dr. Pad�nyi Viktor: Dentu-Magyaria

2. r�sz V. SZABIR MAGYARS�G VAGY ONOGUR MAGYARS�G?

G�r�g �s r�mai �kort�rt�neti mank�kat forgat� magyarok szeme m�r Katona Istv�n �ta egyre gyakrabban akadt fenn a furcsa t�nyen, hogy �kori �rtes�t�sekben n�pnevek fordulnak el�, amelyek szemmel l�that�an torz alakjukban is valahogy n�p�nk nev�re eml�keztetnek. Ennek a megfigyel�snek a m�lt sz�zad els� fel�ben az akkori magyar t�rt�nettudom�nyos �let reprezent�nsai, f�leg a kiv�l� tud�s, Fej�r Gy�rgy hangot is adtak aminek nyom�n az amat�r nemzeti lelkesed�s egyszer�re nyakl� n�lk�li t�rt�nelmi sz�etimologiz�l�sokba kezdett �s ebben annyira gyerekes �s ostoba t�lz�sokba esett, hogy az egy�bk�nt nem alaptalan megfigyel�seikb�l kibontakoz� elm�let nevets�gbe f�lt. (1) �gy, mikor a szabads�gharc lever�se ut�n a magyars�g t�rt�nelmi tudata is politikai ellen�rz�s al� ker�lt, nem volt neh�z a ,,f�nyes magyar m�ltat" meg�lni �s a halszag� atyafis�ggal helyettes�teni noha ez a magyar �st�rt�netre v�gzetesnek bizonyult. T�rt�nettudom�nyunkat helytelen �sv�nyre �ll�tott�k, amely sz�z esztend�s f�raszt� gyalogl�s ut�n - sehova sem vezetett. A honfoglal�s el�tti korb�l tal�lgat�sokon �s hipot�ziseken k�v�l konkr�t t�rt�nelm�nk, hat�rozott kronol�gi�val, nincs �s ez a "nincs" megd�bbent� �t�let t�rt�nettudom�nyunk sz�z �v �ta tart� medd� piszmog�s�ra. Akkor, amikor m�s nemzetek t�rt�nettudom�nya n�h�ny megvizsg�lt �s megbesz�lt adatb�l hat�rozottan �s energikusan megfogalmazza t�rt�net�nek egy-egy darabj�t, mi t�zszer� annyi sokkal meggy�z�bb adat f�l�tt is csak hezit�lunk, vagy ha m�gis van adat, amit be�p�t�nk t�rt�net�nkbe, abban rendszerint nincsen k�sz�net. A "magyar" n�pn�v �kori nyomainak kutat�sa a d�Ikauk�zusi t�rben m�r 150 �ve megindult. Erre vonatkoz� adatokat a legk�l�nb�z�bb k�tf�helyekben �pp�gy, mint f�ldrajzi elnevez�sekben, m�s n�pek eml�kezet�ben �s k�zvetett utal�sokban olyan meggy�z� mennyis�gben �s min�s�gben tal�ltunk a m�sf�l �vsz�zad folyam�n, hogy az ebb�l k�vetkez� konkl�zi� apodiktikus �rv�ny� kimond�s�hoz a n�met t�rt�nettudom�nynak (ha saj�t n�p�r�l lenne sz�) ennek tizedr�sze is el�g lett volna. A "hivatalos" magyar t�rt�nettudom�ny ezzel szemben egy d�lkauk�zusi eredet �s m�lt konkl�zi�j�t, mint lehet�s�get is elvetette, mert ezt "finnugor eredet�nk" kiz�rja, �s ez val�ban �gy is van. Azzal a lehet�s�ggel, hogy esetleg d�lkauk�zusi sz�rmaz�sunk z�rja ki a finn-ugor eredetet, t�rt�nettudom�nyunk nem sz�molt. Nem sz�molt annak ellen�re sem, hogy honfoglal�skor magunkkal hozott kult�r�nk (vall�sunk, m�v�szet�nk, szok�saink) hat�rozottan d�lkauk�zusi volt, (2) nem sz�molt annak ellen�re sem, hogy a honfoglal�s ut�n nyelv�nk m�dosult, nem sz�molt annak ellen�re sem, hogy a Fekete-tenger Kauk�zus - �szak-K�spi vonalt�l �szakra a "magyar" n�pn�v sehol semmif�le torzul�s�ban, semmif�le helyn�vben el� nem fordult. Eszk�z�lj�nk ezzel szemben egy betekint�st a Kauk�zus vonal�t�l d�lre es� vil�gba. Kr. e. a 17. szd-t�I Kr.u. a 10. sz�zadig eltel� 2700 �v folyam�n babiloni, egyiptomi, assz�r, k�ld-huni, perzsa, g�r�g, �rm�ny, r�mai, biz�nci �s arab k�tf�kben, k�l�nb�z� korokb�l sz�rmaz� k�l�nb�z� nyelveken, k�l�nb�z� �r�srendszer�ekkel, �r�sm�dokon le�rt �s k�l�nb�z� helyeken tal�lt leletek adatai �jra �s �jra �rtes�tenek egy n�pr�l, amelynek a neve hat�rozottan �s egys�gesen "m" hanggal kezd�dik �s van a belsej�ben egy l�gy m�ssalhangz�, amelynek pontos visszaad�s�ra a fenti nyelvek fonetikai rendszere k�ptelen. Ezt a rejt�lyes m�ssalhangz�t ezek a nyelvek megpr�b�lj�k jel�lni "d", "dz", "t", "th", "tz", "ts", "z", "k", s�t "x", bet�jeggyel is, s�t az arabok "d", "dzs", az �rm�nyek "gh" hangokkal is Ez a n�v a Kr. e. 5. szd.-ig "mita", "mitha" (t�bbesben mitanni), "mada", "m�d", "m�dj"",m�dz", "manni", "manda", "maza", "matia" (t�bbesben matiani) "matsi" (t�bbesben matsien), "musk", "max", "mag", torzul�sokban jelenik meg, illet�leg, a k�l�nb�z� �r�srendszer�ekb�l latinbet�s �r�sra ilyen form�ban tette �t ezeket a neveket az �r�studom�ny. Felt�n�, hogy a Kr. e. 5. szd.-t�l kezdve, a k�spi-vid�ki �s kauk�zusi individu�lis n�pnevek felbukkan�sa sor�n ugyanezek a nevek az -ar, -or, -er, -ir, -inna n�pn�v-v�gz�d�ssel ell�tva jelennek meg a k�vetkez� form�kban: "inad-inna" (a mad�b�l), "max-era" (a musk-b�l), matchar (a matsi-b�l), mezori (t�bbes), mezorani (t�bbes), mazori (t�bbes ), megari �s maghiori mind kett� t�bbes ), mazar, madzar, madjyr, matchar, magior, maghiar, mogher, makar, madar, v�g�l madzsar �r�sm�don. Ugyanez a n�v kisebb-nagyobb torzul�sokkal megjelenik a d�lkauk�zusi �s k�spi-k�rny�ki t�r k�l�nb�z� f�ldrajzi neveiben is. Mindezek alapj�n apodiktikus �rv�nnyel ki lehet mondani, hogy ilyen nev� n�p, vagy n�pek a Kr. e. 17. �s a Kr. u. 10. sz�zadok k�zti korban El�- �zsi�ban l�tezett, vagy l�teztek. Ezzel szemben a d�l- kauk�zusi t�rben �s a K�spi- k�rny�ken ma semmif�le "m" hanggal kezd�d� nev� n�p nem tal�lhat�, de az eg�sz Eur�zsia ter�let�n is csak h�rom van, Kelet�zsi�ban a "mandzsuk", Indi�ban a "mund�k" �s K�z�p-eur�p�ban a "magyarok". A fenti k�l�nb�z� torzul�s� form�kb�l kiszublim�lhat� fonetikai b�zis felt�n�en hasonl�t a "magyar" n�pn�vre, amelynek 1100 �v alatt mag�nak is voltak Magor, mogyer �s megyer torzul�sai, s�t, amint ezt egy dr. Weinlein J�nos nev�, volt magyar gimn�ziumi igazgat� �s volt debreceni egyetemi mag�ntan�r ma N�metorsz�gban magyargyal�z� tanulm�nyaiban g�nyos k�vetk "bahar". A mi "poh�r" szavunk semmi esetre sem j�het a szl�v "pehar"-b�l. Ellenkez�leg. Egy�bk�nt a "tar", "lapat", "sipatu", "habir", "z�r", "gug" is felt�tlen�l szumir szavak. 