FEBRUÁR BÖJTELŐ HAVA Halak TÉLUTÓ HÓ (II.21.-III.20) 2. Gyertyaszentelő. A rómaiak a hajdani tavaszkezdő ünnepen gyertyás-fáklyás felvonu-lásokat rendeztek. A kereszténység átvette az ősi tűzkultuszra utaló szokást: a házakban eloltják a tüzet és mindenhol szentelt gyertyákkal világítanak. A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából felébredő medve kijön a bar-langjából, ha napos időt talál, s meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. Tehát, ha ebben az időszakban fel-melegedés, napos idő van, a tél még hosszúnak ígérkezik.
3. Balázs	3. Balázs. A diákok patrónusa. Több évszázadra visszanyúló szokás szerint e napon tartották a Balázs-járást, amikor házról házra vonulva toborozták a diákokat az iskolába. Ezen a napon van a "balázsolás" is: a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék.
6. Dorottya	6. Dorottya. Kedvelt nap farsangi mulatság tartására. (Gondoljunk Csokonai Dorottyára.)  Időjósolás is fűződik hozzá: "Ha Dorottya szo-rítja, Julianna tágítja" a fagyot.
10. Skolasztika	10. Skolasztika. Az oltóágak szedésének napja.
11. Elek	11. Elek. Kígyóűző nap, a havasi pásztorok tavaszkezdő napja - ilyenkor a hegyeken nagy tüzet gyújtanak a gonosz elűzésére.
14. Bálint       Valentin	14. Bálint. A tyúkültetés napja, ekkor kezdenek párosodni, fészket rakni a verebek. Újabban nálunk is megünneplik a Valentin napot, a szerelmesek nyugat-európai ünnepét.
16. Julianna	16. Julianna. Dorottya ellenkező napja.
19. Zsuzsanna	19. Zsuzsanna. Elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták.
24. Jégtörő Mátyás	24. Jégtörő Mátyás. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Vagy ha jeget nem talál, akkor csinál.  A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, és egész évre bő hal-fogást ígér.
MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA Kos TAVASZELŐ HÓ (III.21.-IV.20) 4. Kázmér.A patkányűzés napja. 12. Gergely 12. Gergely. Balázs a diákság, Gergely pedig az iskolák pártfogója volt. Ezen a napon tartották a Gergely-járást. Ilyenkor a nebulók végiglátogat-ták a falu házait, adományokat kérve a tanító és az iskola számára.   E napra rossz időt jósolnak, ha Gergely megráz-za szakállát: az havazást jelent. 18. Sándor 18. Sándor. "Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget". Az igazán meleghozó nap. 19. József 19. József. Sok helyen ekkor hajtják ki először a marhákat a legelőre és ekkor engedik ki a méheket is.   Ezen a napon ültetik a fokhagymát, a krumplit, a kaprot. 21. Benedek 21. Benedek. A tavasz első napja, a napéjegyenlőség ideje. 24. Gábor 24. Gábor. A káposztaültetés ideje. 25. Gyümölcsoltó 25. Gyümölcsoltó. Elnevezése Jézus fogantatására utal. A palánta ültetése, fatiszto-gatás napja. A Skolasztika napján szedett oltó-ágat ekkor helyezik el. Fecskehajtónak is mondják, mert a jó idő ekkorra hazahajtja a vándormadarakat. ÁPRILIS SZENT GYÖRGY HAVA Bika TAVASZHÓ (IV.21.-V.20) Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természe-tet ünnepelték. Amikor a naptárreform-mal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. Virágvasárnap. Húsvét előtti vasárnap. Az iskolás gyermekek ilyenkor barkát mennek gyűjtani, amit a templomban megszentelnek. A szentelt barkát gonoszűzőnek, betegséggyógyítónak tartják, elű-zi a jégesőt, megóv a villámcsapástó.  