kereszt�l is tudja verekedni. Nos, mi�rt ne? Pr�ba - szerencse!

A k�zirat eljutott a kiad�hoz. H�rom „szaklektor”, politikai lektor �tn�zte �s kiad�sra javasolta. A t�rv�nyben el��rt k�vetelm�nyek teh�t betartattak. A miniszt�rium Kiad�i F�igazgat�s�ga azonban f�ty�lt a „szab�lyokra”, �s - az �rv�nyben lev� tilt�s szellem�ben - megtagadta a kiad�s enged�lyez�s�t. Ezenk�zben a felk�rt szellemd�s h�zi lektor oll�val esett neki a k�ziratnak �s hangy�sz szorgalommal apr� fancsik�kra, dirib-darabokra szeletelte az eg�sz k�ziratot: �gy „szerkesztette” meg.

            A Kir�lygyilkoss�gok azonban m�g �gy is megmenek�lt �s  a MAGYAROK TITKOS T�RT�NETE sorozatban 1991-ben m�gis napvil�got l�tott.

                Tal�n tanuls�gos a k�vetkez�kben �zel�t�t adnunk a szerz� m�veit �rint� b�r�latokb�l: „Nagy �r�mmel kaptam k�zhez �n�k megk�ld�s�ben Grandpierre „Kir�lygyilkoss�gok” c�m� munk�j�t. Azonnal elolvastam s nagy �r�m�mre �s �p�l�semre szolg�lt.”

                                                           Marikovszky Zolt�n, Columbia

 „Azok” nem adt�k ki, „ezek” nem terjesztik...”

            „A k�nyv (Kir�lygyilkoss�gok) nem t�l vastag, de rendk�v�l s�lyoss� teszi az, ami benne van.  Grandpierre K. Endre  �r� egy val�ban mer�sz k�tettel j�rult hozz� a magyar t�rt�net�r�s reformj�hoz, �s igaz�ban maga sem csod�lkozik azon, hogy bez�rultak el�tte az ajt�k. H�rom t�rt�n�sz v�lem�ny�t k�rdezt�k a „Kir�lygyilkoss�gok”-r�l , �m miut�n egyik�k sem olvasta, kit�rtek a v�lasz el�l, s�t nev�k mell�z�s�t is k�rt�k.”

Reform (megsz�nt): A politika nem �p�thet sz�vrohamra.

            „Csod�lattal �s elismer�ssel gondolunk Grandpierre K. Endr�re t�rt�nelm�nk eddig eltitkolt esem�nyeinek olvas�sa ut�n. M�r j�l ismerj�k ezt a kiv�l� kutat�t, mert a Fekete h�es�s c. k�nyv�ben - ahol le�rja Zr�nyi meggyilkol�s�nak k�r�lm�nyeit - bebizony�totta, hogy el kell ismern�nk �t korunk legkiv�l�bb  t�rt�nelmi nyomoz�j�nak.

             A Kir�lygyilkoss�gok-ban oly k�vetkezetess�ggel �s alaposs�ggal der�ti fel a titkokat �s k�zli az �rott bizony�t�kokat, hogy az olvas�ban �nk�ntelen�l fel�bred a v�demel�s...

            Grandpierre K. Endre nagyszer� m�dszer�t maguk a t�rt�nelmi esem�nyek bizony�tj�k, mert e m�dszer seg�ts�g�vel val�ban fel van g�ngy�lve 1000 �v „titkos-titkainak” sorozata �s a „t�rt�nelmi nyomoz�”, vagy helyesebb tal�n �gy: az „1000 �v kir�lygyilkoss�gai�rt v�dat emel� t�rt�nelmi �gy�sz” igazs�gra val� t�rekv�s�nek legjobb bizony�t�ka k�nyv�nek az a v�gs� fejezete, melyben felfedi azt a titkot is, hogy milyen volt „Az utols� Habsburg-kir�ly titokzatos hal�la.”

      prof. Badiny J�s Ferenc

„Olvasom Grandpierre K. Endre Kir�lygyilkoss�gok c�m� k�nyv�t. A szerz� egy megsz�llott fanatizmus�val kutatja a magyar t�rt�nelem hom�lyos pontjait, titkait. I. Istv�nt�l kezdve  kir�lyaink t�bbs�g�r�l bebizony�tja, hogy nem term�szetes hal�llal haltak meg, �ltal�ban m�regkever�k v�geztek vel�k... A t�nyeket, adatokat a K�pes Kr�nik�b�l �s m�s forr�sokb�l veszi, olyan forr�sokb�l, amelyekb�l t�rt�n�szeink is mer�tenek, ami�ta csak van t�rt�nettudom�ny Magyarorsz�gon...