11. A sz� jelent "h�borog"-ot, "l�zad"-ot, is. Val�sz�n�leg "h�bor�" szavunk is innen ered �s innen ered a "kabar" sz� is, amely "el�gedetlent", "l�zad�t" jelentett 12. Hogy az olvas� l�ssa, hogy ez mit jelent, egy-egy fontos adatot, vagy forr�shely facsimil�j�t nem egyszer� posta �tj�n kellett N�metorsz�gb�l, Angli�b�l, vagy Amerik�b�l beszereznem. Konstantinos Porphyrogenitos De administrando imperio c�m� m�ve pl. sem a melbournei, sem a sydneyi egyetemnek nincs meg �s a melbournei egyetem k�rk�rd�s �tj�n tal�lt egyetlen bilingvis (g�r�g-latin) p�ld�nyt a perthi egyetem k�nyvt�r�ban amelyet onnan szerzett meg sz�momra �s fontos r�szeir�l f�nyk�pez�ssel k�sz�tett�nk m�solatot. Az onogur t�rzsekkel hozz�nk ker�lt k�t k�z�p�zsiai m�lt�s�gn�ven, a "tudun"-on �s a "gyul�n" k�v�l �sszes t�bbi honfoglal�skori m�lt�s�gneveink assz�r-mezopot�miai, teh�t d�lkauk�zusi eredet�ek. Az assz�r birodalom Kr. e. 612-ben k�zigazgat�s�val �s hadi szervezet�vel egy�tt megsemmis�lt ugyan, etnikum�ban �s kult�r�j�ban azonban m�g hossz� ideig fennmaradt el�bb mada (m�d) �s ut�na perzsa �llamkeretben (13). Az "assz�r" etnikum tov�bbra is a Herodotos �ltal 150 �vvel k�s�bb "sapires"-eknek nevezett szabirok d�li szomsz�ds�g�ban maradt, - "m�d" (mada) n�ven. Amilyen term�szetes, hogy az assz�r nomenklat�ra be ker�lhetett nemcsak a szabir, hanem a perzsa nyelvbe is, annyira val�sz�n�tlen, hogy az assz�r int�zm�nyek �s terminol�gi�juk egy Uralon t�li, primit�v n�p nyelv�be el juthatt�k volna, amely n�pet - a magyar t�rt�nettudom�nyos elm�let szerint - erd�lak�, t�rvet�, gyalog �letform�j�b�l a Kr. e. a 3. vagy 2. �vsz�zadban �ltetett egy �ket �ll�t�lag leig�z� k�z�p-�zsiai lovas n�p l�ra. Az assz�r form�k elt�n�se �s egy "onogur" meotiszi magyars�g k�z�tt 1200 esztend�, Assz�ria �s az Ob-Tobol-Alt�j-vid�k k�z�tt 3500 kilom�ter ny�jt�zik. A politikai buk�st sz�zadokon �t t�l�l� assz�r etnikum �s kult�ra �s az annak f�ldrajzi szomsz�ds�g�b�l sz�rmaz� szabin-magyars�g k�z�tt id�kies�s azonban nincs �s a Krisztus sz�let�s�t is messze t�l�l� Szubartu-Szabiri�t csak a Fekete-tenger �s a Kauk�zus k�zti folyos� v�lasztja el Meotiszt�l. A honfoglal�s-kor szinte teljes eg�sz�ben d�lkauk�zusi korm�nyzati, k�zigazgat�si �s hadszervezeti terminol�gi�j�t a d�l-kauk�zusi tulajdonnevek sz�zait �s a szabir szavak szumir eredet� ereit nem k�nyszer�thette r� egy ural- alt�ji eredet� "onogur" honfoglal� n�pre egy csup�ncsak "n�mi" szabir elem. A magyar n�p �sszetev�inek t�bbs�ge �s ir�ny�t� �s uralkod� kateg�ri�ja egy d�lkauk�zusi n�p volt, amely hozz� csatlakozott ural-alt�ji mennyis�get is hozott a K�rp�t- medenc�be mag�val. A pontos �s szabatos megk�l�nb�ztet�s, hogy a k�t �sszetev� k�z�l melyik "j�tt" �s melyik "hozta mag�val 'a m�sodrend� m�sikat" - d�nt�. A magyar n�p t�rt�net�nek folytat�sa a honfoglal�st�l visszafel� annak a n�pnek a t�rt�nete, amely Dentu-Magyari�t megalap�totta �s a honfoglal�st megszervezte, nem pedig a doni kaz�r hat�r�rvid�k onogur t�rzsei�, amelyekb�l n�h�nyat a K�rp�t-medenc�be mag�val hozott. T�rt�nettudom�nyunk a Bach-korszak �ta sz�z �ven kereszt�l makacsul azon f�radozott, hogy honfoglal�s el�tti t�rt�net�nket erre a n�h�ny "onogur" t�rzsre �p�tse r� az igazi �s egyenes �gi szabir- vonal helyett. Az els� az urali erd�kbe, finnugor n�pek k�z� vezet. A m�sodik a Kauk�zust�l d�lre, a szumir vil�gba, Mezopot�mi�ba. S ezt �ll�tj�k k�z�pkori kr�nik�ink is. "Lebedi�val", �s �ltal�ban a magyars�g sz�rmaz�s�val, az �jabb nemzetk�zi szakirodalom meglehet�sen sokat foglalkozott, �s, sajnos hozz� kell tenn�nk, hogy minden t�ved�se ellen�re is a k�tf�k �rtelmez�se ter�let�n, �ltal�ban intelligensebben �s t�rgyilagosabban, mint a magyar. A k�lf�ldi kutat�kat ugyanis nem befoly�solt�k a magyar t�rt�nettudom�nyra a Bach-korszakban r�vert bilincsek, a "vogul-gy�k�k". A m�sodik vil�gh�bor� magyar vet�let�r�l �rt monument�lis m�v�r�l is el�ny�sen ismert sk�t professzornak, Macartneynek �s a gy�gy�thatatlanul szl�v Vernadskynak Lebedi�r�l �rt tanulm�nyain, valamint a m�r eml�tett Dunlop k�nyv�nek Lebedia- vonatkoz�sain k�v�l k�l�n�sen h�rom k�lf�ldi szakmunka foglalkozik Lebedi�val �s a magyars�g el�t�rt�net�vel. Marquart (14) �s Bury (15) k�nyveinek idevonatkoz� r�szei �s Gr�goire (16) �n�ll� tanulm�nya s ezek k�z�l k�l�n�sen az utols�nak konkl�zi�i szemreh�ny�st jelentenek a magyar t�rt�nettudom�ny sz�m�ra. Ha ezeknek a tud�soknak sejtelme lett volna egy szabir- magyars�gr�l �s annak mezopot�miai nyelvi kapcsolatair�l, hat egyetem�nk �s Tudom�nyos Akad�mi�nk sz�z magyar tud�sa helyett �k �rt�k volna meg a magyars�g authentikus honfoglal�s-el�tti t�rt�net�t. T�ved�seik ugyanis olyanok, amelyeket