Virágvasárnap tarják több palóc községben a kiszehajtást. Fiatal lányok telet jelképező, me-nyecskeruhába öltöztetett szalmabábut visznek végig a falun, majd vízbe dobják vagy elégetik. A téltemetés az ébredő természet ősi ünnepét, a húsvétot vezeti be. Virágvasárnap után követ-kező hét a Nagyhét. Nagypéntek. Jézus kereszthalálának ünnepén tarják a legszigorúbb böjtöt.   Általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarí-tanak, nagymosást tartanak a patakban és az állatokat is megfürösztik. Sok helyen Nagypén-teken nem gyújtanak tüzet. Nagyszombat. Este tartják Jézus feltámadásának ünnepét. A tüzet ősi módon - dörzsöléssel, csiho-lással - újra meggyújtják és megszentelik. Az esti harangszó a böjt befejezését jelenti. Húsvétvasárnap. A kereszténység egyik legna-gyobb ünnepe a pogány tavaszkezdő ünnepekből származik. Ezen a napon tartják a húsvéti ha-tárjárást. Ilyenkor az egész falu népe körbejárja a földjeit, kitisztogatja a forrásokat. Sok helyen bált rendeznek. Húsvéthétfő. A legnépszerűbb húsvéti népszo-kások: locsolás, a hímes tojás ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra utal. A tojás - eredetileg halotti kultusz kelléke - Jézus újjászületését jelképezi. Fehérvasárnap. Húsvét utáni vasárnap a fiatal leá-nyok "mátkát", barátnőt választanak, vagy komatálat küldenek egymásnak. 14. Tibor 14. Tibor. Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a szénatermés. A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk. 24. György 24. György. Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat - az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett - Szent György napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. E nap hajnalán lepedővel szedett harmattal kenyeret sütnek, vagy különböző mágikus praktikákat végeznek.   A György-kultusz a sárkánnyal (a gonosszal) viaskodó szent legendájából származik. 25. Márk 25. Márk. A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszűzésre használják. Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér. 25. Pál 25. Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás". MÁJUS PÜNKÖSD HAVA Ikrek TAVASZUTÓ HÓ (V.21.-VI.20) Május elseje. ősi tavaszünnep, a majálisok napja. Sok helyen a megelőző estét a legények az erdőben töltik, s hajnalban hazajőve fel-díszített májusfát állítanak kedvesük udvarába.   Az emberek az egész napot vidám táncmulat-ságok közepette a szabadban töltik.   1889 óta a munkásság nemzetközi ünnepe. 4. Flórián 4. Flórián. Ezen a napon az ország nyugati felében sok helyen ősi mádon gyújtottak "új tüzet". Flórián a tűzoltók, a kéményseprők, a kovácsok és a serfőzők patrónusa. 6. János 6. János. "Babevő János" napjának is nevezik, ekkor vetik a hüvelyeseket, a babot, borsót, lencsét. 12. Pongrác 12. Pongrác. 13. Szervác 13. Szervác. 14. Bonifác 14. Bonifác.A fagyosszentek napjai az idő átmeneti lehűlését jelzik. E napokon nem vetnek, nem palántáznak. A májusi fagyok a gyümöl-csösökben, a veteményekben sokszor nagy pusz-títással járnak, ezért tűzgyújtással, füstöléssel védekeznek ellenük. 15. Zsófia 15. Zsófia.Erre a napra esőt jósolnak. 