A 2007. tavasz�n Cs�kban tartott el�ad�saim anyag�nak �sszefoglal�sa.

A sz�kelys�g eredet�r�l mintegy sz�z�tven �ve foly� vita csup�n egy mondvacsin�lt �lprobl�ma, amely akkor keletkezett, amikor a finnugrizmust Haynau gazd�i tr�nra seg�tett�k a Magyar Tudom�nyos Akad�mi�n.

A mindenkori megsz�ll�k akarat�t t�kr�z� finnugrizmus szerint a magyar kr�nik�kban olvashat� hun t�rt�netet K�zai Simon mester nyugati kr�nik�k alapj�n alkotta meg, ez�rt sem a hun t�rt�net, sem az annak r�sz�t k�pez� Csaba-monda �s sz�kely eredethagyom�ny nem hiteles. Az eredethagyom�ny sz�trombol�sa �rdek�ben azt pr�b�lj�k elhitetni, hogy a sz�kelys�get az �rp�dh�zi kir�lyaink idej�ben telep�tett�k Erd�lybe; valamint, hogy a sz�kelys�g eredetileg t�r�k nyelv� seg�dn�p lett volna, amely id�vel - idegen n�pekkel k�r�lv�ve, a magyar nyelvter�let sz�l�n - elmagyarosodott volna.

Ezeket az al�t�maszt�st n�lk�l�z� elm�leteket legut�bb Krist� Gyula fogalmazta �jra ("A sz�kelys�g eredete", Sz�kelyf�ld, 2000/4.). M�v�re v�laszk�ppen �rtam \"A sz�kelys�g eredete\" c. k�tetemet, amely eddig k�t kiad�st �rt meg (2001., 2004.).

A sz�kely k�rd�snek h�rom l�nyeges �sszetev�je van:

- Milyen kapcsolatban �lltak a hunokkal?

- Mikor k�lt�ztek Erd�lybe?

- Volt-e a magyart�l elt�r� "eredeti" nyelv�k?

A h�rom k�rd�sre a hagyom�ny a j�l ismert v�laszt adja. Attila n�pe voltak (Anonymus), akik az Attila hal�la ut�n kit�rt harcok miatt Csigle mezej�re menek�ltek s att�l kezdve magukat nem hunoknak, hanem sz�kelyeknek nevezik (K�zai). A sz�kelyek a legmagyarabb magyarok s Attila hal�la �ta laknak Erd�lyben. Az �rp�di honfoglal�skor ugyanazt a ter�letet kapt�k meg, amelyet kor�bban is v�lasztottak maguknak (Th�r�czi).

Az �jabb �r�st�rt�neti felismer�sek �s felfedez�sek a hagyom�nyt igazolj�k. Ugyanerre az eredm�nyre jutunk akkor is, ha ellen�r�zz�k a finnugrista mes�ket (p�ld�ul az �sgeszta hipot�zist), ha meg�rtj�k a saj�t kr�nik�inkat (p�ld�ul Csaba kir�lyfi t�rt�net�t) �s ha figyelembe vessz�k a forr�sok (a Tarih-i �ng�r�sz �s Jordanes) agyonhalgatott adatait is.

 

 

A finnugrizmus az �sgeszta hipot�zissel pr�b�lja meg hiteltelen�teni a hagyom�nyt. Azt �ll�tj�k, hogy a magyar kr�nik�k a nyugati kr�nik�kb�l m�solt (felt�telezett) magyar �sgeszt�b�l alakultak ki, ez�rt a magyaroknak saj�t t�rt�net�r�suk �s - ebb�l k�vetkez�leg - saj�t hun hagyom�nyuk nem lehetett. Szerint�k a hun sz�rmaz�studat a n�h�ny p�ld�nyban k�sz�lt, latin nyelven �rt �s a v�rosokban l�ncra k�tve tartott kr�nik�ink hat�s�ra terjedt volna el az eldugott sz�kely v�lgyekben.