a magyar nyelv t�k�letes ismeret�ben �s egy magyar szakkult�ra birtok�ban aligha k�vettek volna el. Marquart t�ved�s�nek l�nyege csup�n t�rt�net�nk 840-860 k�z�tti r�sz�nek felfog�s�ban �ll, a t�bbi�rt Konstantinost terheli a felel�ss�g, akit a n�met Marquart nem tudhatott �gy olvasni, ahogy erre egy vogul-gy�k�kkel nem befoly�solt magyar k�pes lett volna. A 9. sz�zadi kaz�r-"magyar" viszonyt illet�en - amit a magyar t�rt�net-felfog�s olyan egyszer�nek l�t - neki gyan�i �s k�ts�gei vannak. Bury, ha kronol�giai spekul�ci�i t�vesek is - nem az � hib�ja - Marquartot t�bb pontban helyesen igaz�tja helyre �s ha tudn� hogy a Don-r�gi�ban az adott korban k�t k�l�nb�z� "magyar" k�pz�dm�nyr�l van sz�, k�pes volna legomboly�tani azt amit a magyar t�rt�nettudom�ny nem volt k�pes annak ellen�re, hogy a magyar t�rt�nettudom�nynak Lebedi�r�l is �s Dentu-Magyari�r�l is v annak �rtes�l�sei. Gr�goire, b�r kronol�giai �s n�vspekul�ci�i er�szakoltak, - � " (a val�s�gban er�sen kevert faj� k�plet) n�pnek tekintett perzsa t�rzsek kiv�tel�vel rokonfaj� n�pek veszik �ket k�r�l. F�l�ny�kkel szemben az els� komoly riv�lis Kr. e. 900-800 t�j�n jelentkezik nyugat fel�l egy rokonn�p, a nyugat-k�spi r�gi�ban egy egyre er�s�d� birodalmat ki�p�t� mada (17) n�p szem�ly�ben. Az avar birodalom t�rt�net�t a Kr. e. 8., 7. �s 6. sz�zadok folyam�n a "m�d" imperializmussal v�vott k�zdelmek t�ltik ki. Mikor azt�n Kr. e. 550 k�r�l a m�dekkel szemben addig al�rendelt szerepet j�tsz� "�rja faj�" perzs�k kerekednek fel�l �gy, hogy az utols� szuver�n mada uralkod�nak, Isztuviknak tr�nj�t �s �let�t perzsa sz�rmaz�s� veje, Kur�s (Cyrus) egy h�l�tlanul kitervelt palota forradalom sor�n" elveszi �s a m�d birodalom polg�ri �s katonai kulcspoz�ci�iba perzs�kat �ltetve "M�di�t" �talak�tja "Perzsi�v�", az avar birodalom helyzete m�g nehezebb� v�lik s az �si birodalom r�videsen perzsa uralom al� ker�l. A perzsa-korszak k�t �vsz�zadon �t tart. A r�vid ragyog�s ut�n, amely m�g a szil�rdan lerakott mada alapoknak k�sz�nhet�, olyan �temben �s m�rt�kben hanyatlik le az assz�r birodalom cs�dt�meg�vel �ri�siv� n�tt �llamkolosszus, amilyen �temben �s m�rt�kben v�lik "perzsa" st�lus�v�. Az egyre korruptabb� v�l� birodalomra Nagy S�ndor m�ri az utols� hal�los csap�st egy h�rom �ves (334-331) h�bor�ban, amelyet a perzsa urak elleni felkel�sek seg�tenek gy�zelmes befejez�shez, �s a Baktri�ba menek�l� utols� perzsa uralkod�t a felkel� avarok verik agyon. A felszabad�t�k�nt �dv�z�lt Nagy S�ndor azonban kirabolja Baktri�t is �s a perzsa uralom maced�n zsarnoks�ggal cser�l�dik fel. Nagy S�ndor kalandos m�ve azonban k�r�sz�let� alkot�s. Korai hal�l�val (323) h�d�t�sa sz�t esik satrap�i kez�n, s�t, a maced�n uralom darabokra hullott �llapot�ban is mind�ssze 48 esztendeig marad fenn. A maced�n p�nk�sdi kir�lyok elkerget�s�t az avarok ind�tj�k el az �kori t�rt�nelem legnagyobb ar�ny� szabads�gharc�val, melyet mondai k�dbe vesz� szabads�gh�s�knek, Arsz�knak (18) vezet�se alatt v�vnak meg s amelynek eredm�nyek�ppen nemcsak f�ggetlens�g�ket nyerik vissza, hanem az �ltaluk felszabad�tott Perzsia �s �rm�nyorsz�g is birodalmuk csatl�s�llam�v� lesz. A poraib�l meg�lemedett avar f�nix �j, hatalmas birodalma, Aparda, vagy P�rda egy �jabb sz�torz�t�ssal "Parthia" n�ven vonul be a t�rt�nelembe Kr. e. 275-ben s ezen a n�ven �l �tsz�z �ven �t, s�t a k�ztudatban m�ig. T�rt�net�nek utols� h�rom �vsz�zad�t (Kr. e. 54-t�l Kr. u. 250-ig) a r�mai imperializmus elleni meg-meg�jult v�dekez�s t�lti ki, amely a Kr. u. 3. �vsz�zadra megfosztja el�- �zsiai ter�leteit�l. Ett�l kezdve egykori Aral-vid�ki ter�let�re visszazsugorodva, m�g tov�bbi h�rom �vsz�zadot �r meg, amikor, Kr. e. 559-ben a K�z�p-�zsi�ban kialakult, szint�n tur�ni K�k-t�rk birodalom (19) vonja uralma al� mintegy f�l �vsz�zadra (ennek a t�mad�snak k�vetkezt�ben v�ndorol el az avar birodalom egyik n�pe, a k�nok, avar-k�nok, vagy v�r-k�nok D�l-Oroszorsz�gon �tvonulva a K�rp�t-medenc�be, ahol, Baj�n nev� kag�njuk alatt megalap�tj�k a k�rp�t-medencei "avar" birodalmat Kr. u. 568-ban). A k�k-t�rk birodalom �sszeoml�sa ut�n a vel�k egy�tt felszabadult szomsz�dn�pekkel, �zokkal, feh�r hunokkal alap�tanak m�g egy utols� birodalmat (Kos�n birodalom) amely azt�n majd Dzsingisz k�n tat�rjainak esik �ldozatul n�h�ny �vtizeddel ami "tat�rj�r�sunk" el�tt.... A harmadik nagyobb szumirfaj� elv�ndorl�si hull�mot az a kateg�ria adja, amelyet k�s�bb majd egy id�n �t massag�t�knak fognak nevezni a g�r�g�k �s a r�maiak; am�g r� nem j�nnek, hogy saj�t igazi nev�k�n ezek - hunok. Nev�k, h�r, chun, k�n, szumir sz�, amely annyit is jelent magyarul "farok", meg annyit is, hogy "f�nyes" (tal�n d�sz�l, meg rangjelz�s�l haszn�lt l�farkaikr�l, vagy esetleg �lt�zk�d�sre haszn�lt �llatb�rei farkair�l (kacag�ny) nevezt�k �ket �gy a t�bbiek, vagy tal�n pompaszeret� uralkod�ikr�l) . Egyiptomi feliratokon "unni", "unut", k�nai torz�t�sokban "hiungu" form�ban j�n el� a nev�k. "Massag�ta" nev�k a g�r�g�k felel�tlen �s lelkiismeretlen "g�r�g�s�t�s�nek" iskolap�ld�ja (20) H�vj�k �ket "khionit"nak is. Mint az els� k�t hull�m is, ezek is el�sz�r a K�spi-vid�k d�lnyugati r�sz�ben helyezkedtek