Viktor: Dentu-Magyaria 3. r�sz

XI. A KELETI SZABIRS�G K�RD�SE

A Krisztus ut�ni �vsz�zadok "keletr�mai", majd "biz�nci" diplomata-�r�it �s kr�nik�sait nemcsak az hozta zavarba, hogy a "massag�t�kr�l" hirtelen kider�lt, hogy azok hunok, hanem az is, hogy ezeknek a hunoknak egy r�sze "szabirnak" nevezte mag�t a Kauk�zus keleti v�g�t�l �szakra, holott az �kori �r�k Szabiri�t �s a szabirokat a Kauk�zus nyugati v�g�t�l d�lre tal�lt�k, m�rpedig Herodotos, Xenophon, Strabo, Cicero, Ptolomeus, Plinius stb. stb. szabirjai, meg Prokopius, Theophanes, Jordanes, Priscos r�tor, Zakari�s r�tor, Menander stb. stb. szabirjai k�z�tt t�bb mint 1500 kilom�ter t�rbeli k�l�nbs�g van. Ez a k�r�lm�ny m�ig megoldatlan rejt�lye a t�rt�nettudom�nynak is, amely a Kr. ut�ni sz�zadokban a hunokkal egy id�ben felbukkant Fels�-K�spi-vid�ki szabirokat, "Szib�ria" n�vad�it, �zsia belsej�b�l sz�rmaz� n�pnek �ll�tja a hunokkal egy�tt. Az az egyszer� �s k�zenfekv� megold�s, hogy ezek a hunok �pp�gy, mint a szabirok v�ndoroltak �s v�ndorolhattak a d�l-kauk�zusi t�rb�l is a nyugat- �s k�z�p-�zsiai t�rbe az �kor folyam�n, nemcsak az �rja t�rt�nettudom�nynak nem jutott az esz�be, hanem a magyarnak sem. Ez annyival is csod�latosabb, mert az �kori k�tf�k �ltal megrajzolt "szkith�k" k�lseje, �lt�zk�d�se, fegyverzete, szok�sai, harcmodora, hit�lete szinte k�s�rtetiesen ugyanazok, mint a 7-8 �vsz�zaddal k�s�bb felbukkan� hunok�, szabirok�, ogurok�, avar-k�nok�, majd magyarok�. A "szkitha" "massag�ta"-m�d-assz�r-szabir-hun-avar-ogurmagyar vonal l�nyeg�ben �s form�kban, s�t, amint ez egyre tiszt�bban l�tszik, nyelvben is, egy term�szetes �temben fejl�d� folytonoss�g, amit ennek a folytonoss�gnak egym�st logikusan �s k�vetkezetesen k�vet� t�rt�nelmi d�tumai is igazolnak, annak ellen�re, hogy ezek a d�tumok a legk�l�nb�z�bb k�z�p-�zsiai, el�-�zsiai, kelet-eur�pai �s d�l-eur�pai k�tf�kben jelennek meg, mint egy tiszt�n megrajzolhat� fut�p�lya staf�tabotjai. Az a konoks�g, amivel a nemzetk�zi �rja t�rt�nettudom�ny nem akarja �szrevenni ennek az egybetartoz� vonalnak t�retlen folytonoss�g�t, tal�n megmagyar�zhat� azzal, hogy egy ilyen felismer�s �s beismer�s egyszer�en kir�ntan� a talajt az �kor �s a korak�z�pkor t�rt�net�t m�sf�l �vsz�zad f�rads�gos munk�j�val megkonstru�lt hipot�zis al�l, az a konoks�g azonban, amivel ezt a magyar t�rt�net sz�m�ra tiszta megold�st hoz�, s�t el�ny�s felismer�st a magyar t�rt�nettudom�ny is elutas�tja, nem magyar�zhat� meg. E sorok �r�ja nyilv�nosan felteszi a k�rd�st; milyen bizony�t�k, vagy bizony�t�kok z�rj�k ki azt a lehet�s�get, hogy a Krisztus el�tti �vsz�zadokban Nyugat-�zsi�ban tal�lt szabirs�g a Kur-Alf�ld-K�spi-partvid�k term�szetes �s logikus �tvonal�n az �si Szubartub�l ker�lt Nyugat-�zsi�ba. Ha ugyanis semmi logikai, vagy t�nybeli bizony�t�k ezt nem z�rja ki - mint ahogy nem z�rja ki - a "szabir" n�v felt�n�s�ben az �si Szubartun k�v�l az �szak-k�spi t�rben is, semmi felt�n�, vagy �rthetetlen, vagy ellentmond� nincs. A 13. sz�zadig pl. a K�rp�t-medenc�ben is �s a t�le 2500 km.-re fekv� K�z�p-Volga t�rben volt egy-egy azonos nyelv� �s etnikum� "Magyarorsz�g". Mi�rt ne fordulhatott volna el� ugyanez a szabir esetben is? Egy d�lnyugat-kauk�zusi Szparda-SzapardiaSzib�r-Sziszpirisz meg egy nyugat-�zsiai Szib�ria k�z�tt semmi egym�st kiz�r� ellentmond�s nincs. Az, hogy a d�l-kauk�zusi Szapardia ter�let�n �pp�gy volt Mazara, Madara �s Mazar, vagy Madar nev� helyis�g, mint ahogy a Szib�ria szomsz�ds�g�ban lev� Kuma ment�n is volt Madzar, csak meger�s�ti ezt. De meger�s�tik a t�rt�nelmi esem�nyek is. A Szubartut t�rgyal� el�z� fejezet�nkben eml�t�st tett�nk Ispakai, Bartatu �s Madyes kir�lyok "�szaki barb�rjair�l", az assz�r birodalom Kr. e. 7. szd.-i sz�vets�geseir�l, akik Kr. e. 670 k�r�l �szak fel�l, a Kur �s a Kauk�zus ir�ny�b�l �rkezve megjelennek a mezopot�miai t�r �szak-keleti perem�n, huszonnyolc �ven kereszt�l d�nt� szerepet visznek az el�-�zsiai politik�ban, majd Kr. e. 640 k�r�l hirtelen elt�nnek ugyanabban az ir�nyban, amerr�l egy ember�lt�vel el�bb meg�rkeztek. Ezeket a "barb�rokat" a k�tsz�z �vvel k�s�bbi g�r�g �r�k szk�t�knak mondj�k, s- mivel azonban ezek nyomtalanul, mind�ssze t�red�keket h�trahagyva, elt�nnek a Kauk�zus- K�spi- Kur t�rs�gb�l �s egy ember�lt�vel k�s�bb egy "hun civiliz�ci�" indul el az Alt�j-Bajkal-Aral-t�rben az orosz archeol�gia meg�llap�t�sai szerint, nyilv�nval�, hogy ezek a "szkith�k" a K�spin- inneni hunok voltak, akiknek elhagyott ter�leteire nyugati ir�nyb�l �rkez� csoportokban szubartui lakoss�g telepedett, amelyet, ugyancsak nyugati ir�nyb�l kimmeri �s �rm�ny hull�mok k�vettek n�h�ny ember�lt�vel k�s�bb, akik a f�ldrajzi bizony�t�kok szerint, a nyugati szabirs�g �s az egykori hun ter�let k�z� �kel�dtek be az assz�r birodalom �sszeoml�sa ut�n �jra�led� szabir-k�ld birodalom keret�ben. R�mutattunk arra is, hogy a Kur�ssal megindul� perzsa imperializmus Tam�r kir�lyn� uralkod�sa idej�n kiterjeszti az uralm�t erre a ter�letre is Kr. e. 536-ban, csup�n a K�spi-vid�k mozg�kony t�rzseit nem k�pesek a perzs�k uralmuk al� hajtani �jb�l �s �jb�l megism�telt k�s�rletek ellen�re sem, mert egy-egy hadj�rat idej�n ezek a t�rzsek egyszer�en elh�z�dnak, majd a hadsereg elvonul�sa ut�n �jra visszat�rnek, leig�zatlanul. Minden t�rt�nelmi jel �s logika szerint ez az a korszak, amikor a szabirs�g keletre h�z�dott r�sze a perzsa zaklat�sok nyom�s�ra elhagyja, vagy legal�bbis jelent�keny mennyis�g�ben elhagyja ezt a ter�letet �s a Kauk�zus keleti v�ge �s a K�spi-tenger k�z�tti kapun �t az �szak-k�spi-r�gi�b �llnak �rtes�t�sek rendelkez�sre, n�h�ny �vvel k�s�bb azonban az arabok m�r a biz�nci hat�rt nyugtalan�tj�k �s az �szaki ter�letek �jra arab k�zben vannak. Az arab foglal�s ez�ttal v�gleges s a visszavonult meotiszi szabir er�k minden val�sz�n�s�g szerint egy �jabb hull�mot hoztak Meotiszba az elveszett haz�b�l magukkal. B�r a h�bor� id�tartam�r�l, befejez�s�r�l konkr�t adat nem �ll rendelkez�sre, m�s adatokb�l k�vetkeztetve a visszavonul�s 764-765 k�r�l (11) ment v�gbe s ezut�n az �jabb �s utols� felszabad�t�si er�fesz�t�s ut�n a meotiszi szabirs�g �llamalap�t�sa v�glegess� v�lt. A komplexumban van egy figyelemrem�lt� elem s ez a h�bor�ban r�sztvev� kovarezmi hadoszt�ly. Ennek az adatnak a f�ny�n�l teljesen �j megvil�g�t�sba ker�l a K�zai- Gest�nak az a meglep� �ll�t�sa, - amit t�rt�nettudom�nyunk, mint olyat, ami f�ldrajzilag, t�rt�nelmileg �s "finn-ugorilag" lehetetlen, elvetett - hogy Csaba kovarezmi perzsa n�t vett feles�g�l, - "nam mater ejus de Chorasminis orta erat" �rja K�zai Edemennel, Chaba fi�val kapcsolatban. Csaba a hadj�ratb�l egy kovarezmi sz�rmaz�s� feles�ggel t�rt haza s ez a feles�g a Kaz�ri�ban �l� kovarezmi emigr�ci� egyik tagja lehetett. Csaba fi�nak, �s ut�d�nak, neve - Edemen - tiszta perzsa n�v. Ezzel a Csab�val egy�bk�nt, akinek l�tez�s�t a "finnugor" elm�letbe be nem er�szakolhat� minden elemmel szemben elutas�t�an viselked� magyar t�rt�nettudom�ny egyszer�en k�ts�gbe vonja, foglalkoznunk kell. Arra a geneal�gi�ra, amit gest�ink �s kr�nik�ink �rp�d fejedelem sz�rmaz�s�r�l adnak, a magyar t�rt�nettudom�ny, mint komolytalan, hitelt nem �rdeml�, k�z�pkori dicsekv�sre nem sok �gyet vetett. �rp�d nagyapj�nak, �geknek a l�tez�s�t a mond�k vil�g�ba utalt�k, akit a H�man-Szekf� "Magyar T�rt�net", amely a frank