Az �sgeszta hipot�zist - term�szetesen - t�bb k�r�lm�ny is c�folja. P�ld�ul az, hogy a szk�ta kort�l a magyar honfoglal�sig vannak hiteles t�rt�neti forr�saink az el�deinkkel azonos�that� pusztai n�pek k�nyvt�rair�l, t�rt�neti �s vall�si t�rgy� k�teteir�l. S neh�z lenne azt hinni, hogy �ppen a magyarok ne rendelkeztek volna hasonl�kkal.

A szl�v �r�st megteremt� Cirill kifejezetten azt �ll�tja a 800-as �vek v�g�n, hogy a magyarok �s az avarok a saj�t �r�sukkal �rt Szent�r�st haszn�lj�k az egyh�zi szertart�sok sor�n.

Anonymus is, akit a legkor�bbi kr�nik�sunkk�nt emlegetnek a finnugrista szerz�k, t�bb �vk�nyvet nevez meg forr�sak�nt akkor, amikor �lmos Volg�n t�rt�n� 884-es �tkel�s�t eml�ti. Ezek magyar �vk�nyvek lehettek, mert az �vsz�m egyetlen nyugati kr�nik�ban sem szerepel s mert a nyugati kr�nika�r�k csak �vek m�lt�n �rtes�lhettek a magyarok elindul�s�r�l (ez�rt is szerepel a nyugati �vk�nyvekben k�s�bbi id�pont a honfoglal�s d�tumak�nt). Krist� Gyula maga is elismeri, hogy a liber "k�nyv" t�bbes sz�m�t nem tudj�k magyar�zni. Ez azonban nem akad�lyozta meg a finnugrista szerz�ket a sztyeppi magyar t�rt�net�r�s letagad�s�ban.

Az �sgeszta hipot�zist c�folja m�g, hogy kr�nik�inkban olyan hiteles adatok szerepelnek (p�ld�ul a perzs�knak k�lcs�nadott 20 000 lovasr�l), amelyek nem sz�rmazhattak nyugati kr�nik�kb�l, csak a saj�t hun-magyar hagyom�nyb�l. A Tarih-i �ng�r�szben p�ld�ul sokkal nagyobb s�llyal szerepel a honfoglal�s el�tti kor, mint az azt k�vet� id�szak - s ez a sztyeppi eredet� t�rt�neti forr�sok egykor volt b�s�g�re utal.

 

A hun t�rt�netet igazol� szab�rhun eredet� kr�nik�s adat Csaba kir�lyfi alakja �s igen hossz� �letkora is. A magyar kr�nik�k szerint ugyanis Csaba meg�lte legid�sebb fia visszaindul�s�t a K�rp�t-medenc�be. Ezt a finnugr�szok a magyar kr�nik�k megb�zhatatlans�g�nak bizony�t�kak�nt emlegetik. Hiszen - mondj�k - Attila fia nem �rhette meg az �rp�di honfoglal�st.

Azonban, ha meg�rtj�k ezt az adatot, akkor a k�p eg�szen m�sk�ppen fest.

A Csab�r�l �rtakat ugyanis al�t�masztja a bolg�r hagyom�ny, amely szerint a Csab�nak megfelel� hun kir�lyfi 108 �vet �lt. S az avarok Attila hal�la ut�n �ppen 108 �vvel foglalt�k vissza a K�rp�t-medenc�t. Vagyis Csaba kir�lyfit nem egyetlen szem�lynek, hanem a f�ggetlen szab�r dinaszti�t jelk�pez� h�snek kell tekinteni, az els� visszat�r�s id�pontja pedig nem az �rp�di, hanem az avar honfoglal�s �v�vel azonos. L�nyeges, hogy a Tarih-i �ng�r�sz szerint a visszat�r�k (avarok �s szab�rok) vel�k azonos nyelven besz�l�ket tal�ltak a K�rp�t-medenc�ben.