el, m�g az ut�nuk k�vetkez� hull�m k�z�j�k �kel�dve k�t csoportba nem v�gta, �ket. A nagyobbik fele a kateg�ri�nak tov�bbsodr�dhatott a K�spi- tenger t�ls� oldal�ra, ahol az �sd�hok �s az �savarok k�z�tt szor�tott helyet mag�nak �gy, hogy az egyiket kiss� �szakabbra, a m�sikat meg d�lebbre nyomta, a kisebbik fele meg az innens� oldalon h�z�dott �szakabbra �s az egyre ink�bb sz�tterjed� Szubartu n�peinek vil�g�ban helyezkedett el, ahonnan, �vezredes szaporod�s ut�n, a Kr. e. 2. �vezredet lez�r� �vsz�zadok �ta meg-meg�jul� idegenfaj� - assz�r, hettita, ar�m, perzsa - inv�zi�k nyom�s�ra a szabirokkal egy�tt �jabb �s �jabb elv�ndorl� rajokat bocs�t a K�spi-tenger �szaki, volgai �s jajkvid�ki r�gi�j�ba, ahonnan egyr�szt nyugat fel� (ezeket fogja a 19 szd. eur�pai t�rt�nettudom�nya "szk�t�knak" nevezni), m�sr�szt Bels�- �zsia fel� terjednek sz�t (ez ut�bbiakat fogja a 19. szd. eur�pai t�rt�nettudom�nya "alacsonyrend�, barb�r �zsiai nom�d hord�knak" nevezni), ahol d�k rokonaikkal �s szabir t�rzsekkel egy�tt hol �ri�si lovas-birodalmakba t�m�r�lve, hol ism�t kisebb-nagyobb t�rzsi sz�vetkez�sekre szakadozva �lnek K�na nyugati �s �szaknyugati szomsz�ds�g�ban. 15. A perzs�k eredete �s kil�te tiszt�zatlan jelenl�t�k a tipikusan "tur�ni" etnikum� t�rben, rejt�ly. Tal�n a Kr. e. 1770-1760 k�r�l El�- �zsi�n d�li ir�nyban v�gigvonul� "hatti" n�pnek, vagy azok egy r�sz�nek ut�dai voltak (a "hatti" �s a "hettita" nem ugyanaz), akik a hatti inv�zi� sor�n azon a vid�ken rekedve avar hat� �s�ban. Az �j el�-�zsiai nagyhatalom, a mada (m�d) birodalom, k�zeli �s m�g tudatos rokons�gban van Szubartu �z-k�ld lakoss�g�val �s ez ennek a ter�letnek egyel�re nyugalmat �s biztons�got hoz, amelyet csak �j fajok - gomer (kimmer) �s �rm�ny hull�mok - �rkez�se zavar. Ezek szabir csoportokat l�knek ki hely�kr�l, amelyek keletnek h�tr�lva a h�nok �ltal ki�r�tett, K�spi-tenger fel� es� ter�leteket kezdik megsz�llni s k�z�j�k �s a nyugatibb szabir ter�letek k�z� ezek az �jonnan �rkez�, f�leg �rm�ny rajok telepednek le a gyorsan �jraszervezked� egykori manda kir�lys�g �szaki �s �szaknyugati szomsz�ds�g�ban. A szabir etnikum teh�t kett�szakad. I. Ruzsa kir�Iy heroizmus�nak 100 �vvel el�bbi eml�ke azonban �gy l�tszik m�g nem fakult el. B�r Assz�ria �sszeoml�sa ut�n, amikor Babilon f�ggetlens�ge a "k�ld" Nabu-apai-asszur uralomra l�p�s�vel �jra helyre�ll, a Van vid�ki k�ld papi kaszt, vagy annak tekint�lyes r�sze sietve visszat�r Marduk isten szent v�ros�ba (6), az Urami-vid�ki manda centrum gyorsan mag�hoz t�r� maradv�nyaib�l kiindulva a szabirs�g gyorsan birodalomm� szervez�dik �jra s ezt a folyamatot a manda birodalomba elv�ndorolt emigr�ci� egy r�sz�nek visszasziv�rg�sa is el�seg�ti. A restaur�ci� lend�let�nek a sors azonban csak mintegy nyolcvan esztend�s es�lyt ad. A bar�ts�gos �s rokonfaj� mada birodalom (7) az �tsz�zas �vek derek�n az egy�bk�nt obskurus eredet� Kur�ssal perzsa vezet�s al� ker�l �s ezzel egy �j imperializmus v�res �s puszt�t� kora indul el El�-�zsi�ban, amely "perzsa", "maced�n", �rm�ny, r�mai, �jperzsa �s biz�nci szakaszaival egy �jabb �vezredet t�lt ki, �s amely a t�r szumir �r�k�seinek, avaroknak, �zoknak, hunoknak, szabiroknak sz�m�ra �jabb ezer �vi k�zdelmet jelent. A perzsa imperializmus elindul�s�val kezd�d� �j korszaknak - az u. n. �kor utols� ezer esztendeje ez - indul�sa az �ppen csakhogy talpra �llt szabir birodalom sz�m�ra nem szerencs�s; mert az els� perzsa l�k�s d�nt� id�pontj�ban a birodalom vezet�je - Kur�s kort�rsa - �ppen, t�rt�netesen - n�. A legend�s Tam�r kir�lyn� helyett, b�rmilyen rajong�ssal eml�kszik is vissza alakj�ra a d�I-kauk�zusi t�r lakoss�ga mind a mai napig, �ppen az indul� ez id�ben, f�rfira lett volna sz�ks�g. Az �ppen csakhogy �ssze�ll�tott �s nagykiterjed�s� �s vegyes (szabir, �z, kimmeri, �rm�ny) birodalom bels� koh�zi�ja nem k�zel�tette meg a l�k�s erej�t s ezt, ha egy�ltal�n, csak egy kiv�l� katona-ember energi�ja tudta volna n�mileg ellens�lyozni, meg tal�n a 100 �vvel el�bb innen elv�ndorolt hunok lovass�ga A mada birodalomnak "perzsa" c�g�rrel val� ell�t�s�val elindul� �j imperializmus id�pontja nemcsak a t�rt�nelem sz�m�ra �s szempontj�b�l jelenti �j korszak elindul�s�t, hanem �j �s az addigit�l mer�ben k�l�nb�z� korszak kezdet�t jelenti t�rt�nettudom�nyi, m�dszertani szempontb�l is. Mindazt, amit eddig az id�pontig az �kor t�rt�net�b�l tudunk, csak k�zvetve, bizonytalan �rt�k� �r�smegfejt�sek alapj�n k�sz�lt bizonytalan �rt�k� ford�t�sok, m�g bizonytalanabb �rt�k� interpret�ci�ib�l �s csak mind�ssze a 19. szd. eleje �ta gy�leml� adatokb�l tudjuk, amelyeknek ellen�rz�se �s tudom�nyos igazol�sa rendk�v�l neh�z. A "perzsa" korszak elindul�s�nak idej�t�l, a Kr. e. 5. szd.