hat�r�rvid�k Pribina nev� alkalmazottj�nak egy teljes oldalt szentel, egyetlen mell�kmondatra sem tart �rdemesnek. �gek kag�n nagyapj�ra, Csab�ra azonban csak legyinteni szoktak, mint aff�le naiv "kr�nik�s" k�zl�sre, hiszen Attila fia, h�smond�ink "Csaba-kir�lyfia", �vsz�zadokkal kor�bban �lt, mint �gek nagyapja. Pedig tal�n �rdemes lett volna ezzel a n�vvel egy kiss� t�zetesebben foglalkozni, egy ilyen vizsg�l�d�s ugyanis meglep� eredm�nyekkel gazdag�totta volna �st�rt�neti adatainkat. Felt�n� mindenekel�tt az a t�ny, hogy helys�gneveink sor�ban olyan sok "Csaba" fordul el� (B�k�scsaba, R�koscsaba, Hej�csaba, Csabacs�d, stb., stb.) annak ellen�re, hogy honfoglal�s kori �s honfoglal�s ut�ni t�rt�net�nknek egyetlen ily nev� szerepl�je nincs, ellent�tben m�s �rp�dkori helyis�gneveinkkel, amelyek mind t�nyleges szem�lyek neveit viselik, mint pl. Solt, K�l, Bog�t, Bulcs�, Jutas, �ll�, Keve, Szemere, Doboka, Szolnok, Miskolc, Kalota, T�t�ny, Szal�k, Taksony, stb., akik mind val�s�gos szem�lyek voltak. Felt�n� az is, hogy egyetlen "Attila" helys�gnev�nk sem volt a m�ltban sem, "csaba" helys�gneveink teh�t nem utalhatnak Attila legkisebb fi�ra a h�rom k�z�l s az is megjegyz�sre m�lt�, hogy "csata" helys�gneveink nem Erd�lyben, a Csaba-kultusz f�ldj�n vannak, hanem mindenfele, ugyan�gy, ahogy pl. a K�l helys�gn�v is az orsz�g legk�l�nb�z�bb r�szein megtal�lhat�. L�szl� Gyula kit�n� k�nyv�ben (12) egy rendk�v�l �rdekes fejteget�s van a "legkisebb fi�" k�l�nleges st�tus�r�l az �si magyar csal�dban. � �r�kli a sz�l�i h�zat, � folytatja a sz�l�k �let�t �s viszi tov�bb a sz�l�k gazdas�g�t �s m�r gyermekkor�t�l kezdve bizonyos jogok illetik meg a csal�d szervezet�n bel�l. El�kel� helye van az �ltet�srendben az asztaln�l, hal�la eset�n a csal�di temetkez�si helyen. M�g a leg�jabb id�kben is neki j�r sok vid�ken az utcai szoba, a "nagy h�z", ha megn�s�l, amit neki kell �tengedni, ak�rmelyik b�tyja lakik is benne el�z�leg. N�pmes�inkben mindig a harmadik fi� oldja meg a feladatokat, amikbe az els� kett�nek belet�r�tt a bicsk�ja, neki seg�t a t�ltos paripa, � �li meg a s�rk�nyt, � menti meg a kir�lyle�nyt. A harmadik fi�nak t�ltos-ereje van. Ezeknek a felt�n� tal�lkoz�soknak az alapj�n m�r �vek �ta foglalkoztatott a gondolat, hogy Gyula, B�la, Zsolt szavaink m�dj�ra, vajon nem valami k�l�nleges fogalmat jel�l� sz� volt-e eredetileg a Csaba, teh�t nem "csaba" volt-e ennek a n�vnek is az �se, mint ahogyan a "gyula", a "b�la", a "zsolt" pl. azok voltak. Mikor azt�n szumirban megtal�ltam a "k�l" sz�t, amely "ver" �s "er�s" fogalomcsoporton k�v�l "el�lj�r�t", "els�t", "els�sz�l�ttet" jelent - (vagyis K�l helys�gneveinknek a val�sz�n� magyar�zata az, hogy azokat egy bizonyos nemzets�g els�sz�l�ttje h�zasod�skor alap�totta) tov�bb� ugyancsak szumirban megtal�ltam az "ucc" (�ccs) �s az "aba" (hi�ny, kev�s, r�vid, kicsi, elfogy, apad) szavakat is, felvet�d�tt a lehet�s�g, hogy a "csaba" csal�dtag-n�v, olyan, mint az "�ccs", "b�ty", "h�g", "n�n" �s t�rsaik, �s "legkisebb fi�t", "legkisebb fi�testv�rt" jelent, vagyis azt a fi�t, akivel lez�rul a gyermek�ld�s, aki az utols� a gyermekek k�z�tt, vagyis "ucc-aba", "�ccscsaba" ugyan�gy, mint ahogy a "k�l" az els� a fi�k k�z�tt (13). A "Csaba" helys�gnevek magyar�zata eszerint az volna, hogy azok bizonyos csal�dok legkisebb fiainak alap�t�sai. A "Csaba" az utols� fi�gyermek �s tal�n csak akkor �s olyan csal�dokban van csak, ahol �ppen h�rom fi� van, �s ahol fi� az utols� gyermek. Ennek �ppen ez�rt, tal�n valamilyen k�l�n�s k�pess�get, valami babon�s er�t tulajdon�thattak, hiszen harmadik volt �s az utols� a csal�dban. Az ilyen, a gyermekek sor�t lez�r� "harmadik fi�" lehetett az �si nomenklat�r�ban a- Csaba, az "�r�k�s" M�rpedig ha ez �gy van, akkor kr�nik�nk �ll�t�sa �gek nagyapj�t illet�en nem kr�nik�s naivs�g. �st�rt�net�nkben ugyanis nem kevesebb, mint h�rom Csaba fordul el� �s a fenti sz�fejt�s szerint ezek nem m�sok (s �gy kell �ket szem�gyre venni), mint h�rom fi�testv�r legfiatalabbjai. Az els� Attila legkisebb fia, akinek tulajdonneve Irnik (csak mond�ink nevezik "Csab�nak", mert Attila harmadik fia volt) s aki hozz�vet�leges id�becsl�s szerint Kr. u. 453-514 k ban Dentu-Magyaria egykori v�rosai fel�l az adataink, az, hogy Dentu-Magyari�ban jelent�keny sz�m� v�ros l�tezett s hogy ezek legnagyobb r�sze szabir alap�t�s volt, teljesen bizonyos, m�rpedig ez eltagadhatatlanul azt jelenti, hogy a "barb�r" �s "nom�d" magyarok akkori haz�ja a 8. �s 9. szd.-ban sokkal urbaniz�ltabb volt, mint a 8. �s 9. szd.-ok hat�rozottan rur�lis jelleg�, paraszti Nyugat-Eur�p�ja, amely a 10. szd.-ig egyetlen olyan v�rosalap�t�st sem tud felmutatni, amely nem g�r�g-r�mai eredet�. A Kr�m-f�lsziget �szaki bej�r�j�t jelent� sz�k folyos�ban lev� Szurozs (Sudgea) birtokba v�tele Edemen szabirjai r�sz�r�l a kaz�r kereskedelmi �tvonal helyett saj�t �tvonal kier�szakol�sa a krimi g�r�g kik�t�kbe, �s �gy aligha v�letlen a t�ny, hogy ezzel a Donec-vid�k megsz�ll�sa �s a kov�csk�zpont Kievbe ker�l�se esik egybe. Edemen anyj�nak rokons�g�t egy�bk�nt a kovarezmi emigr�nsok jelent�keny sz�mmal k�vethett�k Kaz�ri�b�l (az emigr�nsok helyzet�t, probl�m�it, pszich�zis�t mi nagyon j�l ismerj�k ahhoz, hogy a fenti meg�llap�t�st t�bbnek tekints�k hipot�zisn�l) Szabiri�ba, ahol az uralkod� f�lig kovarezmi, s�t emigr�ns lesz�rmazott �s a volt perzsa arisztokr�cia �s k�z�poszt�ly, nemcsak, hogy semmi esetre sem "nom�d", hanem hat�rozottan urb�nus �szt�nz�tts�g�. Egy�bk�nt is, ha a 20. szd. Magyarorsz�g�b�l csak a falvakat �s az �tmilli� parasztot l�tjuk �s szeml�lj�k, akkor Magyarorsz�g f�ldm�ves parasztnemzet, ha viszont Pestet n�zz�k ezer k�v�h�z�val, sz�nh�zaival, operah�z�val, operettjeivel, �r�ival �s sz�n�szn�ivel, filharm�ni�j�val �s dekadenci�j�val, akkor a k�p P�ris Franciaorsz�ga. V�g�l pedig Meotisz is "foly�k�z", "Mezopot�mia", a kibontakoz� civiliz�ci� teh�t "parti", ak�rhogy is �l a Donec �s Dnyeper k�zti alf�ld provinci�lis lakoss�ga. De a terjeszked�s sor�n ker�lt szabir fennhat�s�g al� idegen, krimi, al�n �s az �szaki terjeszked�s folyam�n, f�leg a Donec-v�lgyben, szl�v elem is, akik m�g csak nem is u. n. lovas-n�pek voltak. Dentu-Magyaria t�rsadalma teh�t sok-foglalkoz�s�, sokr�t� �s sokkal bonyolultabb ann�l, semmint, hogy "nom�d" lehessen. A k�s�bbi honfoglal� magyars�g "nom�d" elemeit, f�leg majd az Etelk�zben csatlakozott "onogur" t�rzsek fogj�k adni, Kaz�ria nyugati-gyep� n�pe, a Meotiszt�l �szakra, a Don �s Donec k�z�tt elter�l� alf�ld puszt�z� hat�r�r-t�rzsei. A nyolcvanas �s kilencvenes �vekben a gy�r adatokb�l is szemmel l�that� lend�let� terjeszked�s ir�nya hat�rozottan a Dnyeper-vonal �s semmi esetre sem a Don-vonal. A Don-vonal -a 8. szd. folyam�n - hat�rozottan �s er�lyesen kaz�r ellen�rz�s alatt �ll �s Edemen uralkod�s�t�l kezdve sz�z �ven �t v�ltozatlanul bar�ts�gtalan a viszony Kaz�ria �s Dentu-Magyaria k�z�tt. Mivel pedig Kaz�ria a 9. szd. eleje �ta hat�rozottan nem imperialista katona�llam t�bb�, hanem hat�rozottan keresked�-�llam, a bar�ts�gtalans�g alapja minden bizonnyal "kereskedelmi". Dentu-Magyaria Kaz�ria kereskedelmi �rdekeit s�rti, m�gpedig a jelek szerint igen �rz�kenyen. Mivel pedig Kaz�ria nagy kiterjed�s�, er�s �llam, a t�r "nagyhatalma" �s sz�mos kis szomsz�d n�p ura, az a k�r�lm�ny, hogy Dentu-Magyaria zavar� jelenl�t�t