16. János 16. János.Nepomuki, vagy népiesen "neszepuszi" János a vízenjárók patrónus. Hajósok, halászok, vízimolnárok ezen a napon tűzijátékos felvonulást tartanak. 25. Orbán 25. Orbán.Ekkor kezdenek a méhek rajzani, ezért a méhek "Orbán bogarai". Donát mellett a vin-cellérek, szőlősgazdák védőszentje, szobra gyak-ran található a szőlőhegyeken. Ha Orbán jó időt hoz, akkor szobrát felvirágozzák, ha rosszat, akkor besározzák. Sok helyen az utolsó fagyos-szentnek tartják. Ha "kiseprűzik" Orbánt, nem lesz már hideg. Pünkösd. Neve arra utal (pentekoszt = ötven), hogy húsvét után ötven nappal következik. A nyárkezdet ünnepén a különféle versenyes sportjátékok győztesét rövid ideig uralkodó "pünkösdi király" -nak választják.   Kislányok ezen a napon tartják a pünkösdki-rálynőjárást, a pünkösdölést. A legkisebb leányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal díszítve királynő-nek öltöztetik, és rózsaszirmot hullajtva házról házra járnak köszönteni. JÚNIUS< SZENT IVÁN HAVA Rák NYÁRELŐ HÓ (vI.21.-vII.20) 8. Medárd. Elsősorban az időjóslásról nevezetes. Ezen a napon erős lehűlés várható. Ha esővel köszönt be, akkor ez több hétig is eltarthat: "ha Medárdkor esik, negyven napon esik". 10. Margit 10. Margit. A retek-, a káposzta-, lenvetés ideje. 11. Barnabás 11. Barnabás. Sok helyen szénakaszáló nap, de ekkor érdemes bizonyos gyógyfüveket is gyűjteni. 13. Antal 13. Antal. Páduai Szent Antal a szembetegek, a gyulladásban szenvedők oltalmazója. Baranyában e napon gyújtják meg ősi módon a gyógyító erejű "Szent Antal tüzét". 15. Vida 15. Vida. A nyarat jelenti: a szántóföldi növények befejezték növekedésüket és az érés időszaka következik. A rákok és a halak is már teljesen kifejlődtek. 24. János 24. János. Virágos Szent János vagy Szent Iván a nyári napforduló ünnepe. Az év legrövidebb éjszakéjét Európa nagy részén ősi rítusokkal ünneplik. Nálunk a fiatalok tűzugrását és szentiváni énekeit említhetjük. Sok helyen a tűzbe - gonoszűzés céljából - gyógyfüveket, gyü-mölcsöt, egyebet dob-nak. Számtalan hiedelem, babonás szokás fűződik ehhez a naphoz.   Szent Ivánkor már megszakad a búza töve, nemsokára elkezdődhet az aratás. Az őszi répa és retek vetőnapjaként is emlegetik. 29. Péter, Pál 29. Péter, Pál. Az aratás kezdőnapja. A halászok is e napot ünneplik, mert Szent Péter a védőszentjük. A nap előestéjén a halászok rúdra kötözött ponttyal végigjárják a falut. Másnap a vízparton halpaprikással, túrós csuszával folyta-tódik az ünneplés. Ezen a napon van a legjobb íze az epernek, ezért ekkor tartják az eperszüretet. JÚLIUS SZENT JAKAB HAVA Oroszlán NYÁRHÓ (VII.21.-VIII.20) Sarlós Boldogasszony. Asszonyoknak dologtiltó nap. Ekkor tartják az aratási vásárokat. 5. Sarolta. Ha esővel köszönt be, rossz lesz a dió- és mogyorótermés. 13. Margit 13. Margit. Ha esőt, zivatart hoz, "mérges Margit"-nak nevezik. Ha ezen a napon jó idő van, akkor hagyomány szerint elkezdődhet a szabad-ban való fürdőzés. 20. Illés 20. Illés. ősi kígyó- és medveünnep, a pász-toroknak dologtiltó nap. Gonoszjáró napnak is számít: gyakran zivatart jégesőt hoz. 21. Dániel 21. Dániel Ha Illés nem hoz esőt, Dánieltől várhatjuk. 22. Mária-Magdolna 22. Mária-Magdolna. Szépségvarázsoló nap. Az e napon vágott leányhaj biztos sikert arat. Mária-Magdolna is zivatarhozó napnak számít. 