A korondi fazekass�g t�rt�nete:

Korondon a fazekass�gnak �si hagyom�nyai vannak, sokan Eur�pa egyik legjelent�sebb fazekas k�zpontj�nak tartj�k. A fazekass�g a k�z�pkort�l n�tt ipar�gg�.
Az els� �r�sos adat a fazekass�gr�l 1613-b�l sz�rmazik, amikor az udvarhelyi fazekas c�h kont�rkod�ssal v�dolja a korondiakat. Az udvarhelyi mesterembereket rendelet v�det, �gy Korond szorult helyzetbe ker�lt. I. R�k�czi Gy�rgy 1643-ban, majd Apafi Mih�ly 1682-ben rendelettel oltalmazza a sz�kelyudvarhelyi fazekass�g term�keit, a korondi s Korond k�rny�ki falvak fazekasainak �n. „kont�rterm�kei” ellen. Az elad�si tilalmat azonban a korondiak folyamatosan megszegt�k. A v�r�s m�ztalan ed�nyek mellett a „cserepesek” k�lyhacsemp�ket is �ll�tottak el�. Korondon a legr�gebbi, �vsz�mmal ell�tott csempe 1667-bol sz�rmazik. A m�ztalan, olcs� cser�ped�nyekkel a korondiak Cs�k kiv�tel�vel, az eg�sz Sz�kelyf�ldet �s a sz�sz megy�ket is ell�tt�k.
1750-ben gr�f Gyulaffy L�szl�, Erd�ly udvari kancell�rja, korondi birtokos biztos�tja a korondi fazekasoknak, hogy �vente 4 v�s�rt tarthassanak Korondon, ahol szabadon �rus�thatj�k term�keiket.
1820-ban korondon m�r �tven fazekas dolgozott. A XIX. sz�zad v�g�n megjelennek az olcs� m�zas ed�nyek. 1893-ban Sz�kelyudvarhelyen ko-�s agyagipari szakiskola ny�lik, ahol t�bb korondi is tanul. A m�zased�ny gy�rt�s�nak technol�gi�ja viszonylag r�vid ido alatt eg�sz Korondon is elterjedt. A fazekasok sz�ma 1893-ban m�r 367-re emelkedett.
A korondiak a m�z n�lk�li ed�nyeknek is sokf�le v�ltozat�t k�sz�tett�k, melyek j�l bev�lt fozoed�nyek voltak az akkori cserepes t�zhelyeken. N�h�ny ezek k�z�l: puliszkaf�z� faz�k, k�posztafoz� faz�k, tejf�z� ed�ny, de k�sz�tettek sarval� kand�rokat, szilva�zes ed�nyeket, kal�k�k, lakodalmak, torok alkalm�ra v�k�s ed�nyeket.
A cserepes t�zhelyek csemp�it t�bb helyen is k�sz�tett�k a vid�ken: Atyha, Korispatak, Et�d, K�sm�d, Szolokma, Makfalva stb. Az erre vonatkoz� bizony�t�k az 1667-es �vsz�mot viseli mag�n. P�ll Lajos fest�-k�lt� pedig egy „Nemes Monos de Korond 1767” felirat� sz�p brok�tmint�s csemp�t tal�lt. Ugyancsak sz�p r�gi csemp�ket �riz J�zsa J�nos fazekas.
Korondon a fazekasok mindig nagy sz�mban �ltek. Sz�muk az �vek folyam�n �ltal�ban 100-400 k�z�tt v�ltozott. Ma 600 k�r�l van az ipari enged�llyel rendelkez� fazekasok sz�ma. A legt�bb mester a falu T�szegnek nevezett r�sz�n �lt �si id�kt�l fogva. A t�bbs�g�kben gazd�lkod� felszegiek „kurtaharisny�soknak” g�nyolt�k r�gebb �ket, mivel a korong hajt�s�t�l elkopott-kifoszlott a sz�kelyharisny�juk sz�r�nak az als� r�sze.
Az a t�ny, hogy 1613-ban egy udvarhelyi fazekas c�h kont�rkod�ssal v�dolta a korondiakat, bizony�tja, hogy a korondi fazekasok m�r akkor komoly vet�lyt�rsk�nt jelentkeztek. Id�vel az 1750-ben Gyulaffy L�szl� �ltal biztos�tott n�gy v�mmentes v�s�r lehetos�ge is kev�snek bizonyult, �gy nagyobb piacra volt sz�ks�g. A XIX. sz�zad k�zep�re m�r a korondi fazekasok term�kei Erd�ly szerte ismertt� v�ltak. Az �rus�t�si utakat „szekeress�gnek” nevezt�k. Leggyakrabban Marosv�s�rhely vid�k�t �s a Mezos�g falvait l�togatt�k meg. A biztosabb v�s�rok v�gett t�volabbi vid�kekig is elmer�szkedtek, eg�szen a Mezos�g perem�ig. Ezek az �rus�t�si utak, azonban nem voltak vesz�lytelenek. �tjaikra �ltal�ban egy katlan fazekat (600-1000 db) vittek. Az ed�nyek �ra k�tszer t�ltve kukoric�val volt abban az idoben. K�nos, neh�z munka volt mind az ed�ny k�sz�t�se, �get�se, mind pedig az �rt�kes�t�se. Ez�rt a falu szeg�nyebb r�teg�t �ppen a faz�kiparral foglalkoz�k alkott�k.
Az 1820-ban eg�sz Erd�ly szerte megejtett �rb�ri �ssze�r�s alkalm�val 50 fazekast jegyeztek fel Korondon.
A XIX. szd. K�zep�t�l a korondi fazekass�g sz�m�ra �j piacokat jelentettek a K�rp�tokon t�li falvak, v�rosok, melyek val�s�ggal felvir�goztatt�k ezt az ipar�gat. Ezt az �vel�st a Rom�nia �s Ausztria- Magyarorsz�g k�z�tt kibontakozott �t�ves „v�mh�bor�” szak�totta meg. Tov�bb� az is fokozta sz �rt�kes�t�si v�ls�got, hogy csappant a kereslet a k�zelebbi ter�leteken is a m�ztalan fazekak ir�nt. Ekkor k�vetkezett be az els� fazekas „emigr�l�s”. Tizenh�t mester v�ndorolt �t Korondr�l s m�s Udvarhely megyei telep�l�sekr�l az akkori Rom�nia ter�let�re a jobb meg�lhetos�g rem�ny�ben.
A Marosv�s�rhelyi Kereskedelmi �s Iparkamara fontos adatokat szolg�ltat jelent�seiben a sz�zadv�g korondi fazekass�g�val kapcsolatban. Ezekb�l nyomon k�vethet�, hogy mik�nt t�nt el lassan a korondi m�ztalan ker�mia �s foglalta el a hely�t a keresettebb m�zas ed�ny. Szinte �vr�l- �vre kimutathat�, hogy mik�nt �szt�n�zt�k az akkori kereskedelmi miniszt�rium k�pvisel�i, a m�zas ed�nyek k�sz�t�s�nek meghonos�t�s�t. Az �tt�r�st a visszaesett ed�ny�rak is s�rgett�k. M�g 1886 el�tt 100 db ed�ny �ra legal�bb 3 forint volt, addig a v�mh�bor�t k�vet�en mind�ssze 1,70 forintot kaptak �rte.