-t�l kezdve. a t�rt�netkutat�s szempontj�b�l mindez egyszer�re megv�ltozik. Az addig csup�n rejt�lyes, �si �r�sokkal mer�ben ismeretlen nyelven feljegyzett szumir, akk�d, egyiptomi, babiloni, mitanni, assz�r, k�ld, hettita, hurri (8) k�tf�knek hi�nyosan �s t�k�letlen�l, s�t er�szakoltan, bizonyos elm�letekhez adapt�lt s ezek �rdek�ben torz�tott �rtes�t�sei mell�, megjelennek a perzsa �s g�r�g, majd latin k�tf�k is, amelyeket, ha adataik nem is mindig pontosak, �s elnevez�seik er�sen torz�tottak is, m�gis pontosan �s kifog�stalanul tudunk olvasni. Kr. e. 550-t�l m�r olyan kort�rsak figyelik �s jegyzik fel El�-�zsia esem�nyeit, akiknek �rtes�t�sei nem ker�lnek �vezredekre a f�ld al�. A "t�rt�net�r�s atyja"-k�nt tisztelt Herodotos Kur�s nemzed�k�nek unok�it jelent� gener�ci� tagja s b�r "Cyrusnak" nevezi el Kor�st, "Kambysesnek" a fi�t. Kambudzi�t, "szk�t�nak" a K�spin-t�li �s "massag�t�nak" a K�spin-inneni n�peket, �s �ltal�ban, a g�r�g-latin szerz�k szok�sa szerint, mindennek �s mindenkinek g�r�g neveket osztogat, m�gis, ha kiss� naivan, szubjekt�ven is, de m�r "t�rt�nelmet" ad. � k�zli els�nek, hogy a perzs�k Lydia �s Babil�nia megh�d�t�sa ut�n hossz� �s elkeseredett h�bor�ban elfoglalj�k a szabirok birodalm�t is, amely f�l�tt ez id�ben a le gend�s Tam�r (Herodotosn�l Tomyris) kir�lyn� uralkodott, akinek fia is "Spargapises" (9) perzsa fogs�g�ba esett. A Kr. e. 535 k�r�l befejezett h�bor�r�l Herodotos t�bbek k�z�tt ezeket �rja (latin ford�t�s) : "Cyro post hanc gentem ab eo subactam incessit cupido Massagetas (10) in suam potestatem redigendi. .. eratt autem Massagetarum regina Tomyris nomine... Hoc reddito responso Hystaspe (Halys foly�, ma Kizirhmak, T�r�korsz�g f�foly�ja) atque Araxe (Rus, vagy Ruzsa, a Kur testv�rfoly�ja) traiecto progressus unius diei iter, quae Croesus admonuerat exequitur, relictisque illic imbeli parte copiarum, mox cum expedita manu ad Araxem revertitur. Hos ita relictos ex Cyri exercitu, aggrediens tertia Massagetani exercitus pars sese defendantes interemit. Eadem conspecto epularum apparatu, post adversariorum caedem ad epulandum discumbit, refertaque cibo ac vino soporatur. Persae supertvenientes horum multos occidunt, multoque plures vivos capiunt, cum alios tum vero ducem eorum reginae Tomiridis filium, cui nomen Spargapises" (11). Hogy ennek a h�rom k�l�nb�z� �r� �ltal h�rom k�l�nsz� fikt�v n�vvel jel�lt n�pnek mi a val�s�gos neve, arr�l direkt �rtes�t�s nincs. Teljes bizonyoss�ggal csak azt �llap�thatjuk meg, hogy ezt a n�pet sem massag�t�nak, sem sak�nak, sem skith�nak nem h�vt�k, mert ezek a nevek a g�r�g k�tf�k felbukkan�sa el�tt teljesen ismeretlenek. Sem a 100 �vvel kor�bbi assz�r �s k�ld-hurri, sem az ugyanebben az id�ben megindul� perzsa, sem a n�h�ny sz�z �vvel k�s�bb indul� �rm�ny forr�sok ilyen nev� n�pekr�l nem tudnak (vagy ha igen, a g�r�g�kt�l veszik �t a neveket), pedig ezek el�-�zsiai szomsz�dn�pek. Ha azonban nincs is direkt �rtes�t�s Tam�r kir�lyasszony n�p�nek nev�r�l, indirekt �rtes�t�s van ann�l t�bb. Azonfel�l, hogy a sz�banforg� kir�lyn� fi�nak a neve -"Spargapises" - maga is "szabir"-ral kezd�d� n�v, a bizony�t�kok felsorakoz�sa mindj�rt mag�val Herodotossal indul el, aki id�zett munk�j�nak egy m�s hely�n, El�- �zsia n�peir�l sz�lv�n ezt �rja: "Super hos (t. i. Persas) ad ventum Aquilonem habitant Medi, super Medos, Sapires, Super Sapires Cotchi..." (12). D�lr�l �szaknak haladva, a perzs�k f�l�tt val�ban a m�dek s a m�dek f�l�tt szabirok laktak. A sz�banforg� m� egy�bk�nt r�szletezi is az �szaki n�peket : '" ... decima septima portio haec; Matsiensis et Saspiribus ... "(13). K�r�lbel�l ugyanebben az id�ben - Herodotost n�h�ny �vtizeddel megel�zve, Kr. e. 510 k�r�l - �perzsa k�tf�ben is felbukkan e n�v, D�rius perzsa kir�ly persepoliszi felirat�ul �s innent�l kezdve 12 �vsz�zadon �t �lland�an �s ugyanolyan gyakoris�ggal szerepel a nyugati forr�sokban, mint el�z�leg h�tsz�z �ven �t a keletiekben. Az egykori szumir Szipp�r v�rosn�v gyakori emleget�s�t figyelmen k�v�l hagyva, a sz� mint n�p �s orsz�g-n�v m�r a.Kr. e. 12. szd. �ta szerepel assz�r forr�sokban "Supri", "Szupri" form�ban, I. Tukulti-apai-asszur �vk�nyveiben. A n�v a 7. sz�zadban m�r "Szaparda" n�ven jelenik meg egy assz�r im�ds�gban (l�sd. 11.sz. im�ds�got a Knudtzon-f�le gy�jtem�nyben) �s arr�l is van �rtes�l�s�nk, hogy f�v�ros�t a 7. szd.- ban Kr. e. "Ubbumi"-nak h�vt�k (m�r amennyiben a sz� liter�ci�ja helyes). A perzsa forr�sokban ugyanez az orsz�g "Szparda" n�ven szerepel s megh�d�t�sa ut�n ugyanezen a n�ven v�lik a perzsa birodalom egyik szatrap�j�v�, amely val�ban ott ter�l el, ahol Herodotos �rja, a d�lnyugat- k�spi-t�rben fekv� mada ter�let �s a d�lkelet-fekete-tengeri, �ltala "Colchis"-nak nevezett Chaldea k�z�tt, vagyis a nagy tavak �s a Tigris �s Eufr�t forr�svid�k�n �s ett�l �szakra. Mivel sem �rm�ny, sem perzsa forr�sokban, vagy tartom�nynevekben nincs sz� sem "szkith�kr�I", sem "massag�t�kr�l", Tam�r kir�lyasszony birodalma egyed�l �s kiz�r�lag csak Szabiria (Szaparda, Szib�r) lehetett. Ennek a Szabiri�nak szabin etnikuma a 6. �s 5. szd-i esem�nyadatok, valamint a n�h�ny sz�z �vvel k�s�bbi Ptolomeus t�rk�p szerint ebben az id�ben m�r egy k�zbe �kel�d�tt �rm�ny mennyis�g �ltal f�ldrajzilag kett� - egy keleti, K�spi-vid�ki �s egy nyugati t�mbre - volt v�gva �s a keletre, az egykori hun ter�letekre h�z�dott t�mb val�sz�n�leg hun �s �z maradv�nyokat is vett fel mag�ba. A nagy alf�ldnek ez a K�spi-tenger �s Kauk�zus k�z� es� sarka nem ker�lt perzsa uralom al� s �gy az el�zetesen m�r etnikailag �s ter�letileg kett�szakadt