A legels� sz�kely csoportok nem az avarok k�z�l ker�ltek ki (mint azt n�melyik t�rt�n�sz�nk felt�telezi), hanem m�r az avarok bej�vetele el�tt is (k�zenfekv�en a hun kor �ta) itt �ltek.

Meger�s�ti a hun t�rt�netet Jordanes is, aki szerint az �ltala felv�ltva szab�rnak, vagy onogurnak nevezett n�p (Csaba n�pe) egyszer m�r j�rt a K�rp�t-medenc�ben.

Mivel a B�borbansz�letett szerint a magyarok r�gi neve a szab�r (szavart� aszfal�), ez�rt a bizony�t�s z�rt rendszert alkot. Az Attila hal�l�t k�vet�en t�rgyalt k�l�nb�z� n�pneveken (szab�r, onogur, avar, sz�kely) a magyars�g id�szakosan f�ggetlenedett csoportjai jelennek meg a forr�sokban, akik eredetileg hunok voltak, k�s�bb pedig magyarok lettek.

Ha meg�rtj�k a Csaba monda l�nyeg�t, akkor vil�goss� v�lik a hun-magyar-bolg�r k�tf�k h�rad�sa az �n�ll� szab�r dinasztia t�rt�net�r�l, amely h�rad�s egy�ttal a sz�kely t�rt�netet is al�t�masztja.

 

 

A tusn�di V�rtet�n (egy korak�z�pkori, azaz Attila hal�la ut�n haszn�lt, a gepida ter�leteken k�v�l �p�lt v�r romjai k�z�tt) fedezte fel J�nosi Csaba geol�gus az 1. �br�n l�that� Tej�t-jelk�pet �s uralkod�i tamg�t (nemzets�g, vagy birtokjelet) egy szikl�ba v�sve.

A hun korban elterjedten haszn�lt tamga egy mai al��r�snak, vagy pecs�tnek felel meg. Formai megfelel�i kus�n �rmen, obi-ugor rajzon, a boszporuszi �s a bolg�r uralkod�i tamg�k k�z�tt, a szil�gysomly�i gepida kincs hun eredet� bogl�rj�n, valamint egy XII. sz�zadi magyar ez�std�n�ron is megtal�lhat�k. E nemzets�gjelek a Nimr�ddal azonos�tott Orion csillagk�pet �br�zolj�k, s ez egyezik a Th�r�czy kr�nika �ll�t�s�val, miszerint Attila Nimr�d lesz�rmazottj�nak tekintette mag�t. A nemzets�gjelk�nt szolg�l� tamg�k egy�rtelm�en jelzik a t�nyleges v�rs�gi, vagy legal�bb a v�rszerz�d�sekkel l�trej�tt kapcsolatot. Mindegyik tamga elt�r a m�sikt�l n�h�ny r�szlet�ben, mert az uralkod�k egy�ni jelv�nyek�nt szolg�ltak (amely azonban jelezte a csal�dhoz val� tartoz�st is). A tusn�di szikl�n l�v� v�ltozat Attila Irnik/Hern�k nev� fi�nak jelv�nye is lehet, akit (az els�) Csaba kir�lyfival azonos�thatunk.

Ez azt jelenti, hogy a tusn�di V�rtet� a sz�kelyek legels� �s legfontosabb erd�lyi er�ss�ge lehetett Attila hal�l�t k�vet�en.

E k�vetkeztet�st meger�s�ti a tamga mellett l�v� �gig�r� fa (Tej�t) �br�zol�s. Ez a ligat�ra (jel�sszevon�s) az �svall�s �s a hun-magyar dinasztia legfontosabb jelk�pe, amely a kir�lyi hatalom �gi eredet�t fejezi ki. Az �gig�r� f�t (Tej�tat) �br�zol� jelk�peknek sok v�ltozata ismert, k�z�s jellemz�j�k, hogy grafikai megfogalmaz�sukhoz gyakran haszn�ltak �svall�si jelk�pekb�l kialakult sz�kely sz�jeleket. Az �br�zol�si hagyom�ny mintegy 4000 �ves el�zm�nyekre megy vissza �s m�ig �l a magyar c�mer kett�s keresztj�ben, vagy a 3. �br�n l�that� velem�ri sind� rajz�n, valamint az err�l Szerv�tiusz Istv�n �ltal k�sz�tett kercaszomori eml�km�ben .