            Lebilincsel� logika. Shakespeare kir�lydr�m�i eml�kk�nyvi be�r�sok  ezekhez a kegyetlenked�sekhez �s cselsz�v�sekhez k�pest... Sz�momra az az elk�peszt�, hogy �n is teljesen bezsongtam olvas�s k�zben. Van-e m�g Magyarorsz�gon k�v�l  olyan hely, ahol  ezer�ves b�n�gyek norm�lis embert (ez lenn�k �n) izgalomba hoznak? Van-e m�g ilyen tiszt�zatlan t�rt�nelem, mint a mi�nk? T�bb mint ezer �ve eld�ntetlen �gyek, befejezetlen r�g�d�sok �lnek benn�nk.”

     Csapl�r Vilmos, M�regkever�k  �g�retf�ldje.

„A Fekete H�es�s-t , mint mondottam, csak lefekv�s ut�n olvasom, mert akkor van a legnagyobb cs�nd, �s az els� r�szt m�r vagy �tsz�r �tolvastam, de oly egyed�l�ll� nyelvezettel  �rod �s megl�t�said annyira nagyok, hogy az ember, ha teljesen k�s�rni akar azon az �ton, amit meg�rsz k�vetend�n, akkor  megint �s megint vissza kell lapoznia �s t�bbsz�r elolvasnia, mert olyan l�tnoki szemmel k�s�red, magyar�zod, szinte k�pszer�en lerajzolod az esem�nyeket, hogy az ember, mintha k�zvetlen tan�ja lenne az esem�nyeknek... oly csod�s toll� ember vagy, hogy igaz�n k�r (...) de ez nem fejezi ki igaz�n, hanem trag�di�nk, hogy nem lehetsz ott minden asztalon,  minden k�nyvt�rban.”

                                                                                   Bajtsi L�szl�, Ausztria

„A MAGYAR TITKOK sorozatban m�g 1990-ben szer�ny terjedelm� k�nyv jelent meg (Aranykincsek hulltak a Hargit�ra) ... f�llapozva, szem�nk-sz�nk el�mul  a hihetetlen csodavil�gon, amely k�l�n�sen a k�nyv els� fel�b�l �ttetszik...Grandpierre K. Endre var�zslatot m�vel gyan�tlan �s tudatos olvas�ival: ac�l logik�j�val lekaparja a T�rih-i �ng�r�sz csodaszarvas-mond�ir�l az �vezredek alatt r�telepedett patin�t, �s el�t�nik al�la egyfajta val�di magyar �st�rt�net-k�p. �gy az els� - jelen sz�munkban k�zreadott - csodaszarvas-mond�r�l nem kevesebbet tudhatunk meg, mint hogy az a mitol�giai id�k eml�kezete: a v�z�z�n-korabeli Nimr�d honvisszafoglal�s�r�l tud�s�t; hogy  Hunor �s Magor (neve) tulajdonk�ppen a hungar-magyar n�pn�vnek a v�ltozata - teh�t ugyanaz a szem�ly - �s hogy  az �ng�r�sz (magyar) n�p m�r a meghat�rozatlan �sid�kben is „Pannonia” ter�let�n �lt. El�tetszik a k�nyvecsk�b�l  egy a 907-es �v  el�tt keletkezett, feltehet�leg rov�s�r�ssal �rt �sgeszta  lehet�s�ge, mely forr�sul szolg�lhatott a t�r�k kr�nika alapj�t k�pez� latin forr�snak, amely a  t�rt�nelem inkviz�ci�j�ban megsemmis�lt. Grandpierre K. Endre j�volt�b�l felt�rulnak szem�nk el�tt eddig nem- vagy CSAK sejtett �st�rt�neti �sszef�gg�sek, esem�nyek, amelyek - ha a t�rt�nettudom�ny m�g nem is tudja igazolni �ket - a magyar �sm�lt f�lelmetes id�beli kit�gul�s�nak lehet�s�g�t villantja f�l. Hissz�k vagy nem hissz�k, de t�bb� m�r nem lehet elhallgatni ezeket a k�vetkeztet�seket. �gy az olvas� az �r� cinkos�v� v�lik egy hazug, besz�k�lt magyars�gk�p lerombol�s�ban, amely - rem�lj�k - m�g a mi �let�nkben bek�vetkezik.

