KOROND FAZEKASS�GA

BEVEZET�S

Korond Rom�ni�ban az �szaki Hargita nyugati l�b�n�l egy v�lgyben  fekv� sz�kely falu. Sz�kelyf�ld legnagyobb k�zpontja. �ghajlata �s domborzata viszonylag f�ldm�vel�sre kedvez�tlen ez�rt lakoss�g�nak csak ¼ r�sze �lt bel�le, nagy r�sz�k valamilyen h�ziipari tev�kenys�gb�l. Ezek k�z�l is a legjelent�sebb a fazekass�g.

Korond szeges telep�l�s: a szegek a dombtet�r�l a m�ly r�szek fel� terjeszkednek a kertek v�gei a vizekn�l tal�lkoztak. A faluk�zpont a szegek tal�lkoz�s�n�l j�tt l�tre.

A dombtet�n fekszik: Felszeg (m�dosabb fazekasok), T�mez�, T�szeg (szeg�nyebbek) �s Telek

Alacsonyabb r�szeken: Alszeg, Di�, �lves, Papmocsara. R�gen a fazekasok alkott�k a falu legszeg�nyebb r�teg�t. �lt. �n�ll� katlanjuk sem volt, a katlantulajdonosok a m�dos nagygazd�k voltak. A f�ld �s a tulajdonjog �sszefon�d�sa csak a 30-as �vekt�l sz�nt meg, ezut�n a fazekasok t�bbs�g�nek m�r volt saj�t katlanja.

A korondi fazekasok kont�rnak min�s�ltek, mert c�hen k�v�liek voltak. Ez�rt az �rt�kes�t�s miatt �lland� �ssze�tk�z�sbe �lltak a k�rnyez� c�hbeli fazekasokkal a piac miatt.

Term�keiket alacsonyabb �ron voltak k�nytelenek �r�s�tani.

Korond fazekass�ga a nagyv�ls�gok idej�n is jelent�s maradt, m�g minden k�rnyez� k�zpont sorvadt.

OKA: 1. A sz�zad v�g�ig megmaradtak a haszn�lati ed�nyek k�sz�t�s�n�l, amelyre �ns�ges id�kben is sz�ks�g volt.

2. Amikor a szabad t�zhelyeket kiszor�totta a vask�lyha, cs�kkent a f�z�ed�nyek ir�nti ig�ny, ezt a korondiak olcs� �raikkal, �rukapcsol�ssal – a falu hat�r�ban s� �s v�rv�z �rus�t�s�val (kors�val egy�tt) , valamint gyorsan �t�lltak a m�zas ed�nyek k�sz�t�s�re.

A KORONDI FAZEKASS�G T�RT�NETE 2 F� R�SZRE BOMLIK.

1.    M�zatlan ed�nyek kora 1893-ig (XIX sz. v�ge)

2.    M�zas ed�nyek kora 1910-t�l (XX sz. elej�t�l)

1.    M�zatlan ed�nyek id�szaka – t�z�ll� ed�nyek – Korondon nagy mennyis�gben �llt rendelkez�sre k�v�r agyag, amelyhez kvarchomokot (folyami homokot) adva pap�rv�kony ed�nyeket lehetett korongozni �s t�z�ll� ed�nyeket k�sz�teni – a korondiak a sz� szoros �rtelm�ben fazekaltak.

M�zatlan ed�nyt�pusok (f�z�fazekak): a, puliszkaf�z�, k�posztaf�z�, szilv�s fazekak,

                               Tejes fazekak

                              B, kors�k – vizes, boros, s�s vizes k�l�nb�z� m�retekben

                                   Kant�t is kors�nak h�vt�k

                              C, t�l, t�ny�r, mosd�t�l, sz�r�ed�ny, gyertyam�rt�k, csuprok,

                              D, XVII sz. k�lyhacsemp�k – lapcsemp�k melyet csill�mmal

                                   Tettek ragyog�v�. F�b�l faragott form�ba nyomt�k.

Fazekak m�rete: - az egys�g a kupa = b� 1 liter

-                                                            a legnagyobb a 2 v�k�s = kb. 50 liter (4 kupa = 1 ejtel b� 5 l

-                                                            4 ejtel = 1 v�ka kb. 24-25 l

-                                                            kup�s faz�k 1,25 l, f�leg tejnek haszn�lt�k = tejesfaz�k

-                                                            1 ½ kup�s 1,75 l, k�poszt�s, szilv�s

-                                                            k�tkup�s 2,5 l puliszk�s

-                                                            n�gykup�s 5 l nagyobb csal�dnak = 1 ejtel

-                                                            f�lv�k�s 10-11 l = 2 ejtel

-                                                            v�k�s 20-22 l  torra, kal�k�ra, k�posztasavany�t�sra

-                                                            k�tv�k�s kb. 50 l , lakodalomra, kal�k�ra f�ztek benne

-                                                            h�romv�k�s kb75 l , legritk�bb faz�kfajta

-                                                            f�lkup�s faz�k �s csupor tejf�lnek, tejnek, vizet ittak bel�le

Ezek faz�k sorozatok m�ret alapj�n. Minden faz�k 2X akkora volt mint az el�z�, kiv�tel a m�sf�l kup�s fazekak jelentettek.