A Tej�t jelk�p a hatalom �gi eredet�re utal, a Nimr�d tamga pedig a csal�dhoz �s a szem�lyhez k�t�dik. Egy�ttes haszn�latuk indokolt, mert - az �gi szarvasvad�szat jelk�szlet�nek elemei l�v�n - egy�v� tartoznak. Az egyik a vad�szat helysz�n�t �br�zolja (a Tej�tat), a m�sik pedig a vad�szt (a kir�lyi dinasztia �s�t).

Hasonl� kett�ss�g a magyar c�merben is megfigyelhet�, ahol az �rp�ds�v a csal�dra, a kett�skereszt pedig a hatalom �gi eredet�re (a Tej�tra) utal. Tov�bb er�s�ti a p�rhuzamot, hogy az �svall�s szerint a vil�g k�zep�n elk�pzelt n�gy szent foly� a Tej�tb�l kapja a viz�t, azaz az �rp�ds�vok megfeleltethet�k a Tej�tjelk�peknek. Ebb�l k�vetkez�en a mai magyar c�mer szerkezete, jelk�szlete �s az �ltala kifejezett vil�gn�zet eredeti hun hagyom�nyon alapszik.

A k�t tusn�di jel egy�ttes �rtelme a k�vetkez�k�ppen fogalmazhat� meg: "Csaba, Isten kegyelm�b�l a vil�g ura". Ez term�szetesen csak egy megk�zel�t� magyar�zat, mert a jelk�pek �rtelme t�bbf�lek�ppen is megfogalmazhat�. Fonetikus olvasata csak r�szben adhat� meg, mert nem tudjuk, mik�nt ejtett�k a sz�kely uralkod� nev�t s az �gig�r� fa alatt l�that� "sarok" jel fonetikus volta is k�rd�ses lehet. Az �gig �r� fa olvasat�b�l csup�n az "Isten" sz� bizonyos - ez egy�ttal a felirat k�sz�t�inek magyar nyelv�r�l is tan�skodik.

Ha ez a k�t szikl�ba v�sett jelk�p egyid�s a v�rral (s ez a legval�sz�n�bb), akkor az a sz�kelyek korak�z�pkori jelenl�t�nek �r�sos bizony�t�ka.

A finnugrista (�rp�d-kori) betelep�t�s-elm�let legnagyobb hib�ja, hogy semmilyen adatra nem t�maszkodhat. Krist� Gyula Anonymusra hivatkozik, aki a bihari v�r ellen vonul� sz�kelyek eml�t�s�vel szerinte amellett sz�l, hogy 1200 k�r�l komoly sz�kely telep�l�snek kellett ott lenni. Anonymus azonban egy sz�val sem �ll�tja, hogy helyben lak� sz�kelyek ostromolt�k volna meg Bihar v�r�t, s�t kifejezetten azt eml�ti, hogy el�be mentek �rp�d hadainak - ez�rt nincs lehet�s�g bihari sz�kely telepek felt�telez�s�re.

A sz�kelyek bek�lt�z�s�nek egyetlen hiteles forr�sa a magyar kr�nik�s hagyom�ny, amely ezt a hun birodalom �sszeoml�s�hoz kapcsolja.

A kir�lyi Magyarorsz�g n�h�ny hely�n k�s�bb felbukkan� sz�kely n�v nem az eg�sz sz�kely n�pre vonatkozik, hanem kisebb csoportokra, p�ld�ul ott szolg�l� hat�r�r�kre (mert a sz�kely sz� "�r" jelent�s� foglalkoz�sn�vk�nt is szolg�lt egykor).