Kaz�ria "somm�san" nem int�zi el, arra mutat, hogy a fiatal �llamnak jelent�keny katonai ereje van. Azoknak a szabir t�rzseknek a sz�m�t, amelyek Csaba t�rzs�t k�vetve elhagyt�k azt a f�ldet, ahol m�r Herodotos kor�t j�val megel�z� id� �ta laktak, nem tudjuk. Mindenesetre az egykor h�sz t�rzset sz�ml�l� szabir n�pnek az a r�sze. amely az al�rendelts�g �s szolgas�g kil�t�s�val szemben a kiv�ndorl�st v�lasztotta az arab nyom�s fokoz�d�sa idej�n �s az elnyomat�sba val� belenyugv�s helyett "asphali"-v�lt lett, jelent�keny mennyis�g lehetett �s eg�sz bizonyos, hogy t�bb t�rzsr�l volt sz�. Ez az �ll�t�s j�val t�bb, mint egyszer� hipot�zis, mert erre sz�mos k�zvetett bizony�t�k van. Az els� Konstantinos Porphyrogenitos, aki azt jegyezte hogy a "beseny� v�ndorl�s idej�n" a szabirok egy r�sze "ad partem orientalem Persidis" visszak�lt�z�tt. Ha a szabirs�gnak Meotiszba v�ndorolt mennyis�ge csup�n egy t�rzs�re korl�toz�dott volna, az �j t�rzssz�vets�get tervez� Megyer t�rzs, fel�nek lev�l�sa ut�n, nem lehetett volna az etelk�zi t�rzsek leger�sebbike �s leggazdagabbika. M�rpedig a honfoglal� t�rzssz�vets�g leger�sebb t�rzse a Megyer t�rzs. A m�sodik az a t�ny, hogy az �st�r�k�k t�rzsi sz�vetkez�sei soha nem �llottak k�t t�rzsb�l. A legkisebb t�rzssz�vets�gi l�tsz�m h�rom t�rzs, hiszen a t�rzssz�vets�gekben az egyes t�rzseknek k�l�nb�z� volt a funkci�juk. Ezek a t�m�r�l�sek nem puszt�n katonai, hanem gazdas�gi t�m�r�l�sek is �s a h�rom alapfunkci�nak, v�delem, t�pl�lkoz�s, felszerel�s, meg kell lennie. A javak cser�je egy szervezeten bel�l gyorsabb, sim�bb �s biztons�gosabb. Ha teh�t a Meotiszba indul� szabirok t�bb t�rzsb�l tev�dtek �ssze, sz�muknak legal�bb h�romnak kellett lennie. Egy ezer kilom�teres helycser�t egy mag�nos t�rzs nem hajthat v�gre. Az �j haz�t katonailag is meg kell sz�llni. A harmadik s legd�nt�bb pedig az a t�ny, hogy a honfoglal� t�rzssz�vets�g megszervez�i �s a honfoglal�s ir�ny�t�i a szabirok voltak, a t�rzssz�vets�g szavaz�s �tj�n v�lasztott etelk�zi vezet�-t�rzse szabir volt, a Megyer t�rzs feje, �s nem az onogur t�rzsek kend�je lesz majd a v�lasztott vez�r. A sz�vets�gben a szabirok teh�t t�bbs�gben voltak, hisz ez a t�rzssz�vets�g h�t t�rzsb�l �llt, m�rpedig, mint a m� els� r�sz�ben kimutattuk, a lebediai onogur t�rzsek sz�ma nem lehetett nagyobb h�romn�l. A negyedik t�ny az, hogy az idegen forr�sok szerint, a Dentu-Magyaria-i szabirs�g vezet�je "kag�n" c�met visel, 13. Az e letet, a tov�bbiak ezzel m�g nem voltak elint�zve s�t a nehezebb, a pillanat s�lyos probl�m�ja m�g csak most k�vetkezett. A t�rzseknek a Don-kanyarb�l a Dnyeperig 4-600 km kellett megtenni�k s mivel egyid�ben indultak, 3- 4 heti �t ut�n, egy-k�t heti k�l�nb�zettel nagyj�b�l egy id�ben �rt�k el a Dnyepert. �gy, mivel a nagy foly�n az egyetlen biztons�gos �tkel�hely Kievn�l volt, a lass� �s ar�nylag kis volumen� �tk�l�s k�vetkezt�ben a v�ros balparti k�rny�k�n n�h�ny nap alatt 150-160.000 ember �s �llatok ezrei zs�fol�dtak �ssze hely �s legel� n�lk�l olyan k�r�lm�nyek k�z�tt, hogy ak�r egy kaz�r, ak�r egy beseny� t�mad�s sz�rny� katasztr�f�t jelenthetett volna, hisz az �tkel�s hossz� heteket ig�nyelt. Az �rkez�ket teh�t legeltet�si szempontok szerint el kellett helyezni, k�zt�k a rendet fenn kellett tartani, h�tukat katonai fedezettel biztos�tani kellett s az �tkel�st technikailag �s rend�szetileg egyar�nt egys�ges ir�ny�t�s al� kellett venni. A dolog nagy dolog, hadj�rattal fel�r. Mintegy m�sf�lsz�zezer - a Ny�k t�rzzsel egy�tt k�tsz�zezer f�nyi ember, asszony, gyermek, k�zel egy milli�nyi �llat �tkel�s�nek beoszt�sa, lebonyol�t�sa, a t�meg elhelyez�se, ell�t�sa fegyelmez�se s a legal�bb egy h�napig tart� �tkel�si man�ver katonai biztos�t�sa olyan feladat �s olyan teljes�tm�ny, melynek nagys�g�r�l csak tapasztalt hivat�sos katon�knak van megk�zel�t�leg tiszta fogalmuk, hiszen mindez egy ellens�g �ltal esetleg t�mad�snak kitett ter�leten megy v�gbe s mint a n�h�ny �vvel k�s�bbi nagy v�ndorl�s �s honfoglal�s, majd azut�n a nyugati hadj�ratokat v�grehajt� magyar katonai kapacit�s mutatja, minden komoly ember �s anyagvesztes�g n�lk�l. A Kievi Kr�nik�ban semmi nyoma valamin� beseny� t�mad�snak nincs. Az els� onogur t�rzs, amely a t�bbieket val�sz�n�leg hetekkel megel�zve a t�ls� partra ker�l, a Ny�k t�rzs, amely azel�tt is a legnyugatibb, el�retolt t�rzs volt �s legk�zelebb fek�dt Kievhez. A t�bbiek �tkel�s�t Kievb�l ir�ny�tva �s ehhez saj�t t�rzs�nek n�lk�l�zhet� katonai erej�t minden bizonnyal felhaszn�lva, �rp�d hajtja v�gre, hiszen Kievben � rendelkezik s mi�ta pajzsra emelt�k, a nekil�dult n�pnek � a "zakanosa", � a kag�n. A szabir kag�n, �lmos (16) a m�sf�l �vsz�zadon �t fenn�llott Dentu-Magyari�nak utols� kag�nja, hetven esztend�s kor�ban �reg emberk�nt hagyta el ap�i f�ldj�t. A d�dap�k �r�ks�g�nek likvid�l�s�t azonban m�r nem � hajtja v�gre. Dentu-Magyaria �s Lebedia likvid�l�s�nak nagy �s keser� feladata f�l� m�r �lmos fia, �rp�d intelligens katonafigur�ja magasodik, akinek lovas alakj�ra m�r a hetvenes �vek �ta k�t k�l�nb�z� n�p figyel... XVI. �RP�D /840-907/ �lmos fia, �rp�d, akinek az eur�pai t�rt�net egyik legnagyobb szab�s� �s legid��ll�bb alkot�sa, Magyarorsz�g megalap�t�sa szem�lyes teljes�tm�nye volt, Kievben sz�letett norm�lis val�sz�n�s�g szerint Kr. u. 840-ben, vagy 841-ben. �lmos 20-21 �ves fiatal h�zas ebben az id�ben, aki 840-ben cser�lte fel a sz�l�i otthont �n�ll� kievi h�ztart�ssal, ahol, a Kievi Kr�nika adataib�l kiolvashat�an, egy �vtizedet t�lt, val�sz�n�leg apja hal�l�ig, 850-ig. A kievi v�r igen fontos strat�giai pont. Biztons�g�hoz, a kov�csm�helyek zavartalan m�k�d�s�hez, fontos �rdek f�z�dik ezekben a fesz�lt �vekben, �s a Ny�k t�rzs vez�r�nek a l�nya nemcsak feles�g, hanem z�log is, s�t enn�l is t�bb, politikai b�zis. Politikai b�zis az onogur t�rzsek megnyer�s�hez egy szabir- kaz�r konfliktus eset�re; m�rpedig egy ilyen konfliktusban ez igen nagy t�tel, 20.000 lovas. Dentu-Magyaria hadereje ezzel a 20.000 lovassal kieg�sz�tve, sakkban tudja tartani az eg�sz Kaz�ri�t. A kunduhoz f�rjhez adott kaz�r hercegn� mindenesetre ellens�lyozva van, az ugyanis, hogy az onogur hat�r�rvid�k "kunduja" a harmincas �vek v�g�n a kaz�r kir�lyi rokons�gb�l kap feles�get, vitathatatlanul politikai sakkh�z�s volt a kaz�rok r�sz�r�l. Az onogur t�rzseken bel�l ezekben az id�kben tal�n n�mi nyugtalans�g �szlelhet�, uraik �s elnyom�ikkal szemben tal�n m�r kezdenek mutatkozni annak az el�g�letlens�gnek a jelei, amelyek majd egy felkel�shez �s annak v�rbefojt�s�hoz, majd azut�n az onogur t�rzsek Kaz�ri�t�l val� elszakad�s�hoz fognak vezetni, majd ha erre a kedvez� id�pont - a beseny�k �rkez�s�vel bek�sz�nt� zavarok idej�n - el�rkezik. A Ny�k t�rzs mindenesetre m�ris szoros kapcsolatban �ll a szabirokkal s ez fenyeget� jel Kaz�ria sz�m�ra, ami �tven �v m�lva a birodalom boml�s�t ind�tja el. A honfoglal�s esztendej�ben "ifj�" �rp�dr�l kiform�l�dott t�rt�nettudom�nyos hipot�zis - ak�r H�man� ez, ak�r m�s� - tarthatatlan �s kiz�r�lag azon alapul, hogy a honfoglal�s el�tti �vekben - 893-ban - �rp�dnak fia sz�letett. A dologgal t�zetesebben kell foglalkoznunk. �rp�d els� �s utols� fi�nak, Levent�nek �s Zsoltnak a sz�let�se k�z�tt egy teljes ember�lt� telik el. Ez az adat olyan felt�n�, olyan sokatmond�, hogy err�l az adatr�l �nmag�ban egy terjedelmes tanulm�nyt