szabirs�g �vsz�zadokra politikailag is kett�szakadt. A nyugati szabirs�g, a tulajdonk�ppeni Szabiria n�pe perzsa uralom al� ker�lt, a keletre szorult szabirs�g azonban a perzsa uralmon k�v�l maradt �s f�ggetlens�g�t sz�mos k�s�bbi perzsa k�s�rlet ellen�re is megtartotta. A kett�szakad�st azt�n betet�zi, hogy a nyugati szabirs�g, az eredeti Szabiria a kialakul� �rm�ny birodalomnak Szib�r n�ven r�sz�v� v�lik, a keleti szabirs�g azonban az �rm�ny vil�g keleti hat�r�n k�v�l, f�ggetlen marad. Szabiria, vagy ahogy az �rm�ny k�tf�k nevezik, Szib�r, az �rm�ny birodalom sors�ban osztozik �s ez a sors, r�vid kiv�telek lesz�m�t�s�val, �r�k�s h�bor�t jelent. A gyorsan hanyatl� �-perzsa birodalomnak Nagy S�ndor adja meg a kegyelemd�f�st �s ezzel Arm�nia - �s vele egy�tt Szib�r - f�l �vsz�zadra maced�n uralom al� ker�l. Mikor azt�n a maced�nokat Arsz�k avarjai �s �zai elkergetik (275-250 Kr. e.) �s, mint Perzsia, Arm�nia is a "Parthi�nak" nevezett avar birodalomnak r�sz�v� v�lik, �s avar uralkod�h�zat kap az "Arszakida"-dinaszti�ban, Szib�r rokonfaj� n�pe eg�szen j� helyzetbe jut az �rm�ny birodalom n�pei sor�ban. A b�k�s, vagy legal�bbis ar�nylag b�kess�ges korszak azonban a r�mai imperializmus jelentkez�s�vel k�t �vsz�zad m�lt�n elt�nik. A r�mai-parthus h�bor�k t�bb �vsz�zados zaklat�st jelentenek s Arm�nia v�g�lis r�mai provinci�v� lesz. A nyugodt r�mai birtokl�s azonban r�vid ideig tart. Az a moh� konoks�g, amellyel R�ma egy t�bb �vsz�zados h�bor�ban t�nkretette az avar birodalmat, mag�ban hordta az automatikus b�ntet�st. Az �vsz�zados harcban kimer�lt avar birodalom al�l felszabadult Perzsia hirtelen �jra�led �s az �jperzsa imperializmus most pontosan ugyanazt csin�lja a r�maiakkal, amit azok csin�ltak az avarokkal. A Kr. u. a 4. szd.-ban megindul� perzsa-r�mai h�bor�k �vsz�zadokig tartanak. K�zben a nyugatr�mai birodalom �sszeomlik, szerep�t a keletr�mai birodalom veszi �t, majd Konstantin�poly szinte �szrev�tlen�l alakul �t "nyugati-latin" k�pletb�l "keleti-ortodox" Biz�ncc�. Az el��zsiai r�mai imp�rium felg�ngy�l�t�se az �jperzsa birodalom legtehets�gesebb uralkod�j�val, I. Kosruval indul meg az 5. szd. derek�n, Jusztini�nusz idej�ben, aki az egykori teljes R�mai Birodalom vissza�ll�t�s�r�l �lmodozik s ennek az �br�ndj�nak lesz a k�vetkezm�nye El��zsia elveszt�se. Mindez Szib�r sz�m�ra �lland� vesz�lyt, d�l�st, pusztul�st jelent. A t�bb �vsz�zadon �t tart� h�bor�z�s folyam�n sz�mtalanszor cser�l gazd�t, ker�l a hadiszerencse forg�sa sor�n hol perzsa, hol r�mai, illet�leg biz�nci k�zre, m�g v�g�l is a k�t hadakoz� f�l k�z�tt egy harmadik� lesz, a 7. sz�zadban jelentkez� �j nagyhatalom�, az arabok�. A szabirs�g t�rt�net�vel lehetetlen foglalkozni an�lk�l, hogy annak egy felt�n� komplexum�t t�rgyal�s al� ne vegye az ember, �s ez a komplexum a modern form�ban "magyar" n�vnek felt�n� �s �vezredeken �t �lland� el�fordul�sa a szabir f�lddel �s szabir n�ppel kapcsolatban. Ezzel a komplexummal annyival ink�bb is foglalkoznunk kell, mert a Vil�gost k�vet� osztr�k �nk�nyuralom �ta az u. n. "finnugor" elm�letre �t�p�tett "hivatalos" magyar t�rt�nettudom�ny a magyars�g d�lkauk�zusi eredet�t mereven �s t�relmetlen�l, szinte m�r g�nyos len�z�ssel tagadja �s a modern magyar t�rt�nettudom�ny �ll�spontj�t summ�z� H�man- Szekf�- f�le Magyar T�rt�net egyetlen hanggal sem tesz r�la eml�t�st, m�g csak kritikai boncolgat�s �s elutas�t�s form�j�ban sem. A d�lkauk�zusi eredet bizony�t� anyag�ra e m� �t�dik �s hatodik fejezeteiben m�r utaltunk. Ugyanott elemz�s al� vett�k a "magyar" sz� �kori �s korak�z�pkori forr�sokban el�fordul� k�l�nb�z� vari�nsait, elv�ltoz�sait �s torz�t�sait, r�mutatva, hogy a sz� k�l�nb�z� nyelvekben �s k�l�nb�z� �r�srendszer�ekkel le�rva 2900 �ven kereszt�l fonetikai karakterisztikum�ban ugyanaz, kiz�r�lag csak a sz�ban lev� k�l�nleges magyar "gy" hang visszaad�s�nak k�s�rlete, ennek az idegen nyelvekben nem l�tez� l�gy hangnak a r�gz�t�s�re ir�nyul� igyekezet k�l�nb�z�. R�mutattunk azonban arra is, hogy ennek az "idegen" hangnak valamin� "saj�t" hanggal val� megk�zel�t� p�tl�sa, mint fonetikai tendencia, a mi l�gy "gy" hangunkra mutat. Ezt a "gy" hangot a k�l�nb�z� nyelvek - babiloni, assz�r, perzsa, g�r�g, �rm�ny, latin, biz�nci, arab �s �szl�v - �s k�l�nb�z� �r�srendszer�ek - �k�r�s, f�n�ciai, hurri-k�ld, perzsa, arab, g�r�g, latin -a k�vetkez� hangr�gz�t�si m�dokon pr�b�lj�k visszaadni: -d, -dz, -dj, -dzs, -z, -t, -tz, -ts, -g, -gi, -gh, ghi, ch, k �s v�g�l az �kori g�r�gben sokkal l�gyabban hangz� -x. Egy alapos fonetikai �ttekint�s �s ezeknek a hangoknak �sszevet�se egy a mi "GY" hangunkra eml�keztet� b�zisra mutat. R� kell m�g arra is mutatnunk, hogy a sz�banforg� �kori �s arab �r�sjelek latin bet�kre val� �tt�tele felt�tlen�l egy tov�bbi fonetikai torzul�st von maga ut�n. Jellemz� p�lda erre egy a mai Pejb�rt-t�l (Bajburt) mintegy 15 km.-re h�z�d� hegyvonulatban, a Pejb�rt-Askhaleh-Erzerumi orsz�g�t ment�n fekv� Macur nev� falu f�l�tt egykor l�tezett, m�r a Kr. u. 6. szd.