Marad m�g az a k�rd�s, hogy hol lehetett az a Chiglemez�, amelyen a sz�kelyek el�sz�r �sszegy�lekeztek volt a kr�nik�ink szerint. A Chiglemez� nevet egyesek t�r�k eredet�nek tartj�k, azonban - a turkol�gus N�meth Gyula meg�llap�t�sa szerint - a t�r�k nyelvekben a csigle, vagy csigla sz� nem fordul el�. Ez�rt e n�v t�r�k eredeztet�s�r�l t�bb sz�t ejteni felesleges.

A tusn�di sziklajelek f�ny�ben sokkal val�sz�n�bbnek tartjuk Nagy J�nos 1879-ben k�z�lt �ll�spontj�t. Szerinte a csup�n a kr�nik�inkban szerepl� Chigle sz� a Cs�k-b�l keletkezett egy t�ves olvasatnak k�sz�nhet�en.

Ez azt jelenti, hogy a sz�kelyek Attila hal�l�t k�vet�en Cs�kban telepedtek le, s a Cs�ki-medence bej�rat�nak v�delm�re �p�tett�k a tusn�di v�rat. Ez a v�r azt az �tvonalat v�dte, amely a Cs�ki-medenc�t �sszek�t�tte az Olt als� foly�s�n�l, a K�rp�tokt�l d�lre lak� hunok (Csaba kir�lyfi hunjainak) ter�leteivel.

 

A sz�kelyeknek nincs a magyar nyelv t�bbi nyelvj�r�s�t�l megk�l�nb�ztethet� �n�ll� nyelvj�r�sa �s ilyennel kor�bban sem rendelkeztek. S�t, a sz�kelyek �ltal lakott ter�let olyan kisebb nyelvj�r�si ter�letekre tagoz�dik, amelyek mindegyik�nek van a nyugati magyar nyelvter�leten megfelel�je. Ez arra utal, hogy a k�rp�t-medencei magyar nyelvter�let alapjai esetleg m�g a hun korban alakulhattak ki, s a sz�kelyek Erd�lybe v�ndorl� csoportjai ezt a nyugatr�l magukkal hozott hun-kori nyelvi mint�zatot mentett�k �t Erd�lybe Attila hal�la ut�n. Az avar �s szab�r betelep�l�k e nyelvi tarkas�got tov�bb fokozhatt�k. A sz�kelyek azonban ezzel egy�tt is mindig magyarul besz�ltek, s nincs semmilyen okunk annak felt�telez�s�re, hogy valaha is m�s nyelven besz�ltek volna. A magyar nyelvter�let hat�r�n, idegen n�pek k�z�tt �lv�n erre nem is lett volna lehet�s�g�k.

Jellemz�, hogy Krist� Gyula a sz�kelyek el�- �s ut�v�d szerep�b�l k�vetkeztet az egykori t�r�k nyelv�kre. Tal�n felesleges is ezt c�folni, hiszen nyilv�nval�, hogy azonos nyelv� n�pcsoportb�l is lehet el�- vagy h�tv�det szervezni. A sz�kelyek el�- �s h�tv�d szerepe �ppen annak bizony�t�ka, hogy (kor�bban is itt �lv�n) nem vehettek r�szt a lev�diai v�rszerz�d�sben, ez�rt azt�n �rp�d honfoglal�i csatlakozott n�pk�nt b�ntak vel�k.

 

Ipolyi Arnold Magyar Mythologi�j�ban �r�k�tette meg azt a szok�st, miszerint a sz�kelyek a Tej�tra tekintve eml�keznek meg Csab�r�l �s Attil�r�l. Ennek a rendk�v�li jelent�s�g� h�rad�snak nem volt nagy visszhangja, mert nem �rtett�k. Az �svall�si k�pzetek �s az �svall�si jelk�pekb�l sz�rmaz� sz�kely sz�jelek seg�ts�g�vel azonban meg lehet vil�g�tani.