lehetne �s kellene �rni. A H�man-Szekf� Magyar T�rt�net egyetlen mondatot, m�g csak egy t�n�d� k�rd�jelet sem szentel neki. H�man B�lint, a szint�zis �rp�d-kori k�teteinek szerz�je a honfoglal�skori �rp�dot "ifj� fejedelemnek" �rja. �lmos 893-ban, 75 �ves kor�ban hal meg s �rp�d az els� fia volt, s tal�n az utols� is, aki �letben is maradt. A 895-iki bolg�r h�bor�t �rp�d legid�sebb fia vezeti, aki ekkor m�r, apja �r�k�t �tv�ve, a Ny�k t�rzs feje �s tapasztalt hadvez�r, azonfel�l t�bbgyermekes csal�dapa is. Levente a bolg�r h�bor� idej�n m�r a harmincas �veit tapossa. Egy eg�sz h�bor�t �s egy eg�sz hadsereget ezer �vvel ezel�tt sem b�ztak 20-24 �ves gyerekarc� hadnagyokra. Egy�bk�nt is �lmos 819-ben sz�letik, �rp�d minden j�zan feltev�s szerint 20-22 �vvel k�s�bb, teh�t 839-841 k�r�l (1) �s ugyanilyen j�zan feltev�s szerint 860 k�r�l n�s�lhet. Abban a korban az eg�sz korai, legal�bbis mai felfog�s szerint eg�szen korai n�s�l�s a szok�sos. M�r maga akkori �letforma is el��rja ezt. Tizennyolc �ves kor�ra a fi� m�r harcos �s harcos f�rfisz�mba megy. Dentu-Magyaria katonai akci�i felt�n�en 860-ban indulnak A krimi h�bor� ideje 860, a pann�niai hadj�rat� 862. �rp�d a sz�zad utols� �vtized�ben m�r �tvenes �veit �l�, teh�t semmi esetre sem "ifj�" fejedelem. S�t m�r els�sz�l�tt fia sem "ifj�". �rp�d, minden k�r�lm�ny egyez�se szerint m�r 55 �ves a bolg�r h�bor� idej�n, 895-ben. Ha l�nyegesen fiatalabb volna, nem a fia vezetn� a bolg�r h�bor�t, hiszen ez a h�bor� nagyon fontos, ez a h�bor� a honfoglal�s el�biztos�t�sa. �rp�d n�s�l�s�t 99 sz�zal�kos val�sz�n�s�ggel tehetj�k 868-860 k�z� �s ez azt jelenti, hogy gyermekeinek z�me a hatvanas �vekben sz�letik. N�v szerint is ismert fiai (Levente, Tarhos, �ll�, Jutas) s val�sz�n�leg l�nyai is, a dolgok norm�lis �s logikus rendj�n, a h�zass�g els� 10-15 �v�ben sz�letnek. N�gy megmaradt fi� t�bb sz�let�st is felt�telez, hisz 1100 esztend�vel ezel�tt a gyermekhaland�s�g nagy, �s ha �rp�dnak n�h�ny le�nya is van, ami val�sz�n�, a feles�g sz�l�si teljes�tm�nye val�ban figyelemrem�lt�. Egy mindenesetre c�folhatatlan t�ny. Harminc�t �ven kereszt�l folyamatosan sz�lni nem lehet. M�rpedig �rp�dnak 893-ban, a bolg�r h�bor� el�tt k�t �vvel, a honfoglal�s el�tt 3 �vvel ism�t fia sz�letik, Zsolt. A gyermek hossz� sz�l�si sz�net ut�n sz�letik, hisz egy csal�dban a gyermekek sz�let�se soha nem oszt�dik sz�t 30 vagy m�g t�bb esztend�re. M�r m�g egy 8-10 �ves sz�net ut�ni sz�let�s is �ltal�ban rendk�v�li eset, m�rpedig, ha �rp�d csal�di �lete norm�lisan folyt, Zsolt �s az el�tte val� gyermek k�z�tt 15-20 �vi sz�net van. A csecsem�nek 6-8 �ves unoka�ccsei vannak. �rp�dnak Zsolt sz�let�se idej�n m�r nagyocska unok�i kell, hogy legyenek (2). Konkr�t sz�let�si adatok neml�t�ben (3) a magyar t�rt�net m�vel�i egyszer�en elvesztett�k a fej�ket ebben a csal�di z�rzavarban, pedig van k�t ir�nymutat�, amely a r�buszban megold�ssal biztat: Az egyik az a t�ny, amely fel�l b�rmelyik orvos felvil�gos�thatta volna a t�rt�n�szeket, hogy olyan t�rsadalomban ahol rendszer� a korai h�zass�gk�t�s, a feles�gek �letkora �ltal�ban ugyanaz, s�t ink�bb magasabb, mint a f�rfi�, �rp�d els� feles�ge teh�t Zsolt sz�let�s�nek idej�n 53-55 �ves lett volna, vagy esetleg m�g t�bb, m�rpedig ebben a korban a fogamz�s, k�l�n�sen hossz� sz�net ut�n, val�sz�n�tlen, s�t lehetetlen. A 45. �s 50. �vek k�z�tt a n�kn�l a petetermel�s megsz�nik. A m�sik az a t�ny, hogy Zsolt k�lsej�ben felt�n�en m�s, mint �rp�d t�bbi gyermekei, mintha nem ugyanatt�l az any�t�l sz�letett volna. Zsolt, amint kr�nik�ink le�rj�k, "kiss� selyp, sz�ke, feh�rb�r�, puha, k�z�ptermet�", �lmos viszont a kr�nik�k le�r�sa szerint "sz�p, de barna orc�j�, a szeme fekete, de nagy, termete magas �s karcs�, a keze nagy, az ujjai vaskosak". Ha a m�lt kutat�ja a fentiekben el�adottakat egybeveti, lehetetlen arra a v�gk�vetkeztet�sre nem jutnia, hogy �rp�d k�tszer n�s�lhetett, s a m�sodik feles�g �szaki fajhoz tartoz� szl�v, vagy normann asszony lehetett. Kiev bar�ts�gos �tad�sa az Etelk�zbe t�rt�nt elt�voz�skor �s az �rp�d-h�z meg a kievi normann fejedelmi h�z k�z�tti, sz�zadokon �t tart� bar�ti, s�t rokoni kapcsolatok - erre mutatnak. Olegnek �s maroknyi viking-kal�z�nak vakmer� �s romantikus megjelen�s�be Kievben sok minden belef�r. A 884 (a vikingek megjelen�se), a 888 (a dnyeperi �tkel�s), �s a 892 (�rp�d fejedelemm� v�laszt�sa) figyelemrem�lt� adatok, �s Zsolt 893-ban sz�letik. A komplexumba egy politikai kezesk�nt f�rjhez adott �s feles�g�l vett normann asszony figur�ja igen logikusan beleillen�k. 10. Vernadsky szerint a Kr�nika id�pontja t�ves, a dolog hat �rvel el�bb, 878-ban t�rt�nt. Vernadsky ezt arra alap�tja hogy a Kr�nika a 860-i krimi h�bor�t 866-ra teszi, szerinte teh�t minden a Kr�nik�ban adott d�tumb�l le kell vonni hat �vet. E sorok �r�ja ezt nem l�tja be. A magyar fejlem�nyek 884-re mutatnak. 11. A 888-as id�pont mint fentebb eml�tett�k, egybeesik Szvatopluk morva fejedelemnek l�zad�s�val �s k�m�letlen t�mad�s�val Arnulf �s az u. n. "avar hercegs�g" ellen, amely szint�n Arnulf fennhat�s�ga al� tartozik. Arnulf, Bajororsz�g �s Pann�nia hercege a cs�sz�ri tr�nra t�rekszik s ezt haszn�lja ki Szvatopluk arra, hogy f�ggetlen�tse mag�t a frank h�b�ri viszonyt�l. Arnulf, hogy minden erej�t a cs�sz�ri tr�n megszerz�s�re ford�thassa, kiegyezik (�tmenetileg) Szvatoplukkal, aki n�h�ny �vre a helyzet ur�v� v�lik a K�rp�t-medence �szaki r�gi�j�ban s innen ered az avarok seg�lyk�r�se amit Anonymus eml�t. Ennek 888-ban, de semmi esetre sem 887 el�tt kell t�rt�nnie. 12. A kialakul� kievi fejedelems�g �s a magyarok k�z�tt �vsz�zadokon �t bar�ts�gos, s�t csal�di a viszony. Ez nemcsak a magyarok �s a normannok bar�ts�gos elv�l�s�ra, hanem csal�di kapcsolatra is mutat. V�szoly fiai pl. 140 �vvel k�s�bb, �s�k v�ros�ba, Kievbe menek�lnek. 13. Igor Konstantinosz biz�nci cs�sz�r �s Zsolt magyar kag�n kort�rsa. 14. D. M. Dunlop m�r id�zett munk�j�nak meg�llap�t�sa. 15 A beseny� inv�zi� sor�n felszabadulnak �s �n�ll�sulnak a volgai bolg�rok �s a barszilok is. A hat�r�rvid�keit�l �s vazallus-hadseregeit�l megfosztott Kaz�ria sz�m�ra ez a v�g kezdet�t jelenti. Fokozatosan �ssz�bb zsugorodva 120 �v m�lva v�gleg elbukik. 16. Az �lmos n�v k�l�nb�z� form�kban fordul el� az egykor� �s k�s�bbi forr�sokban, mint Almusz, Almus, Almisz, Almysz, Almutzes, Olom. �lmos hal�la ut�n mintegy 40-50 �vvel viselte ezt a nevet egy k�z�p-volgai bolg�r fejedelem is. 1. Az adat csup�n becsl�s, de j�zan �s plauzibilis feltev�se �rp�d sz�let�si idej�nek. �lmos 840-ben l�tes�t k�l�n h�ztart�st Kievben. Azt k�ts�gbe vonni, hogy ez n�s�l�s�vel f�gg �ssze, egy 21 �ves fiatalember eset�ben, m�r okvetetlenked�s volna �lmos kora szerint 837-838-ban n�s�lhetett �s �rp�d sz�let�s�t 840 ut�nra tenni a rendk�v�libb, a val�sz�n�tlenebb eshet�s�g, ami, term�szetesen kiz�rva nincs ugyan, azonban min�l jobban t�volodunk a 840-t�t, ann�l extr�mebb a lehet�s�g, enn�lfogva ann�l kisebb a val�sz�n�s�g. PI. 850 - 11-12 �vvel a h�zass�gk�t�s ut�n - m�r eg�szen extr�m feltev�s volna, m�gis meg ez a d�tum is egy 46 �ves �rp�dot jelentene a honfoglal�s idej�n �s egy 27- 28 �ves Levent�t, m�g extr�m esetben is! �lmos k�sei sz�let�se l�m annyira felt�n� eset volt, hogy n�pmond�inkban is fennmaradt, ilyennek teh�t �rp�d k�sei sz�let�se eset�n is lenne nyoma. 