KORS�F�L�K: - n�gykup�s 5 l �lt 1 f�l� v�zhord�sra

-                                                            v�k�s kors� 20-22 l  v�z t�rol�s�ra, majdnem mindig k�tf�l�

-                                                            kis cs�rrel, n�ha fedeles v�ltozatban, bor forral�sra is

-                                                            2-3-4 kup�s borvizes sz�ksz�j� sz�j�n nincs rost�ly

-                                                            2-3-4 kup�s s�svizes , rost�lyos tartalm�val egy�tt �rult�k

hasonl�t a jobb�gykors�khoz

VAJK�P�L�K: - kup�s, m�sf�l kup�s, k�tkup�s

Sz�r�ed�nyek: - 3 l�b�, l�bn�lk�li 2 f�le m�retben

D�SZ�TM�NYEK: a korondi agyag v�r�sre �gett �s �rdes fel�let� volt. Csak a v�ll�ra festettek feh�r f�ldfest�kkel – hull�mvonalat, cs�kokat, r�videbb vonalat.

�GET�S: �get�katlan, nem volt t�zt�r, az ed�nyekb�l �p�tett�k meg a t�zj�ratokat. Egy katlanban �lt. 6-800 ed�nyt �gettek.

�RT�KES�T�S: Mez�s�get l�tt�k el, de a K�rp�ton t�l Moldv�ban �s a Havasalf�ld�n is keresett volt a korondi ed�ny. Egy szek�rre �lt. egy katlannyi ed�nyt tettek fel. Vagy a fazekasok v. a szekeresek �rult�k.

M�ZAS ED�NYEK KORA

XIX sz. v�ge, XX sz. eleje t�z�ll�agyag g�dr�k kimer�ltek. Gazdas�gi fellend�l�s hat�s�ra m�zas ed�nyek ir�nti ig�ny megn�veked�se, korondiak gyorsan reag�ltak. A m�dosabbak m�zas ed�ny �zemet alap�tottak, vele p�rhuzamosan tov�bb �lt a h�ziipari fazekass�g is.

M�zas ed�ny alapanyaga: a falu hat�r�ban tal�lt palaagyag.

M�ZAS ED�NY MEGHONOS�T�I �S A K�TF�LE ST�LUSIR�NYZATOK HAT�SA

1.    1892-ben az iparkamara �ltal Sz�kelyudvarhelyen l�tes�tett………… szakiskol�n tanult korondi mesterek ( Andr�s J�zsef, Katona Ferenc, L�rinc M. Andr�s, Bal�zs Gy�rgy, Demeter K Zsigmond �s F�l�p Dezs�) �zemi dolgoz�k lettek. Val�sz�n� magukkal hozt�k az otthoni �zl�st �s tud�st.

2.    Tordai munk�k hat�sa t�kr�z�dik a k�k-feh�r korondi st�lusban.

3.    Mez�t�ri m�helyben dolgoz� korondi mesterek magukkal hozt�k a mez�t�ri st�lust �s Bad�r Bal�zs szecesszi�s n�pies st�lus�t. Az � kez�k nyom�n azonban a mez�t�ri ecsetes d�sz�t�s elmerevedett. Ez t�kr�z�dik a pom�na ed�nyek …… r�zs�in �s b�torfest�sre eml�keztet� bimb�kon. Ez a korondin bel�l is �n�ll� st�lust k�pviselt a k�k, z�ld, piros sz�n alkalmaz�s�val.

4.    A pom�na ed�ny st�lus�ra els�sorban a rom�ns�g ig�nye hatott – felt�n�en nagy vir�gok �s �l�nk sz�nek jellemzik.

5.    A sz�kely paraszts�g sz�m�ra k�sz�lt ed�nyek d�sz�t�se kiss� eml�keztet a pom�na ed�nyek d�sz�t�s�re, de sz�nez�s�k visszafogottabb, mely hat�ssal volt r�juk a k�rnyez� falvak m�zas ker�mi�ja. Ez alkotja a korondin bel�l a 3. St�lust, melyen a k�ken k�v�l a barna, a s�rga �s a z�ld sz�nek domin�lnak. A vir�gokat �lt. 5 ujjuk begy�vel festett�k. K�zben a d�sz�t�s elvesz�tette r�gi �rtelm�t mechanikuss�, t�lz�v� v�lt. A 40-es �vekre a korondi ker�mia n�pies, de nem n�pi.

POM�NA = a K�rp�tokon t�li falvak �s v�rosok rom�n lakoss�g�nak halott kultusza. Halottaknak �tel, ital  �ldozat, annyi t�l, b�za, k�sa �s mell� annyi kancs� bor ah�ny �l� rokon van a halottnak. �tel-ital elfogyaszt�sa ut�n �sszet�rik a pom�n� t�lakat �s kancs�kat.