A k�tet c�mad� m�sodik �r�sa nem kev�sb� �rdekes: a szk�t�kr�l sz�l� �kori hagyom�nyok bemutat�sa, elemz�se �s a magyars�g �sm�ltj�val lehets�ges kapcsolataik kider�t�se. �gy egy�tt pedig tal�n az ut�bbi �vek legjobb, leghasznosabb magyars�gment� k�nyve. Mindenkinek, akinek nem k�z�mb�s, kik vagyunk �s honn�t j�tt�nk - de k�l�n�sk�ppen a magyar- �s t�rt�nelemtan�roknak k�telez� figyelm�be aj�nljuk”.

(L.) Napkelet

„V�letlen szerencs�vel siker�lt megkapnom Grandpierre K. Endre Aranykincsek hulltak a Hargit�ra c. remek k�nyv�t. Az utols� m�g a v�rosban fellelhet� p�ld�nyt kaptam meg bar�ti seg�ts�ggel. Nem �rtem mi�rt ilyen neh�z hozz�jutni. A v�rost lassan el�nti a tartalmatlan, csillog� szem�t, s f�lpornogr�f szennyirodalom, az ostoba �s szellemtelen k�lf�ldi egymint�ra szabott rombol�irodalom. Az �rt�k meg sehol, illetve van, csak neh�z hozz�jutni. Visszat�rve a sz�banforg� k�nyvre, G�rdonyinak a „szellemi tat�rj�r�s”-r�l �rt gondolata jut eszembe, a T�rih-i �ng�r�sz sorsa j�l p�ld�zza az agyonhallgat�s t�k�lyre vitt m�v�szet�t, a magyar eredetkutat�s ir�nt �rzett f�l�tt�bb k�l�n�s ellenszenvet. Napl�mba k�v�nkoznak a  a szerz� al�bbi sorai: „�rizt�k f�ld alatt, k� alatt, k�nyvt�ri titkos rejtekekben, k�z ne �rinthesse, szem meg ne l�thassa. S�v�lt�ttek a fekete sz�zadok, a magyar n�p k�lv�riaj�r�s�nak �s - mondjuk ki - megvak�t�s�nak sz�zadai.”

 S�lyos �s neh�z szavak, szinte bele�v�ltenek a t�rt�nelm�nkbe. De ennek az �v�lt�snek megvil�gos�t� ereje van. S�m�nisztikus attit�d...”

G�nczi Tam�s

            „Az �n „Aranykincsek” c. k�nyv�t f�l �ves keres�s ut�n tudtam megszerezni.”

                                                                               B�r� Lajos, Debrecen

            „Ezzel a munk�ddal l�nyegesen megv�ltoznak a magyars�gra vonatkoz� eddigi helytelen elk�pzel�sek.”

                                               Aradi Erik, Ausztr�lia

            „AZ ARANYKINCSEK HULLTAK A HARGIT�RA �nmaga egy igazi kincs. L�v�n, hogy 1933-ban sz�lettem, kisiskol�s koromban a t�rt�nelemtanul�s a Csodaszarvas  legend�val kezd�d�tt. Mint oly sok  m�s nagy magyart a m�ltban �s - mint az �n p�ld�ja mutatja - a jelenben is, engem is izgatott a t�ny, hogy eredet�nkr�l nincs �rott feljegyz�s. Ez volt a hajt�rug�ja K�r�si Csoma S�ndornak is.

            A k�nyv�ben felt�rtak igen �rt�kesek minden igaz�n magyar �rz�s� magyarnak. Kutat� munk�j�t igen �rt�kesnek, megnyugtat�nak �s lelkileg nagyon felemel�nek tal�ltam. K�v�nok sok sikert nagyszer� tev�kenys�g�hez.”

                                                                                   Antalfy Tibor

„Nagyon fontos �s id�szer� t�rt�nelmi munk�k. Ha rajtam m�lna k�telezn�m az iskol�kat k�nyvt�raikban val� elhelyez�sre.