2. N�h�ny besz�des k�r�lm�nyre mutatunk r�. A Ny�k t�rzs a d�ldun�nt�li sz�ll�svid�k�t (Somogy, Vas, Zala) 900-902 k�r�l foglalja el. A t�rzs vez�re Levente fia, Bog�t k�l ebben az id�ben, viszont Zsolt, Levente testv�re, a D�ldun�nt�l elfoglal�sa idej�n 7-8 �ves gyermek. Egy m�sik ilyen k�r�lm�ny szint�n nagyon sokat mond. A jelek szerint �rp�d m�sodik fi�nak, Tarhosnak unok�ja (Tevel fia) Torm�s V�rbulcsuval lehetett k�r�lbel�l egyid�s. Biz�ncba is egy�tt mennek diplom�ciai l�togat�sra 948-ban, ez id�ben teh�t m�r meglett ember mind a kett�. Egy�tt keresztelkednek is meg (V�rbulcsu 910 k�r�l sz�letett, 937-ben m�r egy eur�pai m�retez�s� hadj�ratot vezet). Mivel Zsolt ezekben az �vekben - egy-k�t �vvel el�bb - hal meg, a helyzet az, hogy Torm�s a nagyapja testv�r�nek a kort�rsa. Apja, Tevel el�bb sz�letik �s el�bb is hal meg, mint nagyapja testv�re Zsolt. A "nagyb�csi", akinek 6-8-10 �vvel id�sebb "unoka�ccsei", vannak, a rokons�gi viszony meg�llap�t�s�ban nagy konf�zi�t id�z el�. Kopp�nyt Istv�n nagyb�tyj�nak �ll�tja az Istv�n-legenda idegen sz�rmaz�s� szerz�je, noha unoka�ccse volt annak ellen�re, hogy Istv�nn�l 10-12 �vvel id�sebb, hisz Istv�n negyedik nemzed�k, Kopp�ny meg �t�dik. 3. Felt�n�, hogy �st�rt�net�nk "onogur" mell�k�ga fel�l a kende" �ll�t�lagos nev�n (Leved, Lebed, Eleud(�) k�v�l egyetlen adat sincs 680-t�l kezdve sem hazai, sem k�lf�ldi forr�sokban. A "Tuhutun" (T�t�ny) sz� maga sem konkr�t szem�lyn�v, hanem az �st�r�k n�pek egyik kisebb m�lt�s�ga, "tudun". A h�rom onogur t�rzs "kabar" (l�zad�) megjel�l�se az els� �rtes�t�s fel�l�k, �s tal�n m�g Huba neve. T�rt�net�k egy�bk�nt az onogur birodalom megsz�n�se �ta teljesen szem�lytelen, esem�nytelen �s hom�lyos. A fiatal �rp�d, mikor �tveszi a Ny�k t�rzs vezet�s�t, teljesen elt�nik ebben a hom�lyban mintha csak "kiv�ndorolt" volna Dentu-Magyari�b�l �s val�sz�n�en innen van, hogy csal�dj�ra, gyermekeire vonatkoz�lag hi�nyzik a szabir feljegyz�sekb�l minden adat. Kr�nik�ink Dentu-Magyaria �s nem "Lebedia" t�rt�net�t mondj�k el. �rp�ddal kapcsolatban a csal�di adatok val�sz�n�en ez�rt hi�nyoznak k�s�bbi kr�nik�inkb�l. A Don-Dnyeper k�z 400.000 n�gyzetkilom�teres ter�let�nek siet�s ki�r�t�se ut�n el��llt helyzetet h�rom f�von�s jellemezte. Az els� az volt, hogy mindk�t menek�l� n�p addigi szervezete megrend�lt �s felbomlott, a m�sik az hogy a t�rzsek elhelyezked�se a Dnyeper m�g�tti t�rben ideiglenesen t�rt�nt �s mag�n viselte a heveny�szetts�g von�sait, a harmadik pedig az, hogy ez a heterog�n h�t t�rzsnyi embert�meg, a maga fellazult �llapot�ban v�dtelen�l �s v�dhetetlen�l ki volt szolg�ltatva a Don-Dnyeper k�z�t gyorsan el�raszt�, k�zponti ir�ny�t�s alatt �ll� beseny�s�gnek. A dolgok teh�t valamin� rendez�st k�v�ntak, hisz a v�dtelens�g �llapot�n k�v�l szinte automatikusan l�ptek fel a legel�vit�k �s egy�b s�rl�d�sok az �ssze-vissza telep�lt �s am�gy is felzaklatott lelki�llapot� t�rzsek k�z�tt. Hogy a rendez�d�s sz�ks�gess�g�nek gondolata l�trej�tt az egy�ltal�n nem csod�latos, az azonban, hogy l�trej�tt�nek, meg�rlel�d�s�nek �s megval�s�t�s�nak lefoly�s�hoz 2-3 r�vid esztend� el�gnek bizonyult, az �st�r�k faj �vezredes politikai intelligenci�j�n k�v�l a k�t csoport vezet�inek szoros csal�di kapcsolat�b�l folyik. A krist�lyosod�s a Megyei-t�rzs k�r�l indul meg, els�sorban az�rt, mert a szabir t�rzsek k�z�tt fellazultan is megmaradt n�mi koh�zi�, m�sodsorban, mert ennek m�r a priori volt, mint f�t�rzsnek, egy k�s�r� t�rzse, a n�v ut�n �t�lve a Tarj�n, harmadszor, mert a Ny�k t�rzset �lmos �s a fia k�z�tti term�szetes kapcsolat szint�n az egy�ttesbe utalta. Ez a tri�sz azt�n szinte automatikusan vonta mag�hoz a t�bbit. A l�trej�tt t�rzssz�vets�g val�sz�n� �sszet�tele a k�vetkez� lehetett: h�rom teljes �s egy csonka szabir t�rzs (Megyer, Tarj�n, Jen� �s a Gyarmat t�rzs fele), egy barszil (?) t�rzs (Ny�k) k�t onogur t�rzs (K�ri �s Keszi) �s a csonka K�k-t�rk (?) t�rzs (K�rt), amely azt�n a szabir Gyarmattal olvad �ssze (K�rt-Gyarmat). A K�ri, a Keszi �s a K�rt a "kabarok", akik a kaz�r k�tel�kb�l szakadnak ki. Hogy a bizony�ra hosszadalmas t�rzsk�zi t�rgyal�soknak mikor sz�letett meg a konkr�t eredm�nye, d�tum szerint nem tudjuk, mindenesetre �rp�d, m�r mint a megalakult t�rzssz�vets�g v�lasztott feje, 892-ben veszi fel a diplom�ciai viszonyt B�lcs Le� biz�nci cs�sz�rral. Mivel pedig az els� kag�n, ha r�vid id�re is, az agg �lmos volt, a v�rszerz�d�s idej�t 889 �s 892 k�z�tti �vek valamelyik�re, tal�n 890-re, vagy 891-re kell tenn�nk. Nagy k�r, hogy a pontos id�pontot kr�nik�ink nem jegyezt�k fel, mert a nap, amikor a h�t t�rzs vez�rei v�r�ket a k�z�s szerecsendi�-kup�ba �mlesztett�k, a magyar nemzet sz�let�s�nek napja volt. "Tunc supra dicti viri - �rja Anonymus - pro Almo duce more paganismo fusis propriis sanguinibus in unom vas, ratom, fecerunt juramentum, et licet pagani fuissent, fidem tamen juramenti quam tune fecerunt inter se usque ad obitus servaverunt". (4) A szerz�d�snek, amely imm�r tizenegy �vsz�zada �llja az id�k vihar�t, �t pontja, ahogy Anonymus kifejezi, �t st�tusa volt (5) �s ezzel a szerz�d�ssel az ezer�ves "szabir" t�rt�net egyszer�en "magyar" t�rt�net n�ven folytat�dik tov�bb imm�r tizenegy �vsz�zada. A megalakult t�rzssz�vets�g - amelyet majd �rp�d fejedelem �kunok�ja, a soha nem porlad� kez� kir�ly fog "nemzett�" kov�csolni - mintegy 400.000 ember, egy igen tekint�lyes mennyis�g �s komoly er� a 9. szd.-ban. Oly nagy er�, amellyel a kor k�t eur�pai "nagyhatalma", a k�t cs�sz�rs�g feje, B�lcs Le� �s Arnulf egyar�nt sz�mol, �s amelyt�l k�t teljes ember�lt�n kereszt�l mind a k�t cs�sz�rs�g egyar�nt szenved. Ez az er�- k�t ember�lt�n kereszt�l val�s�ggal "g�zolni" fogja Eur�p�t �s egy �vsz�zad alatt a k�z�pkor egyik legnagyobb �s leger�sebb f�ggetlen �llam�t fogja fel�p�teni, amely a szent-r�mai birodalom �s Biz�nc "szuprem�cia" k�s�rleteit egyar�nt visszaveri. Semmif�le "haj de magyarkod�snak" nincs �rtelme s arra sincs tiszteletrem�lt� nemzeti m�ltunknak semmi sz�ks�ge, hogy m�s nemzetek m�dj�ra, t�rt�nelmi sz�nyogokb�l mi is t�rt�nelmi elef�ntokat form�ljunk ki az �r�g�p seg�ts�g�vel, hisz az Etelk�zben megsz�letett t�rzssz�vets�g katonai �s politikai potenci�j�nak letagadhatatlan bizony�t�kait hat �vvel k�s�bb egy eg�sz kontinens l�tta, �s k�t eur�pai nemzed�k szenvedte. Azt azonban, ahogyan ezt a potenci�t a magyar t�rt�net�r�s reprezent�nsa, H�man B�lint interpret�lja, nem lehet sz� n�lk�l hagyni. H�man a Magyar T�rt�net els� k�tet�nek 70. lapj�n �gy �rt�keli ki �s �gy interpret�lja a l�trej�tt t�rzssz�vets�g s�ly�t, erej�t �s helyzet�t: "A magyaroknak sem volt sz�nd�kukban Etelk�zben megtelepedni, hol helyzet�k katonai szempontb�l egyenesen k�ts�gbeejt� volt. Szomsz�daik keleten az �ket r�gi haz�jukb�l roppant er�vel kilend�t� beseny� sz�vets�g vit�zs�g�r�l �s k�m�letlens�g�r�l ismert kangar �g�nak t�rzsei. voltak, �szakon a Dnyeper-vid�ki szl�vokat nemr�gen germ�n alaposs�ggal megszervez� fiatal normann-orosz hatalom. D�len a bolg�rok n�h�ny �vtized �ta imm�r kereszt�ny �llama �lte els� vir�gkor�t a biz�nci cs�sz�ri hatalommal mer�szen szembesz�ll� Simeon c�r vaskez� uralma alatt. H�rom veszedelmes szomsz�d �s sehol egy j�bar�t, ha h�rom szomsz�d k�z�l csak kett� is egym�sra tal�l s t�mad�suk szervezetlen�l, el�k�sz�letlen�l �ri a magyarokat, a v�gs� pusztul�s