25. Jakab 25. Jakab. Ezen a napon áll meg a szőlő növekedése, és kezd édesedni.   Ha Jakab napja derűs, jó gyümölcstermésre számíthatunk, de nincs kizárva a zivatar sem. 26. Anna 26. Anna. E napon szakad meg a virágos kender töve. AUGUSZTUS KISASSZONY HAVA Szűz NYÁRUTÓ HÓ (VIII.21.-IX.20) 10. Lőrinc. A naptár elcsúszása következtében néhány későbbi (szeptember 5.) érvényességű tapasztalat kapcsolódik ehhez a naphoz 15. Nagyboldogasszony 15. Nagyboldogasszony. Derült idejével jó szőlő- és gyümölcstermést jósol. A "kétasszonykö-ze" (VIII. 15. - IX. 8.) varázserejű időszak, ekkor szedik a különféle varázsfüveket, cséplik a magnak való búzát, gyűjtik az ültetni való tojást. Az ekkor keltetett tyúkok lesznek a legjobb tojók. 16. Rókus 16. Rókus. A ridegen tartott szarvasmarhák védőszentje. 20. István 20. István. Szent István magyar király ünnepe. Ezen a napon már az új búzából sütik a kenyeret. 24. Bertalan 24. Bertalan. Sok helyen őszkezdő nap, féregirtást, takarítást, szellőztetést tartanak. SZEPTEMBER SZENT MIHÁLY HAVA Mérleg ŐSZELŐ HÓ (IX.21.-X.20) 1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 5. Lőrinc 5. Lőrinc. A lassan beköszöntő őszre utal, hogy ez a szabadban fürdés utolsó napja. A "lőrinces" dinnye, körte már nem igazán ízes. Ezen a napon fordul az időjárás: ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás növények meg-állnak fejlő-désükben, és a kígyó odvába bújik. 8. Kisasszony 8. Kisasszony. ősi pogány őszkezdő nap. "Fecskehajtó Kisasszony"-nak is nevezik: e naptól kezdve indulnak útnak a fecskék és a vándor-madarak. Sok helyen a dióverés napja. 21. Máté 21. Máté. Ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés. Vetésre viszont Máté hete nem kedvező "pelyvahét"-nek nevezik.   Bár csillagászatilag ezen a napon van az őszi napéjegyenlőség, jelentősebb ünnep nem kap-csolódik hozzá. Ezután kezdődnek az őszi pász-torünnepek, a gazdasági év végét jelentő szüreti mulatságok. 29. Mihály 29. Mihály őszi évnegyedkezdő nap. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba a pásztorok.   Megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak. Megkezdődik az őszi vetés.   Ha ezen a napon még itt vannak a fecskék, új-évig nem lesz nagy hideg. A Mihálynapi menny-dörgés szép őszt, de kemény telet jelent. OKTÓBER MINDENSZENT HAVA Skorpió ŐSZHÓ (XI.21.-XI.20) 2. Leodegár vagy Petra. Az első lombhullató nap. 4. Ferenc 4. Ferenc. Ez a hét is kiválóan alkalmas az őszi vetésre. 15. Teréz 15. Teréz. Szüretkezdő napnak tarják. 16. Gál 16. Gál. A halászat befejező napja: tavakon, folyókon utolsó nagy közös halfogást tartanak. A makk érését e naptól számítjuk. 18. Lukács 18. Lukács Kórházak, fürdők védőszentje. A Mecsek-alján a gesztenyeszüret napja, akkor tartják a pécsváradi leányvásárt. 20. Vendel 20. Vendel Főleg a Dunántúlon a pásztorok védőszentje. Sok helyen a pásztorünnepet ezen a napon tartják. 21. Orsolya 21. Orsolya. A káposzta és a kerti veteményes betakarításának a napja. 23. János 23. János. A megrövidült nappalt jelzi, hogy sok helyen ekkor gyújtanak lámpát a szobában. 