Az Aranykincsekb�l egy p�ld�nyt egy erd�lyi papnak adtam, mert annak nagyon megtetszett (itten j�rt �s ment vissza). Mint mondta, ilyesmit otthon nem kapnak , - elvitte mag�val boldogan.”

                                                                      Kun Lajos, London                 

Ut�hang az ARANYKINCSEK HULLTAK A HARGIT�RA  c. munka sors�r�l:

Soron k�v�li megjelentet�se M�ty�s Istv�n, a kiv�l� szerkeszt� �rdeme.

�mde ahogy a k�nyv kiker�lt a nyomd�b�l, mind a negyvenezer p�ld�nyt berakt�k egy pincerakt�rba, �s fekete ponyv�val sz�pen betakart�k, nehogy b�rki is hozz�f�rhessen: „�rizt�k f�ld alatt, k� alatt...”

A Magyarok Titkos T�rt�nete k�vetkez� k�tete a MAGYAROK ISTEN�NEK ELRABL�SA, AVAGY A MAGYAR FAJ NAGY EL�RULTAT�SA c. munk�j�nak k�zirata is egy maszek kiad� kez�be ker�lt. Az �jabb meg �jabb hat�rid�k nem teljes�ltek. Rejt�ly volt, mi lehet a baj. V�g�l kider�lt: a faji k�rd�s. A vezet� h�lgy kib�kte mi nyomasztja: mi�rt szerepel az, hogy „magyar faj” m�r a k�nyv c�m�ben is... Tilos a „magyar faj” eml�t�se is?...Mintha idegen orsz�gban �ln�nk...

Szerencs�re a k�ziratot siker�lt visszacsikarni.

B�r�latok:

„Vagy m�sf�l �vvel ezel�tt v�s�roltam meg a Hunnia Bar�tok k�r�nek tal�lkoz�j�n az  �n h�rom k�nyv�t, a Magyarok Titkos T�rt�nete c�m� tril�gi�t. E m�faj-megjel�l�st spont�n haszn�lom, annyira egy m�nek �rzem a h�rmat �s annyira �rdekfesz�t�nek, hogy mindenk�ppen �letm�ve cs�cs�nak tartom. Titokfejt� Mester Mesterm�ve! Az �n neve �s m�ve az�ta is mindkett�nk sz�m�ra, de n�h�ny bar�tunk sz�m�ra is besz�lget�si �s vitatkoz�si t�ma, s m�ig sem tudtunk napirendre t�rni f�l�tte.

A h�rom k�nyvre �hesek lettek bar�taink k�z�l t�bben is, ez�rt, hogy megvehessem sz�mukra is, bet�rtem egykori bar�tom, P�ski S�ndor boltj�ba, ahol tudvalev�leg minden  m a g y a r  k�nyv kaphat�. Nem is csal�dtam, nemcsak a tril�gi�t kaptam meg, hanem �jabb k�nyveib�l  is egy nyal�bbal hagytam el az �zletet.”

                                                                           Bakos Endre, Budapest

„H�l�san  k�sz�n�m a sok olvasnival�t...Azt csod�lom, mennyit k�zd�tt szeg�ny magyar nemzet, a j� esztend�k ritk�n tartottak hossz� ideig. Szeg�ny asszonyok! sokan voltak az �zvegyek meg az �rv�k, el ne felejtess�k az any�kat. Keserves volt egy �desany�nak h�rt kapni, m�r h�rom fija eleset(t) a harcmez�n... Jaj rosszak a h�rek Erd�lyb�l... (Most) Minden magyar  „AKARAROMRA” nagy sz�ks�g van...Jaj, kezdek f�radt lenni, h�nyszor gondolok a sok j�emberre, akinek r�v�n szerencs�m volt k�zbe kapni a Magyarok Titkos T�rt�net�t. Borzaszt� m�g a mai napig is a t�rt�nelem...Bocs�natot k�rek ez�rt a (nehezen olvashat�) firk�l�s�rt, de(�n) tal�n  v�n sz�vembe l�t �s megbocs�tja a sok hib�t.”