elker�lhetetlen lett volna". E sorok �r�ja a fentiekr�l egyszer�en nem tudja mik�nt v�lekedj�k. A t�rzssz�vets�g �t, vagy t�n hat �vi etelk�zi id�z�se alatt (889-894) a bolg�rok nem �lik els� vir�gkorukat Simeon c�r vaskez� uralma alatt. A bolg�rok �ppen ebben az id�ben a pog�ny reakci� meglehet�sen zil�lt korszak�t �lik Oldamur (888-893) uralma alatt, akit vall�si �rj�ng�sbe esett apja 893-bon vak�ttat meg �s emeli helyette tr�nra a fiatalabbik fi�t, Simeont, aki 893-t�l 927-ig fog uralkodni �s akinek "vaskez�" uralma �s ezzel a bolg�r "vir�gkor" majd csak a 10. szd. elej�n fog fokozatosan kibontakozni, amikor a magyarok ijedt t�rzssz�vets�ge m�r elvette t�l�k birodalmuk eg�sz �szaki fel�t (a mai Erd�lyt �s a Tisz�nt�l eg�sz ter�let�t) a diplom�ciailag �s katonailag mintaszer�en el�k�sz�tett �s v�grehajtott 895-i magyar-bolg�r h�bor�ban, amellyel majd a k�s�bbiekben fogunk foglalkozni. Ami m�sr�szt a "Dnyeper-vid�ki szl�v t�rzseket germ�n alaposs�ggal megszervezett fiatal normann-orosz hatalmat" illeti, h�t ez H�man B�lint "germ�n alaposs�g�" fant�zi�j�n k�v�l ez id�ben sehol sem l�tezik. Egyel�re m�g csak Oleg l�tezik a maga 400, vagy 500 viking-kal�z�val �s ezek is �lmos szolg�lat�ban �llnak Kievben, melyre a Dnyeper jobb partj�r�l egyel�re m�g a Megyer �s K�ri t�rzsek hadoszt�lyai vigy�znak, mintegy 20.000 f�nyi fegyveres, �s ez a hader� maga t�bb, mint k�tszer akkora, mint Kievnek �s k�rny�k�nek eg�sz lakoss�ga. Ami v�g�l a "beseny�-k�rd�st" illeti, h�t ezzel kiss� t�zetesebben kell foglalkoznunk. A magyar t�rt�nettudom�ny "beseny�-komplexuma" akkor j�tt l�tre, mikor Konstantinos Porphyrogenitos olyan sokszor id�zett munk�j�ban az ide vonatkoz� k�zl�seket felfedezt�k. Mindaddig "beseny�-komplexum" t�rt�nelm�nkben nem volt. Beseny�-katasztr�f�ra sem n�pi eml�kezet�nkben, sem k�z�pkori kr�nik�inkban nincs adat, de nincs adat m�s helyen sem, a beseny�ket egyed�l Regino prumi ap�t eml�ti. Ennek az egyetlen k�tf�adatnak az alapj�n egy sok tekintetben gyan�s t�rt�nettudom�nyi korszak tud�sai moh�n kimondt�k, hogy �seinket beseny�k, bolg�rok egyar�nt t�nkrevert�k, �s a magyar honfoglal�s egy sz�tvert horda nyomor�s�gos menek�l�se volt(6). �gy adja el� H�man �s term�szetesen �gy adja el� Eckhardt Ferenc is. Ennek a mi "hivatalos" nemzeti tudom�nyunkban a vogul gy�k�kkel egyforma n�pszer�s�g� elm�letnek mind�ssze k�t al�t�maszt�sa van. Az egyik a puszta t�ny, hogy �seink elhagyt�k a Don-Dnyeper k�z�t, a m�sik Konstantinos jelzett k�zl�se. E kett�n k�v�l sehol, semmi n�ven nevezend�, sem k�zvetlen, sem k�zvetett bizony�t�ka b�rmif�le "beseny�-fut�snak" nincs. Regino prumi ap�t nem tud magyar veres�gr�l. Ami az els�t illeti, h�t egy harcias �s k�m�letlen n�p zaklat�sa k�vetkezt�ben egy m�sik n�p feladhatja a ter�let�t minden katasztr�fa n�lk�l, teh�t egyezm�ny alapj�n tervszer�en is, k�l�n�sen ha ez a n�p esetleg m�r am�gy is az elk�lt�z�s gondolat�val foglalkozik s a felkereked�shez csak egy impetus kell. �seink elv�ndorl�s�nak puszta t�nye teh�t, m�g ha ennek r�szben, vagy eg�szben val�ban beseny�k voltak is az okai, semmi esetre sem ny�jt el�gs�ges t�rt�nelmi alapot egy "t�nkrevert" magyars�g sunyi legend�j�hoz. Ami a m�sodikat, Konstantinos feljegyz�s�t illeti, h�t a sz�ban forg� k�tf�adatokat a 10. szd. k�zep�n, a "kalandoz�soknak" nevezett magyar katonai akci�k kor�ban �s pszich�zis�ban �rt�k hallom�sb�l �s k�zel f�l �v sz�zaddal azok ut�n az esem�nyek ut�n, amikr�l sz�lnak; ezeket az ut�lagos feljegyz�seket teh�t e szerint kell ki�rt�kelni. Hogy pedig ilyen ki�rt�kel�sre milyen nagyon sz�ks�g van az adott esetben, felsoroljuk a t�maszt�kokat: 1. A sz�ban forg� feljegyz�sen k�v�l az �ll�t�lagos beseny�-katasztr�f�nak sehol, semmif�le egykor� bizony�t�ka nincs, sem magyar, sem k�lf�ldi k�tf�kben. A kievi kr�nik�s sem eml�kszik ilyenre, pedig Kiev sors�ra az onogurok �s szabirok t�voz�sa d�nt�. 2. A magyars�gnak mind a h�t t�rzse t�mad� kapacit�s�nak teljes birtok�ban meg�rkezett rendeltet�si hely�re. Ez a kapacit�s f�l �vsz�zadra megb�n�totta eg�sz Eur�p�t. 3. A beseny�knek sem a Don-Dnyeper k�z b�k�s �s �nk�ntes ki�r�t�sekor (889), sem az Etelk�z ki�r�t�sekor (895) egyszer�en nem voltak k�pesek a az elvonul� n�pre olyan csap�st m�rni, amilyet t�rt�n�szeink �ll�tanak. Puszta rabl�s�rt porty�z� band�k eszk�z�lnek t�mad�st, de egy n�p, a maga teljes katonai kapacit�s�val h�bor�t nem ind�t. M�rpedig az Etelk�zben megalakult t�rzssz�vets�g mintegy 50-60.000 f�nyi hadsereggel rendelkezett. Kisebb rabl� rajta�t�s kisebb egys�gek ellen, t�rt�nelmi sz�nyog, amib�l elef�ntot csin�ltak. M�r maga Konstantinos is. 4. Beseny� t�mad�s a hat �vi etelk�zi tart�zkod�s idej�n nem t�rt�nt. Az egyetlen t�mad�sra az egyik d�len lak� t�rzs ellen valamelyik beseny� katonai csoport a bolg�r h�bor�t haszn�lta ki. A beseny�k legal�bb annyira respekt�lt�k a magyarokat, mint a magyarok �ket. �seink sem voltak riadt nyulak, hanem nagyon is kem�ny katon�k voltak. 5. Az onogur t�rzsek, vagy a szabirs�g kett�szakad�sa ut�n a szabir t�rzsek k�l�n-k�l�n lehettek sz�mbeli inferiorit�sban a beseny�kkel szemben, de a k�t t�rzs-csoport etelk�zi egyes�l�se ut�n felt�tlen�l szuperiorit�sba ker�ltek a szomsz�dos beseny�kkel szemben. Az �zok el�l menek�l� beseny�k kang�r csoportja nem volt h�t t�rzsnyi mennyis�g. Ezt k�ts�gtelen�l bizony�tja, hogy n�h�ny ember�lt� alatt sz�tporladtak, megsemmis�ltek. 6. A "h�trahagyott sz�ll�sokat" term�szetesen a magyarok sem hagyt�k "v�delem n�lk�l", ez elemi szab�ly, amivel m�g a magyarok is tiszt�ban voltak, akik hivat�sosan �zt�k a hadvisel�st �s mesterei voltak a had�szatnak akik szerett�k �s f�ltett�k feles�geiket, gyermekeiket �s a vagyonukat, �s aki m�g ennyit sem t�telez fel r�luk, az illet�ktelen magyar t�rt�nelmi munka meg�r�s�ra. A magyarok egy�bk�nt sem egy t�rzs voltak, hanem h�t, s a bolg�r fronton csak k�t t�rzsnyi hadoszt�ly volt. A f�er�, �t t�rzs hadi ereje, a K�rp�t-medenc�t sz�llta meg. Konstantinos szeml�lete "a" magyarokr�l, akik "v�delem n�lk�l hagyt�k sz�ll�saikat" nagyon naiv, de azok� a t�rt�n�szek�, akik az eg�sz magyars�g sz�tver�s�r�l �s menek�l�s�r�l besz�lnek, m�g naivabb, s ez a kifejez�s - udvarias. A magyars�g sz�tver�s�hez �s megkerget�s�hez egy 40-50.000 f�nyi beseny� hadseregre lett volna sz�ks�g, ami legal�bb h�t-nyolc beseny� t�rzs k�z�s �s el�zetesen tervezett akci�jak�nt lett volna lehets�ges. Ennyi beseny� t�rzs a Don-t�rben nem is volt, s aki felt�telezi, hogy auton�m t�rzsekb�l �ll� t�rzssz�vets�g minden t�rzs�t r� lehet venni egy egy�ttes zs�km�nyol�, t�mad� v�llalkoz�sra, igen sokat t�telez fel a beseny�kr�l �s aki �gy k�pzeli, hogy h�t t�rzs 60-70.000 fegyveressel egy felt�tlen�l l�nyegesen kisebb t�mad� er�t�l elszalad, nagyon alacsonyra �rt�keli a magyars�got. A beseny� t�mad�snak nem volt oka. A beseny� t�mad�s csak egy k�n�lkoz� es�ly rabl�si c�lzat� kihaszn�l�sa volt, vagyis a t�mad�s improviz�lt t�mad�s volt. M�rpedig improviz�lni, legfeljebb n�h�ny sz�z, esetleg n�h�ny ezer ember t�mad�s�t lehet. Minden nagyobb ar�nyhoz el�k�sz�let kell. Improviz�lni egy t�rzs�n bel�l lehet csak, ott is nehezen. 