26. Dömötör 26. Dömötör. Vendel mellett az őszi pásztorünnepek napja. Az Alföldön és az ország észak-keleti részében főként a juhászok körében kedvelt a "dömötörözés", a juhászbál. 28. Simon, Júdás 28. Simon, Júdás Sokfelé télkezdő napnak tartják. 31. Farkas 31. Farkas A faültetésre az egyik legkedvezőbb nap. NOVEMBER SZENT ANDRÁS HAVA Nyilas ŐSZUTÓ (XI.21.-XII.20) 1. Mindenszent. A cselédfogadás, bíróválasztás, tanácsújítás napja. Erre a napra vetést, az őszi munkákat már be kell fejezni. A természet is nyugovóra tér.   Ekkor emlékezünk meg halottainkról. A teme-tők megtelnek őszirózsával, krizantémmal, az el-múlás jelképes virágaival. Az ablakokban gyertyát gyújtanak. 3. Hubert 3. Hubert. Hubertusz a vadászok védőszentje, akik ezt a napot nagy vidámsággal ünneplik 11. Márton 11. Márton A boltokban ezen a napon gyújtják meg a gyertyát.   Ekkor vágják "Márton lúdját" és a lakomán megkóstolják az új bort, ennek ugyanis Márton a "bírája".   Ezen a napon sütik a "marcipánt" is, ami a cukrászdai édesség elődje.   A mesterek vacsorát adnak legényeiknek, a gazdák a pásztorokat vendégelik meg.   Számtalan időjóslás fűződik a naphoz: "Márton olykor fehér lovon jár" - tehát felkészültünk a havazásra: "ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál", vagy "ha jókedvű Márton, ke-mény lesz a tél." 19. Erzsébet 19. Erzsébet. Ha Erzsike megrázza a dunyháját, az havazást jelent. 25. Katalin 25. Katalin. A lányok védőszentje. Sok férjjóslás fűződik ehhez a naphoz.   Sok helyen "Katalin-ágat" raknak vízbe, hogy karácsonykor kizöldüljön.   Időjárásban a karácsonnyal ellentétes: "ha Ka-talin kopog, karácsony locsog." 30. András 30. András. A téli évnegyedkezdő mulatságok napja. András-nap utáni vasárnap kezdődik advent, ettől kezdve karácsonyig lakodalmas táncos összejövetelt nem tartanak.   András naphoz fűződik a legtöbb férjjósló szo-kás - az ilyen napokat általában "andrásoló"-napokként tarjuk számon.   Sokfelé ilyenkor már disznót vágnak, mert a hús már eltartható. DECEMBER KARÁCSONY HAVA Bak TÉLELŐ HÓ (XII.21.-I.20) 3. Borbála. Bányászok, tüzérek és várak védőszentje.   Katalinnal együtt a lányok pártfogója, andrásolónap. Ekkor teszik vízbe a "Borbála-ágat" - cseresznye-, barack- vagy mandulagaly-lyacskát, ami ha karácsonyig kivirágzik, akkor a leány biztos férjhez menetelre számíthat. . 6. Miklós 6. Miklós. A gyermekeket megajándékozó Mikulás alakjának a magyarság körében kevés hagyomá-nya van, német területről származik. 7. Ambrus 7. Ambrus. Ezen a napon a méhészek és a mézeskalácsosok ünneplik védőszentjüket. 13 Luca 13. Luca. A Gergely-féle naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt.   Legszigorúbb dologtiltó nap a nőknek, mivel a gonoszjáró napon mindenhol boszorkányok lesel-kednek.   Ekkor kezdik készíteni a Luca-széket, amire a karácsonyi éjféli misén felállva megláthatók a boszorkányok.   Fiatal legények házról házra járva "kotyolnak" - megvarázsolják a tyúkokat, hogy jó tojók legye-nek, és sok termékenységre, bőségre utaló kívánságot mondanak.   Elterjedt szokás még a Luca-napi búzahajtatás és a Luca-kalendárium készítése (a karácsonyig tartó 12 napból a következő év hónapjainak hónapjainak időjárására következtetnek). 