                                               Viola n�ni, a „v�n sz�kely nano” (USA)

„M�ltunkkal val� szembes�l�s �rzelmekkel f�t�tt, f�j� eml�kekkel gy�t�rt �tj�n j�rva Grandpierre K. Endre c�lja a szigor� t�rgyilagoss�g. (Az) Igazs�gban Istent tisztel� magyar t�rt�n�sz �s k�lt� ezt �gy fogalmazza meg:

T�rt�netvizsg�l�nkat senkivel �s semmivel szemben nem f�ti elfogults�g s e k�nyv nem sz�l senki �s semmi ellen, m�gcsak  a magyars�g ir�nti kedvez�s  sem torz�tja toll�t, egyed�l az igazs�g felt�r�s�nak szolg�lata vezeti - azzal pr�b�l szolg�lni  nemzet�nek �s az emberis�gnek - mert meggy�z�d�se, hogy  /az igazs�g) felt�r�sa, megismer�se �s �rv�nyes�t�se �gy a magyars�gnak mint az emberis�gnek nemcsak  legszentebb k�teless�ge, de legf�bb �nv�delmi �rdeke is, mert a hazugs�g vil�gszerte elhatalmasodott hatalma minden atomh�bor�n�l biztosabban elpuszt�tja az emberis�get, s ha az emberi szellemet siker�l aljas tilalmakkal kord�ba szor�tania �s megfojtania, elker�lhetetlen�l bek�vetkezik  az emberi vil�g feltart�ztathatatlan, gyors elkorcsosod�sa �s fizikai megsemmis�l�se. Ezt pedig csak a t�rt�nelmi hazugs�gok, vil�ghazugs�gok leleplez�s�vel, a t�rt�nelmi titkok tudom�nyos felt�r�s�val akad�lyozhatjuk meg.”

Tomory Zsuzsa �st�rt�n�sz,  USA

„Utolj�ra Kossuth Lajos mondotta: „Fejet hajtok a Nemzet nagys�ga el�tt!”

S most �n- porszemnyi kis magyar asszony, ugyanezt szeretn�m mondani �nnek a „Demokrat�”-n�l megrendelt �s elolvasott k�nyvei �s f�zetei kapcs�n!

Tal�n m�gis van igazs�g - a sorok k�z� rejtve - a New Age mozgalomban, mert az m�r a „V�z�nt� korszak” gy�zelme valahol, hogy az �n megd�bbent�en t�rgyilagos �s IGAZ sorai egy�ltal�n megjelenhettek.

K�sz�net az �n csod�latos, megvil�gosult szellem�nek, hogy egy�ltal�n hozz�juthattam, elolvashattam sorait!”

                                                                       F�l�pp Melinda, Kercaszomor

„Ezt a k�nyvet terjeszten�nk kell az elf�sult magyarok k�z�tt, mert bizony a kinti, idegenben �l� �s az otthoni Szeretett Haz�nkban �l� Magyars�g nem sokat tud saj�t t�rt�nelm�r�l. Ez mind a m�lt (a r�gi) �s jelen korm�nyok, vezet�k b�ne, �s a Paps�g b�ne, hogy idegen, hamis alapokra �p�tett t�rt�nelmet tan�tottak �s tan�tanak ma is hazai iskol�inkban.  �n magam is annak a r�gi hazug t�rt�nelemtan�t�snak a rabja voltam. Ma boldog vagyok, mert megtal�ltam az igaz utat”

                                                                       M�trai K�roly, Ausztr�lia

„A szerz�  munk�ss�g�t t�l�nk telhet�leg anyagilag is t�mogatjuk. Mi ezt azzal a sz�nd�kkal tessz�k, hogy v�d�-kart ny�jtsunk egy Testv�r�nknek „... ha k�zd ellens�ggel”. M�r pedig � er�sen k�zd...”