7. Csord�kkal �s �kr�sszekereken, napi 20-25 kilom�teres menetteljes�tm�nnyel(7), napi 100-120 kilom�teres menetteljes�tm�ny�, m�lha n�lk�li k�nny� lovass�g el�l menek�lni nem lehet, ak�rmit is mondanak Konstantinos, H�man, Eckhardt �s t�rsaik. Ott csak harcolni �s gy�zni, vagy elpusztulni, vagy foglyul esni lehet. M�r pedig a magyars�g h�t t�rzse rendben meg�rkezett a K�rp�t-medenc�be, megsz�llott 300.000 n�gyzetkilom�tert �s 3-4 �ven bel�l leadta a n�vjegy�t a kontinens minden pontj�n. 8. A beseny�kkel szembeni inferior �s t�nkrevert magyars�g te�ri�ja, �s a honfoglal�s s az azt k�vet� 60 esztend� eur�pai t�rt�nete k�z�tt elk�peszt� ellentmond�s van. A konkl�zi�t vonja le az olvas�. A v�rszerz�d�s ut�n a heveny�szetten elhelyezkedett �s addig �ssze nem tartoz� t�rzsek rendez�dtek az �si szab�lyok �s �vezredes gyakorlat szerint. N�h�ny t�rzs kijel�lt hely�t tudjuk is s mivel ezeknek a z�n�knak a helye meglep�en beleillik L�szl� Gyula megfigyel�s�be a tur�ni n�pekn�l szok�sos telep�l�si, �ltet�si, temetkez�si rendszerr�l (8), az ezzel, valamint a k�s�bbi k�rp�t-medencei telep�l�ssel val� �sszevet�sb�l nagyj�ban fel lehet v�zolni az Etelk�zben kialakul� elhelyezked�st is. A t�rzssz�vets�gi ter�let legexpon�ltabb hat�rter�lete a bolg�r hat�rvid�k, az Alduna fel� es� ter�let. Ideker�l a t�rzssz�vets�g �kt�rzs�t jelent� Ny�k t�rzs, amelynek feje �rp�d fejedelemm� v�laszt�sa �ta legid�sebb fia, Levente, akinek igazi neve val�sz�n�leg La�d, �s a Ny�k t�rzs mindenkori feje lesz a megalakult t�rzssz�vets�g f�hork�ja a j�v�ben is egy �vsz�zadon �t, a t�rzsi k�tel�kek felboml�s�ig, ami majd Istv�n kir�ly kor�ban fog megt�rt�nni. A d�li hat�rter�let beseny�k fel� es� szakasz�t, ami a Dnyeper als� folyamszakasz�nak felel meg, a szabir Jen� t�rzs sz�llja meg, amely Dentu-Magyari�ban is val�sz�n�leg als�-dnyeperi t�rzs volt, csak �ppen a foly� t�ls� oldal�n. A t�rzs feje a fiatal Tas, akinek ut�da majd fia lesz a honfoglal�st k�vet� id�kben, Botond. Ennek a k�t t�rzsnek a hadoszt�lyai fogj�k megv�vni a balk�ni h�bor�t, mert ezek vannak az alduna-vid�khez legk�zelebb. A beseny� hat�r �szaki szakasz�t, a Dnyeper k�z�ps� folyamszakasz�t fel Kievig a Keszi-t�rzs sz�llja meg, amely szint�n onogur t�rzs. A halicsi hat�rszakaszra a K�rp�tok ir�ny�ban a szint�n onogur K�ri t�rzs ker�l, Huba t�rzse. Ez vonul majd a Vereck�n �thalad� menetoszlop �l�n �s majd a megsz�ll�sban is ez ker�l a medence �szaki fel�ben a legnyugatabbra, a Fels�-Dun�hoz, a mai Gy�r, Kom�rom, Pozsony �s a Csall�k�z vid�k�re. 4. Anonymus: Gesta Ungarorum c. 5. Egy�bk�nt kuri�zumk�ppen ideiktatjuk Herodotos Historiarum c. m�v�nek 4. Liberj�b�l a Scyth�kr�l �rt itt k�vetkez� passzust: "Foedera hoc modo ineunt Scythae; infuso in grandem c�licem fictilem vino commiscunt eorum sanguinem, qui feriunt foedus, parcutientes cultello aut incidentes gladio aliquantulum corporis deinde in calice tingunt acinacem, sagittas, securim, jaculum. Haec obi fecerunt sese multis verbis devovent, postea vinum epotant non modoii qui foedus fecerunt, sed etiam comites hi qui sunt maximae dignitatis". Mindezt a "t�rt�net�r�s atyja" 1600 �vvel Anonymus el�tt �rta. 5. A "v�rszerz�d�s" kr�nik�inkban megr�gz�tett sz�vege mint legels� magyar alkotm�nyt�rv�ny ker�lt bele a magyar t�rv�nytestbe, a Corpus Juris Hungariciba. 6. Szinte m�r ijeszt� r�mutatni, de a "t�nkrevert", "menek�l�" magyars�g lever� k�pe a "magyar" t�rt�nettud�sok r�sz�r�l pontosan a millenium magyar boldogs�g�nak �s a nemzeti b�szkes�gnek hidegv�zzel val� nyakon �nt�se volt, �pp�gy, mint ahogyan 17 �vvel k�s�bb, R�k�czi Ferenc fejedelem hamvainak hazahozatala (1906) �s a szatm�ri b�ke 200 �ves �vfordul�ja (1911) alkalm�b�l fellobog� nemzeti lelkesed�s nyakon �nt�s�r�l is t�rt�nt "t�rt�nettudom�nyi" gondoskod�s a Szekf� Gyula �ltal s�rg�sen meg�rt �s 1913-ban publik�lt, t�rt�nettudom�nyi szempontb�l teljesen felesleges, t�rt�nelmi kuriozit�sn�l t�bbet nem jelent�, nem tudom�nyos c�lb�l �rt "Sz�m�z�tt R�k�czival". 7. Az �llatoknak naponta legelni�k kell. 8. L�szl� Gyula: A honfoglal� magyar n�p �lete Bp. 1944. V. �. "A magyar nagycsal�d �lete" c. fejezet szerkezetr�l (B) sz�l� alfejezet�ben foglaltakkal 166-235. lapok. Ennek az �ri�si k�rnek a k�zep�n foglal helyet a fejedelmi t�rzs, a Megyer s mellette k�toldalt, d�lebbre a Tarj�n, �szakabbra a K�rt-Gyarmat. A t�rzssz�vets�g poz�ci�j�t arccal nyugatnak elk�pzelve, az elhelyezked�s L�szl� Gyula szk�m�ja szerint ez: K�rp�tok Balsz�rny Jobbsz�rny Ny�k (Alduna-vid�k) K�ri (Halics) Tarj�n Megyer K�rt-Gyarmat Jen� (Als�-Dnyeper) Keszi (K�z�p-Dnyeper) Balsz�rnyon vannak a szabir t�rzsek, a jobbsz�rnyon az onogur t�rzsek. A balsz�rny az "el�kel�bb" oldal. Az Etelk�zben megsz�letett t�rzssz�vets�g fel�li k�p a fejl�d�s, az esem�nyek �s a forr�sadatok t�kr�ben �ppen az ellenkez�je a H�man B�lint �ltal megrajzolt k�pnek. Az �j indul�sban nyoma sincs cs�ggedts�gnek, szorong�snak, k�ts�gbees�snek, ijedts�gnek. Ellenkez�leg, a t�rzssz�vets�gben vitalit�s van, er� fesz�l, s�t a t�rzssz�vets�g magatart�sa hat�rozottan t�mad� szellemet �rul el. �t �v alatt h�rom nagyobb hadj�ratot vezetnek (892, 894, 895) �s ha ezt a t�mad�kedvet nem a beseny�k ellen vezeti le a saj�t erej�vel pontosan tiszt�ban lev� friss alakul�s, akkor ennek els�sorban nem is az az oka, hogy az etelk�zi t�m�r�l�s az er�s �s kem�ny szomsz�dot t�nyleg respekt�lja, hanem egyszer�en az, hogy a tervek �s sz�nd�kok nyugatnak, nem pedig keletnek ir�nyulnak. A magyar szemek nyugatot f�rk�szik. A t�rzsek vez�rei, szinte m�g ki sem aludt�k a "magnum �ldom�s" m�mor�t, mikor �rp�d r�sz�r�l m�r megindult az a tev�kenys�g, amit majd "honfoglal�snak" fognak nevezni a k�s�i ut�dok. H�man B�lint tagad�sba veszi, hogy a meotiszi id�kben egy�ltal�n l�tezett volna a K�rp�t-medenc�vel kapcsolatos b�rmin� tervezget�s - szerinte kr�nik�ink ezt ut�lag tal�lt�k ki - s�t azt a feltev�st hangoztatja, hogy tov�bbv�ndorl�s volt a sz�nd�kuk �s csak miut�n "letelepedett n�pek eleven b�styafal�ba �tk�ztek", maradtak k�nytelen kelletlen a K�rp�t-medenc�ben. Ennek az "elm�letnek" bizony�t�ka - szerinte, a "kalandoz�sok" �s ez az elm�let, a Bach-korszakb�l import�lt t�rt�nettudom�ny biztoss�g�val nem kevesebbet mond, mint azt, hogy �k jobban tudj�k, hogy mit akartak �seink, mint k�z�pkori kr�nik�ink (mert hiszen m�ltunk fel�l el lehet hinni minden szubjekt�v csodabogarat, amit ijedt, vagy d�h�s, vagy henceg� emberek l�d�t�saib�l idegenek fel�l�nk le�rtak, (9) de amit magyarok �rtak le, az felt�tlen�l gyan�s, hiszen �t k�z�pkori kr�nik�sunk k�z�l h�rom - s�t val�sz�n�leg a legels� is - pap volt, egy meg kir�lyi �t�l�mester). H�man �ll�spontja szinte m�r csod�latos, hiszen az avar birodalom �sszeoml�sa (805) �ta eltelt h�rom ember�lt� alatt a kelet-eur�pai rokonn�pek k�reiben mindennapos t�net volt a menek�lt avar "emigr�ns", k�l�n�sen a gazdagabbak el�kel�bbek, expon�ltabbak, akik az el�z� �vsz�zad alatt kialakult, transzkontinen�lis kelet- nyugati kereskedelmi �tvonalat (10) haszn�lva sz�z�val �s ezr�vel menek�ltek haz�jukb�l kelet fel� �s akik minden�tt �s �lland�an hintett�k a K�rp�tmedence "felszabad�t�s�nak" gondolat�t a biztat�s, �rvel�s �s r�besz�l�s minden eszk�z�vel a rokon n�pek vil�g�ban. A kievi r�v ennek az �tvonalnak fontos �tkel� pontja lett �s az �tutaz� avar urak rendszeresen j�rtak fel �lmos v�r�ba egy-egy pihen�re a negyvenes �vekben, ahol fesz�lten figyelhette k�zl�seiket a 8-10 esztend�s zseni�lis gyerek, aki majd az eur�pai t�rt�net egyik legmaradand�bb tett�t fogja