-ban is dilapid�lt �llapotban lev�, de akkor helyre�ll�tott er�dre val� utal�s. Ilyen utal�s e sorok �r�j�nak tudom�sa szerint egykor� �s nem sokkal k�s�bbi k�tf�kben n�gy van, k�t arab (Bal'ami �s Ibn-al-Athir) �s k�t biz�nci (Theophylactus Simocatta �s Procopius.) Az er�dre vonatkoz� nevet mindk�t arab k�tf�b�l "Madar", �s mindk�t biz�nci k�tf�b�l "Mazar" form�ban liter�lj�k. A biz�nci feljegyz�sek Kr. u. 625-re, az arab feljegyz�sek egy Kr. u. 739-bon t�rt�nt esem�nyre vonatkoznak, amelyr�l egy�bk�nt k�s�bb m�g lesz sz�. Hogy a dolog m�g �rdekesebb legyen, Xenophon, aki a Kr. e.-i 4. szd. elej�n, teh�t a fenti feljegyz�sekben eml�tett id�pontok el�tt ezer �vvel a perzsa hadj�ratb�l visszat�r� g�r�g zsoldoshadsereggel ezen a ter�leten haladt kereszt�l Trapezunt fel�, Anabasis�ban (Lib. IV. cap. 8.) pontosan ezen a ter�leten "Makarok" ("Macrones") �s "Szk�t�k" (Scytheni) tartom�nyair�l (15) besz�l, a sz�ban forg� ponton ma egy "Macur" nev� falu van, amely a Fekete-tenger d�li partvid�k�t�l mintegy 130 km.-re, a Kub�n torkolatt�l mintegy 450 km- re �s a Don-Azovi "Meotiszt�l", K�zai "Dentu-Magyari�"-j�t�l mintegy 700 km-nyire van, ami alig t�bb, mint a t�vols�g K�szegt�l Prede�lig. Nyelv�nk �ll�t�lagos finnugor eredet�n k�v�l, ami a priori "kiz�rja" egy d�lkauk�zusi eredet lehet�s�g�t, a "hivatalos" magyar t�rt�nettudom�nynak a d�lkauk�zusi eredttel, mint "k�ptelens�ggel" szemben l�nyeg�ben csak egyetlen �rve volt eddig, az, hogy a d�lkauk�zusi k�tf�kben tal�lt nevek, sz�k �s f�ldrajzi n�vmaradv�nyok nem azonosak a "magyar" sz� mai form�j�val, a "hasonl�s�got" pedig egy f�lres�pr� gesztussal r�szben er�szakoltnak, r�szben egyszer�en v�letlennek, vagy "k�lcs�nv�telnek" �ll�tott�k �s �br�ndos, naiv, kell�en meg nem alapozott, "kutyab�rkeres�" egyeztet�seknek nyilv�n�tott�k. Az, hogy az �ll�t�lag ugor "man-s-i" n�pn�vnek a "magyar" n�pn�vvel val� "egyez�s�n�l" alaptalanabb �s er�szakoltabb egyeztet�s kev�s van a nyelvtudom�nyokban, t�rt�nettudom�nyunk szem�ben nyilv�n nem "v�letlens�g" �s nyilv�n nem "er�szakolt", mert ezt az egyeztet�st viszont t�rt�nettudom�nyunk akcept�lta. Ily k�r�lm�nyek k�z�tt nem marad m�s h�tra, mint a szakirodalmi v�lem�nyek figyelmen k�v�l hagy�s�val k�zvetlen�l a k�tf�anyaghoz fordulni �s az egyetlen, �s egyetlen egy helyen felfedezett szeg�ny "finnugor" "mans-i"-val, mint a "magyar" n�pn�vnek az eg�sz Volga-Ural- Alt�j-vil�gban tal�lhat� egyetlen nyom�val szemben felsorakoztatni a "magyar" n�pn�v nyomainak �s egy�b bizony�t�koknak impon�l� mennyis�g�t a D�l-kauk�zusi t�rben 3000 esztend� id�sp�cium�ban, azzal a fenntart�ssal, hogy a mostoha k�r�lm�nyek k�z�tt �s technikai �s anyagi lehet�s�gek h�j�n igen hi�nyosan lefolytatott anyaggy�jt�s �s anyagvizsg�lat k�vetkezt�ben az itt k�vetkez� anyag csak egy h�nyada annak, ami m�g felfedez�sre �s ki�rt�kel�sre v�r. Magar-iz �s vele egy csoportban eml�tve Szupri v�rosok a Tigris �s Eufr�t forr�svid�k�n, Asszur-nazir-apli t�bl�in (a II. has�b, 86-123 sorok), valamint a Khurki Monolithon (II. has�b 42-54. sorok) Kr. e. 877-b�l. Pontosan ugyanezen a vid�ke, m�s v�rosok t�rsas�g�ban, Mazara �s Sziavara v�rosok felsorolva PtolomeusCosmographia c. m�v�ben (liber V.) hatsz�z �vvel k�s�bb. Ett�l a t�rt�l mintegy 200 km: re keletebbre Madara, Urumi f�v�rosa Urartuban, n�gyszeres fallal k�r�lv�ve. Asszur-nazir-apli kir�lyi korm�nyz�t helyez ide (T�bl�k, II. oszlop, 98-101, sorok) . Ugyanez a v�ros, n�gyszeres fal�val egy�tt megeml�tve, III. Tukulti-apai-asszur t�bl�in (2. oszlop, 12-13, sorok). Ugyanebben a t�rben Magarda foly� (ma is). Herodotos �rtes�t�se szerint (Kr. e. 5. szd.) ezen a vid�ken "matsienek" �s "sapirok" �lnek (Hist., liber VII). Ugyancsak Herodotos szerint a Rion foly�t�l d�lre �s a Fekete-tenger d�lkeleti sark�t k�r�lvev� ter�let neve Magiga, amely az Armenia satrapi�ba tartozik D�rius kor�ban, Mellette Saparda egy k�l�n satrapia, amelyhez Urartu egy r�sze is tartozik. Sz�z �vvel k�s�bb Xenophon ugyanebben a t�rben "makarokat" �s "szkith�kat" tal�l. Kur�s (Cyrus) perzsa kir�lynak van egy mada t�bornoka, akit "Mazar"-nak h�vnak, ezt nevezi ki Sardes korm�nyz�j�ul. Az Eufrates foly� �szaki �g�t jelent� mell�kfoly� neve Karas� �s ugyanebben a t�rben van Oltu nev� foly� �s Madur-Dagh nev� hegy is. �rm�ny �r�sok t�bb helyen (Indsidsian, Orbeli, Mezopei m�vei) eml�tik. PI. "Libarit fia Darzaidsch a calak�i kolostornak egy sz�l�t aj�nd�kozott a Madscharok v�lgy�ben" (Orbeli), vagy "A Madscharok faluj�ban csup�n egy h�zb�l t�z embert hurcoltak fogs�gba" (Mezopei) (16). A Pejb�rt melletti Madar, vagy Mazar nev� er�dr�l m�r volt �s m�g lesz sz�. A honfoglal�skori magyars�g assz�r eredet� m�lt�s�gneveir�l, mag�nak a "Lebedia" sz�nak assz�r eredet�r�l s a magyar nyelvben tal�lhat� assz�r- szumir szavakr�l e m� hatodik fejezet�ben m�r megeml�kezt�nk. A Megyer-t�rzs, amely a Fekete-tenger d�li r�gi�j�b�l annak �szaki r�gi�j�ba v�ndorolva a Kr. u. 8. szd.-ban. Meotiszban megjelenik, szabir �s nem onogur t�rzs volt. Ezt Konstantinos Porphyrogenitos k�zismert munk�j�ban szint�n meger�s�ti a 10. szd.-ban. V�g�l pedig a magyar nyelv eg�sz szerkezete �s �si sz�kincs�nek eg�sz sz�les alapja d�lkauk�zusi szumir. 