Eleink vall�sa szerint a meghalt h�s�k lelkei egyes�lnek az �gig�r� f�val azonos�tott isteni �sap�val, annak �gain lakozv�n hal�luk ut�n. Ugyanitt �ld�g�lnek a sz�letend� gyermekek lekei is. Mivel az �gig �r� fa l�that� r�sze a Tej�t, Ipolyi Arnold egy fennmaradt �svall�si k�pzetr�l t�j�koztat benn�nket. Ez a h�rad�s igazolja a tusn�di jelk�pek �s p�rhuzamainak fenti �rtelmez�s�t. Nyilv�nval�v� teszi, hogy a sz�kelyek �s a magyar kir�lyi dinasztia eredethagyom�nya (ideol�gi�ja �s jelk�szlete) hun eredet�, K�zai hun t�rt�nete pedig hiteles forr�s.

A Th�r�czy kr�nik�ban fennmaradt, hogy Attila Nimr�d lesz�rmazottj�nak tartotta mag�t. Az 1. �br�n l�that� tusn�di jelk�pek f�ny�ben ez az adat is a hun eredethagyom�ny hiteles t�red�k�nek bizonyul. Ugyanis Nimr�d �s k�t fia megfelel a Tej�ton csillagszarvast �z� Orion �s Gemini (Ikrek) csillagk�pnek (lapp �s indi�n m�toszokban tal�lunk hasonl� vad�szokat). E csillagokb�l kirakott t�rt�netet azonban semmif�le hunfalvista okoskod�ssal nem lehet a nyugati kr�nik�kb�l levezetni, mert ott ilyesmir�l sz� sincs.

A tusn�di V�rtet�n azonban szikl�ba van v�sve a Tej�t (az �gig �r� fa) rov�sjelekb�l �ll� rajza �s egy hun-sz�kely uralkod� tamg�ja, a hun hagyom�ny �r�sos bizony�t�ka.

 

Fontos �rvet szolg�ltat az �r�studom�ny . A hunok ismert�k a ma sz�kely rov�s�r�s n�ven sz�montartott (eredetileg azonban hun, vagy szk�ta �r�snak nevezett) nemzeti �r�sunkat. Szk�ta �s hun t�rgyakon sz�kely bet�s feliratok tal�lhat�k, k�z�l�k egy, esetleg kett� bet�kb�l �ll�, valamint t�bb tov�bbi sz�jeles felirat is magyarul olvashat�, vagy �rtelmezhet�. A sz�kely �r�st - az akrof�nia (bet�k kialakul�sa sz�jelekb�l) folyamat�nak tan�s�ga szerint - magyarul besz�l� n�p alkotta meg, ez�rt a sz�kely �r�skapcsolatok a hunok magyar nyelv�s�g�t �s a kr�nik�ink hun t�rt�net�t igazolj�k.

Besz�des bizonys�ga mindennek a 8. �br�n l�that� nikolsburgi "tprus" jel is, amely az �nlakai �s a tusn�di ligat�r�khoz hasonl�an az �gig�r� f�t (Tej�tat) �br�zolja. A sok�ig nem �rtett "tprus" hangalak tapar us "szab�r �s" jelent�se is azokat a m�toszokat �s t�rt�neti kapcsolatokat id�zi, amelyeket a fentiekben kifejtett�nk s amelyek a magyar kr�nik�k hun t�rt�net�ben is r�nk maradtak.

Nincs teh�t okunk a forr�sra nem t�maszkod�, nemzet- �s tudom�nyellenes finnugrista elmet�kolm�ny komolyan v�tel�re; mert a sz�kely n�phagyom�ny, a jelkincs �s a t�rt�neti forr�sok egyar�nt azt bizony�tj�k, hogy a sz�kelyek a szab�rhunok (Csaba hunjainak) marad�kai.