                                   B�ndi Mih�ly �s B�ndin� Kov�ch Eszter Kanada

Nemr�g fejeztem be „HOL VAN A MAGYAR �SHAZA?” �s „MI�TA �L NEMZET E HAZ�N? c. k�nyveidet �s nem tudom meg�llni, hogy ne �rjak �rz�seimr�l, miket  sz�vemben s lelkemben a benn�k l�v� �s  sz�momra �j ismeretek kiv�ltottak bennem, s amelyeket te oly b�lcsen t�rsz el�nk. Egy sor�t sem lehet k�ts�gbe vonni, hiszen forr�said a legtiszt�bb, leghitelesebb r�nk maradt anyagb�l mer�ted, nemzeti reg�ink, legend�ink �s geszt�inkb�l, vagy �ppen az ellens�geink �ltal �rt anyagb�l, de f�k�nt saj�t megl�t�said logikai t�rv�nyeinek alkalmaz�s�val. H�ny t�rt�net�r�  olvashatta m�r el mindazt teel�tted �s m�gsem j�ttek el� hasonl� k�vetkeztet�sekkel...Min� felemel� �rz�s olvasni  soraidat �s megtudni bel�l�k �si, erk�lcsi  �s szellemi nagys�gunkat, s abban Erd�ly szerep�t... Olyan er�s benn�k az igazs�g�rzet �s a magyar �lniakar�s is, hogy azonnal vinni akarom a k�nyveidet minden magyarhoz, bel�j�k is (�j) �letet verni.”

                                                                                            Pap-Nemes J�nos USA

            „Szerz�nk sz�mos m�vet alkotott s joggal kapta meg a „Titokfejt� Grandpierre” nevet - �rja Anonymus titkai nyom�ban c. munk�j�r�l Bakay Korn�l, a jeles �st�rt�n�sz. - Jelen m�v�ben is nagyon �sszetett �s nagyon nehezen megoldhat� k�rd�seket t�rgyal. Anonymus k�r�l ugyanis val�ban �vsz�zados harc d�l s az is igaz, hogy eddig a legt�bb szellemi energi�t arra ford�tott�k, hogy megc�folj�k a N�vtelen Mester  �ll�t�sait, arra t�rekedtek, hogy k�rd�sess� tegy�k szavahihet�s�g�t... Szerz�nk  rendk�v�l j� szeml�lete �s elk�telezetts�ge r�v�n m�lt�n foglalhatna el megfelel� helyet a magyar t�rt�netkutat�s d�szp�holy�ban.”

                                                                                   Bakay Korn�l, �st�rt�n�sz

                                                           +

A   II. Lajos kir�ly h�rom hal�la, n�gy temet�se c. k�nyv�r�l: 

„Olyan t�rt�nelmi esem�nyeket firtat, melyeket valamilyen korabeli titkol�z�s elhom�lyos�tani pr�b�lt. A szerz� t�rt�nelmi oknyomoz�snak tartja, a f�lsz�veg �r�ja  detekt�vmunk�hoz hasonl�tja a m�vet. Nekem a pontos k�rd�sfeltev�sek �s m�dszeres kifejt�se matematikai m�veleteket juttatnak eszembe.”

                                                                                         Krausz Tivadar k�lt�, �r�

„Megkaptam a k�nyveket - rendk�v�l boldog vagyok, hogy ilyen kincset tarthatok a kezemben. B�zom benne, hogy bel�that� id�n bel�l a magyar iskol�kban tisztess�ggel fogj�k tan�tani a magyar �st�rt�netet.

�n vil�g�t� l�mp�sa a magyaroknak...Nemzetem sors��rt agg�dom, �s tenni akarok  valamit �rte �n is.”

                                                                               Szab� Imr�n�, Balmaz�jv�ros 

                                                           x

Mexik�t�l Londonig, P�rizsig, Columbi�t�l, Bolivi�t�l, Brazili�t�l Sv�dorsz�gig, It�li�ig, Ausztr�li�t�l D�l-Afrik�ig �rkeznek hasonl� megnyilatkoz�sok, megkeres�sek a jelzett szerz� munk�ir�l mindenhonnan a f�ldkereks�gen, ahol a vil�gban sz�tsz�rt magyarok �lnek. �mde ezeknek a k�nyveknek h�re csak „sz�jpost�n”, sz�jr�l sz�jra terjed - a hazai m�di�kb�l �s a terjeszt�sb�l val� teljes kiszor�totts�ga k�vetkezt�ben. Itthon a teljes n�mas�g. El�fordult, hogy budapesti olvas� Argent�n�b�l, Buenos Airesb�l k�rt seg�ts�get ahhoz, hogyan �s hol tudn� e k�nyveket beszerezni. M�g a Habsburg elnyom�s sz�zadaiban sincs p�lda r�, hogy a f�lret�j�koztat�s hatalmas g�pezetei hasonl� szint� szerz�t a k�ztudatb�l ennyire kiszor�tottak volna. M�g a Habsburgok kar�mj�b�l is ki lehetett kotorni - igaz, hat el�z� �vsz�zad ut�n - N�vtelen Jegyz�nk (az�ta ism�t el�sott) csod�latos Gesta Hungarorum�t.