v�grehajtani. A Hinkm�r �rsek �ltal feljegyzett 862-i magyar katonai akci� idej�n �rp�d 22- 23 �ves �s ez a pann�niai fegyveres l�togat�s, 99 sz�zal�kos val�sz�n�s�ggel, ilyen avar r�besz�l�sekkel f�gghet �ssze, hiszen az�rt, hogy n�h�ny nyomor�s�gos frank hat�r�rvid�ki szl�v telephelyet kiraboljanak, semmi esetre sem lovagoltak �seink 1800 kilom�tert, mert szl�vjaik voltak helyben is f�l�s sz�mmal, (m�g el is adtak bel�l�k), rabolni meg Kr�mben kifizet�bb �s k�nyelmesebb volt, mint elmenni - Pann�ni�ba. Egy�ltal�n az �vezredes szkitha iskol�zotts�g� szabir magyarok gondolkod� l�nyek voltak �s egy "magyar" t�rt�nettudom�nynak ebb�l kellene kiindulnia. A szabir fant�zi�t teh�t a K�rp�t-medence mint �j elhelyezked�si lehet�s�g m�r �vtizedek �ta, j�val a beseny�k megjelen�se el�tt �ta foglalkoztatta �s a felt�n� t�ny, hogy �ppen a beseny�-v�ls�g kritikus idej�n (885) a magyarok megint fegyveres l�togat�st tesznek a K�rp�t-medenc�be f�lre�rthetetlen�l �s minden j�zan logik�val arra mutat, hogy a K�rp�tmedenc�vel kapcsolatos terv napirenden van. A Don-Dnyeper k�z ki�r�t�se jelleg�ben teh�t nem csup�n passz�v "felad�s", hanem akt�v "indul�s" is. Mindehhez csup�n azt kell m�g hozz�illeszteni, hogy a szabir n�p az avarral egy t�r�l ered�, egy faj� �s hasonl� nyelv� rokonn�p volt �s ezzel a K�rp�tmedenc�be vezet� esem�nysorozat logik�ja teljes. A beseny�komplexum nem volt t�bb, mint mozg�sba hoz� impetus. �rp�d els� k�lpolitikai t�nyked�se az, hogy felveti Biz�ncban egy a bolg�rok elleni sz�vets�g eszm�j�t. B�lcs Le� ezt - 892-ben - egyel�re m�g elutas�tja s a magyar k�veteket a beseny�k elleni hadj�ratra igyekszik r�venni, term�szetesen sikertelen�l. A magyarokat "kelet" t�bb� nem �rdekli, de meg egy a beseny�k elleni hadj�ratnak az ezzel j�r� v�lhet�en s�lyos �ldozatok mellett semmi �rtelme nem volna. A magyarokat egyel�re a bolg�rok �rdeklik, hiszen a K�rp�t-medence eg�sz keleti fel�t a bolg�rok birtokolj�k, m�r pedig �rp�dnak a K�rp�tmedence a c�lja. A k�vets�g szinte m�g vissza sem �rkezik Biz�ncb�l, amikor Arnulf a frank- r�mai cs�sz�r k�vete jelentkezik egy Szvatopluk k�z�s megrendszab�lyoz�s�ra vonatkoz� aj�nlattal, amit �rp�d azonnal el is fogad �s �gy 892-ik �vi k�rp�t-medencei hadj�rat - imm�r a harmadik nagyobb ar�ny� ilyen hadj�rata �rp�dnak - l�trej�n. A k�vetkez� �v - 893 - Zsolt sz�let�s�nek esztendeje minden eg�szs�ges val�sz�n�s�g szerint kisebb exped�ci�kkal, k�rp�tmedencei avarokkal val� t�rgyal�sokkal, megbesz�l�sekkel telik el, mert 894-ben m�r �jb�l egy nagyobb ar�ny� pannoniai hadj�ratot hajtanak v�gre. Mindez tiszt�n felismerhet�en m�r mag�nak a honfoglal�snak integr�ns r�sze. A csapatok �ppen csak hogy haza�rkeznek okt�berben, amikor meg�rkezik �rp�dhoz B�lcs Le� k�ld�tte, Szkl�rosz Nik�t�sz biz�nci k�vet, aki sz�vets�gi aj�nlatot hoz a bolg�rok ellen. A biz�nci fordulat oka: Simeon, a 24 �ves fiatal bolg�r fejedelem, aki b�tyja megvak�ttat�sa ut�n azzal kezdi korm�nyz�s�t, hogy megt�madja Biz�nc balk�ni tartom�nyait. Ami k�t �vvel azel�tt m�g nem �rdekelte a biz�nci korm�nyt, az most �gy egyszerre �rdekess� v�lt. A biz�nci aj�nlatot �rp�d �s "vez�rkari f�n�ke", a kus�n elfogadj�k. K�t t�rzsi hadoszt�ly fog lemenni a d�l-bolg�r t�rbe, amelyek az orsz�got kett�szel� Duna mindk�t oldal�n fognak oper�lni. A Dun�t�l d�lre bevetett csapatokat biz�nci haj�k fogj�k el- �s visszasz�ll�tani. A t�mad�s a k�vetkez� �v tavasz�n indul meg. Az �vek �ta v�rt id�pont teh�t el�rkezett. �rp�d azonnal �sszeh�vja a t�rzsek vez�reit, bejelenti a h�bor�t, k�zli, hogy a balk�ni hadm�veleti ter�leten sz�vets�ges biz�nci er�kkel egy�tt a k�t d�li t�rzs tum�nja k�ti majd le a bolg�r f�er�t s ezzel egyidej�leg a t�bbi �t t�rzs t�mad�sra bevethet� ereje megsz�llja a k�rp�ti bolg�r ter�leteket, a medence �szaki r�sz�t �s a Duna-Tisza k�z�tt elsz�rt avar telepek vid�k�t. (11) A k�rp�t-medencei hadm�veleti ter�letre a t�rzsek azonnal k�vetik a csapatokat, az elv�ndorl�s el�k�sz�leteit teh�t halad�ktalanul meg kell kezdeni. A balk�ni ter�leten bevetett csapatok m�r nem is t�rnek Etelk�zbe vissza, hanem a hadm�veletek befejez�se ut�n az id�k�zben a K�rp�t- medenc�be �ttelep�lt t�rzseikhez vonulnak be. A 894 �sz�n lezajlott t�rzssz�vets�gi tan�cskoz�s ut�n azonnal nagy s�rg�s-forg�s t�mad a t�rzsekn�l mindenfel�. Egy 1500-1800 kilom�teres v�ndor�t hossz�. Az k�r�lm�nyes �s alapos el�k�sz�letet k�v�n. Az �t menetideje az elker�lhetetlen pihen�kkel s foly��tkel�sekkel napi 25 kilom�teres menetteljes�tm�nyt sz�m�tva mintegy n�gy h�nap. Ez azt jelenti, hogy a tavaszi es�z�sek v�g�n - m�jus elej�n - halad�ktalanul indulni kell, mert a meg�rkez�s ut�n legal�bb egy h�napra van sz�ks�g a k�zeli t�lre val� felk�sz�l�sre. Sz�t kell osztani a legel�ket, gondoskodni kell a t�lre t�zel�anyagr�l, el kell v�gezni minden �szi munk�t a k�vetkez� esztend�re, a t�rzseknek teh�t, ha nem akarj�k �h�ns�gnek kitenni �nmagukat, legk�s�bb szeptember k�zep�re rendeltet�si hely�kre meg kell �rkezni�k. Ez pedig csak �gy lehet�ses, ha a tavaszi talajfelsz�rad�s kezdet�n azonnal indulnak. Mivel pedig a v�ndorl�s azt jelenti, hogy egy �vi termel�s kiesik, minden t�rolhat� �lelmiszert t�rolni kell a k�vetkez� t�lre is. J�rm�veket kell kijav�tani, �jakat csin�ltatni, a csord�kat, ny�jakat, m�neseket �ssze kell vonni, rideg lovakat, rideg �kr�ket kell bet�rni, h�st kell konzerv�lni, lisztet kell el�re be�r�lni �s m�r a t�l folyam�n el kell csomagolni minden n�lk�l�zhet�t �s elcsomagolhat�t, hogy a tavaszi felkereked�s olyan gyorsan t�rt�nhess�k, amilyen gyorsan csak lehet. A n�gy h�napos utaz�s, az ut�na k�vetkez� s�rg�s �szi munk�k �s a kitelel�s idej�re, teh�t egy kerek esztend�re s� kell, hiszen a s� beszerz�st az �j ter�leten meg kell majd el�bb szervezni, m�rpedig az emberi szervezetnek a leveg� meg a v�z ut�n k�vetkez� legfontosabb sz�ks�glete a s�, amely n�lk�l t�meges megbeteged�s k�vetkezn�k be, �s f�lmilli� ember egy �vi s�sz�ks�glete a legnagyobb takar�koss�g mellett is 10.000 m�term�zsa. Ezt a s�mennyis�get Kr�mb�l meg a vielickkai �s bochniai s�b�ny�kb�l be kell szerezni, dnyeperi �s dnyeszteri s�haj�kon el kell sz�ll�tani �s sz�tosztani a t�rzsek k�z�tt. A harcosoknak is rendbe kell hozni a felszerel�s�ket. Ki kell �p�teni egy hadszervezetet, hiszen ez az els� mind a h�t t�rzsre kiterjed� hadiv�llalkoz�sa a fiatal t�rzssz�vets�gnek. S mindezt egyetlen t�l folyam�n. K�zel f�lmilli�s t�meg elind�t�sa, n�gy h�napos mozgat�sa, h�t auton�m t�rzs egys�ges ir�ny�t�sa, ell�t�sa, biztos�t�sa, v�g�l elhelyez�se akkora feladat, aminek m�reteir�l azoknak, akik valamin� meglepet�sszer� t�mad�s el�li "menek�l�sr�l", gyors �s felk�sz�letlen felkereked�sr�l besz�lnek, halv�ny fogalmuk sincs. F�lmilli� ember egy k�zel 2000 kilom�teres, beszerz�si lehet�s�gek n�lk�li �tnak, az �h�ns�gnek, a katasztr�f�nak, a k�osznak �s egym�s �ld�kl�s�nek elh�r�thatatlan vesz�lye n�lk�l, csak �gy improviz�lva nem indulhat neki. Ez egyszer�en lehetetlen. Meglep�, hogy Magyarorsz�gon egyetlen vez�rkari iskol�t v�gzett katona sem akadt, aki efel�l a naiv t�rt�nettud�sokat felvil�gos�totta volna. Mindenesetre 895 tavasza el�rkezett �s 895 �sz�n h�t magyar t�rzs elfoglalta kijel�lt hely�t a K�rp�t-medenc�ben, ott �h�ns�g n�lk�l kitelelt �s 896-ban megkezdte mai napig tart� �let�t. 4. r�sz --->>>- Vissza a k�nyv elej�re --->>>-