Nyugat-Eur�p�ban a k�korszak ut�n a r�z haszn�lata sok helyen az �n. haranged�nyekhez �s n�h�ny jellegzetes t�rgyt�pushoz kapcsol�dott. A Haranged�ny-kult�ra leletei Marokk� �szaki r�sz�t�l kezdve, Szic�li�n �s a brit szigeteken �t Lengyelorsz�gig �s haz�nkban a Csepel-szigetig terjedtek el. A kult�r�ra jellemz�, hogy �ltal�ban nagyobb foly�k �s a tengerpart ment�n terjedt el.

Az eur�pai �st�rt�net egyik legimpoz�nsabb ed�ny�nek sz�m�t� n�vad� vez�rlelet ford�tott harang form�j�t s�vos-geometrikus d�sz�t�s bor�totta, mely id�nk�nt m�szbet�tet is tartalmazott. Az ed�nyeket helyenk�nt festett�k is. Mag�nak az ed�nyt�pusnak az elterjed�s�t a s�riv�s kult�r�j�nak terjed�s�vel hozt�k �sszef�gg�sbe brit kutat�k, melyet meger�s�teni l�tszanak a leg�jabb term�szettudom�nyos vizsg�latok Spanyolorsz�gban.

A kult�ra legt�bb magyarorsz�gi lel�hely�t Budapest k�rny�k�n t�rt�k fel (Albertfalva, B�k�smegyer, Budakal�sz, Csepel-sziget, Szigetszentmikl�s, T�k�l). Az �sat�sok tan�s�ga szerint a kult�ra n�pess�ge gerendav�zas, paticsfal� h�zakban �lt. Budakal�szon az M0-�s �tgy�r� megel�z� felt�r�s�nak keret�ben felsz�nre ker�lt 1070 s�ros haranged�nyes temet� a kult�ra legnagyobb temet�je Eur�p�ban, �s mellette a Szigetszentmikl�son felt�rt 220 temetkez�s is kiemeli a haz�nkban el�ker�lt leletek jelent�s�g�t.