Az elfojt�s receptje egyszer�; a jelek szerint ostoba k�z�nyn�l, avagy kicsinyes, gy�l�lk�d� sil�nys�gn�l, magyargy�l�letn�l, saj�t f�szekbe piszkol�sn�l nem kell hozz� egy�b: mindazt, ami magyar �rdeket szolg�l, f�lre kell s�p�rni, ki kell rekeszteni, agyonhallgatni, kiirtani a k�ztudatb�l s f�leg a maffi�k kez�re j�tszott k�nyvterjeszt�sb�l.

Az agyonhallgat�s: �lve eltemettet�s; a szellemi inkviz�ci� orsz�gos szint�, �lc�zott mai v�ltozata.

Az agyonhallgat�s t�nye, a szellemi kibontakoz�s rem�nytelens�ge dermeszt�en hat m�g azokra az alkot�sokra is, amelyek mindny�junk jav�ra �s �p�l�s�re megsz�lethetn�nek. Ugyanakkor a sil�ny, f�rc, k�d�s�t� vagy �ppen �rtalmas, �zl�s �s eszm�letront� m�vek - �s csaknem kiz�r�lagosan azok - jelent�s t�mogat�sban �s h�rver�sben r�szes�lnek; minden f�rumb�l azok harsognak a t�j�koz�d�s�ban megzavart gyan�tlan magyar sokas�g fel�.

Nagyjaink - r�giek �s �jak - mind k�nyszer� tetszhalottak. M�veik: lez�rt s�rbolt� kamr�k, mikre r�z�d�tj�k a magtalan, l�lekzavar� vagy �ppen m�rgez� szavak �s a nyugati szem�t parttalan �radat�t.

Kolozsv�ri Grandpierre Endre eddig k�zz�tett fontosabb munk�i:

1) Az �rd�g apostolai. Zr�nyi Mikl�s ifj�s�ga

2) Fekete h�es�s 

3) Kieg�sz�t�sek... (az elhallgat�sokhoz)

4) Erd�ly erekly�i eml�keztetnek engem

5) Aranykincsek hulltak a Hargit�ra

6) II. Lajos h�rom hal�la n�gy temet�se

7) Kir�lygyilkoss�gok: Hogyan haltak meg a magyar kir�lyok?

8) A Magyarok Isten�nek elrabl�sa, avagy  A magyar faj nagy el�rultat�sa

9)  Mik�nt menthet� meg a magyar nemzet?

10) �zenet �s titok. Szellemi szabads�gharcunk k�zik�nyve I.

11) V�szki�lt�s fenyegetett magyarhaz�nk�rt. Szellemi szabads�gharcunk k�zik�nyve II.

12) Mi az igazs�g az �rp�di bej�vetel k�r�l?

13) Hol van a magyar �shaza?

14) Mi�ta �l nemzet e haz�n?

15) Isten szava a magyar n�p szava. Az �si magyar fels�gjog vir�gz�sa �s hanyatl�sa

16)  Gr�f Zr�nyi Mikl�s meggyilkoltat�sa

17) A magyar �svall�s t�rt�nelmi alapjai

18) T�zezer �vi k�zdelem haz�nk megmarad�s��rt

19)  A trianoni vil�g�sszeesk�v�s. Mi�rt s�pri el a t�rt�nelem a trianonokat?

20)  A magyars�g �seredete

21)  �rp�d kirekeszt�se az �rp�dh�zb�l, avagy A magyar kir�lyok �j rendje

22)  Magyar �sid�k csod�latos mond�i I. R�gberejtett Isten kardja r�gi rege r�la

23) Magyar �sid�k csod�latos mond�i II.  K�v�rb�l ki�lt� asszony

24)  Istennyomok h�t�lnyi por alatt - Amit a magyar �svall�sr�l tudni kell I.

25) Istennyomok h�t�lnyi por alatt. Tanagyag a magyar �svall�sr�l II. Az �let vall�sa

26)  �sszeesk�v�s a vil�g ellen

27)  Anonymus titkai nyom�ban

28)  Szent �hs�g