6. Az eredetileg szumirb�l akk�dd�" alakult, Hamur�pi B�bel�ben er�s szemita be�t�st kapott, majd a kassz� katonakir�lyok kor�ban bizonyos fokig �jra , "visszaszumirosod�" �s �z nemzeti jelleget �lt� egykori vall�s �s filoz�fia s annak saj�tos "semito-akkad" nyelve �s irodalma sz�m�ra ez a fordulat egy renesz�nsz-kort jelent, amely azonban r�vid ideig tart. K�t ember�lt�vel k�s�bb B�bel, az el�z�leg Nabu-kudur-asszur �ltal ide deport�lt zsid�k seg�ts�g�vel, Kur�s kez�re ker�l �s a "k�ld" papi kaszt k�nytelen �jra v�ndorbotot venni a kez�be. Emigr�ci�juk a rokon mad�k k�z�tt tal�l �j otthonra. 7. A mada t�rzseket Dajakku egyes�ti er�s birodalomm�. Fia akit a g�r�g�k "Phraortesnek" a 19. sz�zad tudom�nya Fravartisnak �r, de akinek a neve tal�n Bar-avar-tu, m�r imperialista politik�ba kezd. Unok�ja foglalja el, vagy tal�n ink�bb vissza az assz�rokt�l Mitanni egykori f�v�ros�t, Niniv�t (Kr. i el�tt 612). 8. A "hurii" (minden val�sz�n�s�g szerint a szumir "kur" sz�b�l, amelynek jelent�se "hegy", orsz�g" "hat�r") nyelv l�tez�s�t ar�nylag nem r�gen fedezt�k fel �s hovatartoz�sa fel�l hossz� vita folyt. Mint �gysz�lv�n minden �kori kult�rnyelvet, ezt is megpr�b�lt�k el�sz�r az "�rja" nyelvek k�z� besorolni, m�g azt�n k�ts�get kiz�r�an ki nem der�lt, hogy ez sem �rja nyelv, �s nem is szemita, hanem szumir, sz�rmaz�s� "tur�ni" nyelv, amely �pp�gy mint a "mitann�" is, amint hossz� vit�k ut�n v�gre elfogadt�k, a szubartuiak �ltal besz�lt nyelv egyik nyelvj�r�sa. 9. A nagyon elg�r�g�s�tett n�vb�l csak annyit lehet kih�mozni, hogy az eleje "Szat�r-. .. ". 10. Ne zavarja meg az olvas�t, hogy Herodotos massag�t�kat �r. A nevek alkalmaz�sa bizonytalan. Strabo pl. ugyanezt, ugyan�gy �rja le D� Situ orbis c. m�v�nek XI. liberj�ben, de � nem "massag�t�kat", hanem "szak�kat" eml�t: "Ac de Sacis quidem nonnulli sic tradierunt,nonnulli vero quod Cyrus ducto adversum eos exercitu proelio superatus affugit stb.." Le�rja ugyanezt Justinus is (Historiarum, Lib. I), aki viszont szkit�knak nevezi ugyanezeket (Historiarum, Lib. I. ): "Cyrus subacta Asia et universe Oriente in potestatem redacto, Scythis bellum infert. Erat eo tempore Scytharum regina Tomyris nomine... etc." 11. Herodotos Historiarum, Lib. I. 12. u. o. Lib. IV. 13. u. o. Lib. VII. 14 A felirat vonatkoz� r�sze latin ford�t�sban �gy hangzik: "Darius Hystaspes rex populorum bonorum posui.. Hi adorationem igni. mihi tributa attulere: Choana, Media, Babylon, Arbelia, Assyria, Grutrata, Armenia, Cappadocia, Sapardi a, H una a e", A "Sapardia" k�ts�gtelen�l Herodotos "Siphara"-j�vai azonos. Sokat mond a "hunok" megjel�l�s is 900 �vvel Attila el�tt 15. Mivel az olvas�t az "Anabasis"-nak ez a r�sze bizony�ra �rdekli, de azonk�v�l itt egy benn�nket �rint� intermezzo is le van �rva, heveny�szett, de megb�zhat� ford�t�sban itt adom a sz�ban forg� r�szt: "Ekkor a g�r�g�k h�rom napi menetel�ssel harminc parasangot tettek meg a Makarok f�ldj�n. Az els� nap ahhoz a foly�hoz �rkeztek amely a makarok �s a szk�t�k tartom�nyai k�z�tt a hat�rt jelenti. Jobbra t�l�k egy �gyetlen l�tv�nyt ny�jt� v�d�m� fek�dt, balra pedig egy m�sik foly�, amelybe az a hat�rfoly� torkollott, amelyen �t akartak kelni. A foly�partot nem magas, de igen s�r�n n�tt f�k bor�tott�k. A g�r�g�k, akik igyekeztek volna min�l hamar�bb �tkelni �s tov�bbjutni, f�kat kezdtek kiv�gni. A makarok, akik pajzsokkal �s kopj�kkal voltak felfegyverezve �s sz�rrel bor�tott b�rkab�tokat viseltek, csatarendbe fejl�dve �lltak az �tkel� hellyel szemben �s egym�snak kiab�lva k�veket dob�ltak amelyek azonban nem �rt�k el az innens� partot. Ekkor a peltastok (k�nny� fegyverzet� g�r�g gyalogos) egyike Xenofonhoz l�pett �s azt mondta, hogy � fogolyk�nt ker�lt Ath�nbe �s hogy � �rti a t�ls� partiak nyelv�t. "Val�ban - folytatta - azt hiszem ez volt az �n egykori haz�m. Ha szabadna. �n szeretn�k vel�k besz�lni.". "Semmi kifog�s ellene - mondta Xenophon besz�lj vel�k �s tudd meg, hogy kicsod�k". A katona megk�rdezte �ket �s azt felelt�k, hogy �k makarok. ,,Most k�rdezd meg �ket - mondta Xenophon - hogy mi�rt vonultak fel ellen�nk �s mi�rt akarnak ellens�geink lenni". Erre ez volt a felelet�k: "Mert ti be akartok t�rni a ter�let�nkre". A parancsnokok erre utas�tott�k a katon�t, hogy mondja a k�vetkez�t: "Mi nem j�v�nk ellens�ges sz�nd�kkal. Mi hadban �lltunk a kir�llyal, most m�r hazafel� tartunk G�r�gorsz�gba �s a tengerhez akarunk jutni". A makarok erre azt k�rdezt�k, hogy hajland�k-e a g�r�g�k biztos�t�kot adni arra, hogy t�nyleg azt akarj�k, amit �ll�tanak, mire ezek azt felelt�k, hogy hajland�k, de cser�be �k is k�rnek biztos�t�kot. A makarok ekkor egy kopj�t adtak a g�r�g�knek, a g�r�g�k meg egy l�ndzs�t adtak viszonz�sul a szok�s szerint �s mindk�t f�l az isteneket h�vta az egyess�g tan�j�ul. A biztos�t�kok kicser�l�se ut�n a makarok azonnal seg�teni kezdtek a f�k kiv�g�s�ban �s az �tkel� �p�t�s�ben �s szabadon vegy�ltek �ssze a g�r�g�kkel...". (A szerz� ford�t�sa). Amennyiben ezek a "makarok" azonosak a magyarokkal, az Anabasis 10.000 g�r�gje k�z�l egy magyar volt. 16. A fenti id�zetek Luk�csy Krist�f: A magyarok �selei, hajdankori nevei �s lakhelyei c. Kolozsv�rt 1870-ben megjelent m�v�b�l val�k (175-176 lapok). 3. r�sz --->>>- Vissza a k�nyv elej�re --->>>-