24. Ádám és Éva. 24. Ádám és Éva Sok helyen böjtölnek Szenteste, ünnepi ételnek halat esznek. A karácsonyi étkezéseket különleges szertartá-sokkal szabályozzák, amelyben az abrosznak is fontos szerepe van. A karácsonyfa állításának szokása német földről került hozzánk. Egyébként sok népnél visznek ezen a napon a lakásba élő növényt, örökzöldet, az állandó megújulás jelképét. 25. Karácsony 25. Karácsony. Eredetileg a téli napforduló ünnepe. A kereszténység ezen a napon ünnepli Jézus megszületését.   Legismertebb karácsonyi népszokás, a betle-hemezés dramatikus formában adja elő a Szent-család szálláskeresésétől a napkeleti királyok látogatásáig a cselekményeket. A betlehemezés kerete legtöbbször profán pásztorjáték.   Karácsony és Újév között járnak házról házra a regősök. Fiatal fiúk csapata különböző zajkeltő eszközök kíséretében ősi elemeket tartalmazó rítuséneket énekel, amelyben a samanizmus maradványai és a téli égbolt képe helyet kap.   A legények kopott ruhában bocskorban vannak. Szent István szolgáinak mondják magukat, a csodaszarvasról énekelnek, aki égitesteket hor-doz kétoldalán, szarvain pedig gyúlatlanul égő gyertyákat tart. Minden versszak végén, mintegy varázsigeként, elhangzik a "hej regő rejtem" refrén. Legvégén fiatal párokat regölnek egymáshoz. 26. István 26. István. Egészség- és termésvarázsoló nap. Ekkor köszöntik ünnepélyesen az Istvánokat. 27. János 27. János. Szintén híres névköszöntő nap. A szőlősgazdák bort szentelnek és minden hordóba töltenek egy kicsit, hogy meg ne romoljon. Ami megmaradt, elteszik gyógyszernek és isznak "Szent János poharából". 28. Aprószentek 28. Aprószentek. Egészség varázsló nap, sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják a lányokat, hogy szépek, egészségesek legyenek. 29. Tamás 29. Tamás. E nap országszerte disznótorokat tartanak. A disznó háját elteszik, hogy gyógyító írt készítsenek belőle. 31. Szilveszter 31. Szilveszter. Az év legvidámabb éjszakája az első évezred végén élt Szilveszter pápa ünnepe.   Az év végi mulatozást már a rómaiak is meg-tartották december 27.-én , a híres Szatumál-lákon. Ezen az éjszakán eltemetik az ó esztendőt és különböző varázslásokkal, praktikákkal igye-keznek megtudni, hogy mit hoz az Újév. Legis-mertebb az ólomöntés, amikor a frissen öntött ólom formájából jósolnak: vagy a gombócfőzés, amikor papírszeletekre férfi neveket írnak, eze-ket gombócokba dugva forró vízbe dobják, s amelyik legelőbb a víz színére emelkedik, az lesz a neve a leány jövendő férjének.	Farsang. Idejét úgy számolják ki, hogy az első tavaszi (II. 21. utáni) holdtöltére következő vasárnaptól (húsvéttól) visszaszámolnak hat hetet (a böjt idejét).  A farsang a közelgő tavasz ősi örömünnepe, egyúttal a tél és a tavasz küzdelmének szim-bolikus megjelenítése. Számtalan gonoszűző és termékenységvarázsló álarcos, alakoskodó szokás fűződik hozzá (kongózás, kormozás, téltemetés, busójárás stb.).  A legtöbb esemény farsang vasárnapjára és a rá-következő néhány napra, "farsang farkára" esik: így húshagyó keddre, a böjt kezdetére, hamvazó szerdára, a dologtiltó napra, amit böjtfogadónak is neveznek. Ezen a napon tartják a keresztények a "hamvazkodást".  A húsvét vasárnapig tartó böjtben húst és zsíros ételeket nem esznek, csak főtt tésztát, aszalt gyü-mölcsöket és a korpából készült leveseket.