A MAGYAROK TRA KELNEK
tszz esztendeje volt mr, hogy a hunok elvltak a magyaroktl, s elindultak j hazt keresni. tszz esztend alatt a magyarok is megszaporodtak Szittyaorszgban, s elg ersnek reztk magukat arra, hogy Attila rkt meghdtsk.
Mieltt elindultak volna a nagy tra, a np regjei, vezrei, tltosai sszeltek tancsot tartani.
Ht trzsbl llt akkor a magyarsg. Mindegyiknek megvolt a maga kln vezre, s egyik se avatkozott a msik dolgba. Bizony, ez nem volt j olyan nemzetnek, amely harccal, hborval akart j hazt szerezni.
A darumadarak is vezrt vlasztanak maguknak, mikor tra kelnek, mondtk a np blcsei, neknk is egy fejedelem kell, akinek mindenki szt fogadjon. - A ht trzs ht vezre kzl lmost vlasztottk meg a magyarok fejnek, aki legregebb s legblcsebb volt kztk. A ht vezr aztn megvgta karjt, s vrt egy serlegbe folyatta, annak jell, hogy amit fogadnak, vrkkel, letkkel is megvdelmezik.
lmos aztn regsge miatt fira, rpdra bzta a fhatalmat. Elindultak, s el is jutottak hegyeken, vizeken, ellensges orszgokon keresztl, egszen addig a fldig, amely Attil volt valaha. Lass s sokig tart t volt ez. Ell lovagoltak a fegyveres vitzek, utnuk kvetkeztek a ngykerek krs szekereken a nk s a gyermekek. Ezek kztt terelgettk a szolgk az risi nyjakat, marhkat, juhokat, amelyek tejjel s hssal lttk el a vndorl npet.
Amely orszg npe bartsgosan fogadta ket, azon bkessggel haladtak t, ahol ellenk szegltek, ott karddal nyitottak utat maguknak.
gy rtek el a sok harc s hossz pihenk kzt a Vereckei-szorosig.
A rege szerint, mikor odig rtek, seregestl csaptak le rjuk a tborukat ksr turulmadarak, s karmaikkal, csrkkel vagdalkozva knyszertettk ket, hogy ne kanyarodjanak szak fel, hanem a hegyszoroson t nyomuljanak be mai hazjukba. rpd seregei Munkcs vrnl ereszkedtek le a skra, ott tartottak pihent. lmos itt meghalt, eltemettk, rpd fejedelem pedig megkezdte a honfoglals nagy munkjt. Rendbe szedte seregt s npt, errl neveztk a helyet Munkcsnak.
|