A Marosv�s�rhelyi Kereskedelmi �s Iparkamara igyekezete eredm�nyek�nt a kereskedelmi miniszter nyolc h�napos tanfolyamot szervezett a m�zas fazekass�g elterjeszt�se �rdek�ben, s�t �n. „v�ndortan�t�” is tev�kenykedett, aki h�zr�l h�zra j�rva tan�tgatta az embereket az �j technol�gi�ra. A lak�ss�g azonban idegenkedett a kezdem�nyez�st�l.
A ker�miav�ls�g ellen�re Korondon nem cs�kkent a mesterek sz�ma. Mialatt K�sm�d�n �s Szolokm�ban alig tev�kenykedett 7-8 fazekas- �s nemsok�ra ezek is felhagytak vele- addig Korondon az 1893-as jelent�s szerint m�g mindig 145-en uzt�k ezt az osi mesters�get. A korondi v�llalkoz� kedvueknek seg�ts�g�kre volt a sz�kelyudvarhelyi K�- �s agyagipari szakiskola l�trej�tte is.
Az 1900-as �vek elej�n Sz�kelyudvarhely v�rmegye eroteljes iparfejleszt�si akci�t ind�tv�nyozott. Textil, k�, �s agyagipari l�tes�tm�nyeket k�rtek a S�vid�k sz�m�ra.
Az Iparfejleszt� Bizotts�g a kereskedelmi miniszt�riumhoz c�mzett Memorandum�ban besz�molt a korondi lehetos�gekr�l: „Bizotts�gunk hiszi, hogy n�h�ny �v alatt, elsosorban Korondon olyan iparfejleszt�si akci�t kezdem�nyez, mely �ltal sz�zak �s ezrek fognak eur�pai verseny – agyagiparos m�k�sz�tm�nyeket elo�ll�tani.”(Udvarhelyi H�rad�, 1907)

A XIX sz�zad utols� �vtized�ben p�ratlan fejlod�snek indult a korondi f�rd� is, amelynek akkori tulajdonosa G�sp�r Gyula egy kis m�zased�nygy�rt� muhelyt l�tes�tett. Ebbe az �zembe hozta mesternek Korispatakr�l Katona J�nost �s egy n�met festot. Az �zembe t�bb korondi is dolgozott, �gy egyre t�bben kezdt�k elsaj�t�tani az �j gy�rt�si folyamatot. 1909-ben a Kereskedelmi �s Iparkamara jelenthette, hogy Korondon elterjedt a m�zased�ny k�sz�t�se. A m�zas ker�mia t�rh�d�t�sa a korondi fazekass�g addig nem tapasztalt fellend�l�s�t jelentette. 1913-ban m�r ennek alapj�n v�rosi rangot k�rtek a nagyk�zs�gnek.
Azt, hogy a modernebb gy�rtm�nyok ma m�r magasabb szinten �llnak, k�sz�nhet� Filep Dezsonek, akitol a fazekasok eltanult�k a m�v�szi kivitelt, �s igen sz�p eredm�nyeket �rtek el. Ok azok �s akik ma a legelokelobb szalonokba beillo v�z�kat gy�rtj�k. Ezek a v�z�k nemcsak a „k�z�ns�ges korondi faz�k” v�gnapjait jelentett�k, hanem a r�gi �rtelembe vett fazekass�g megsz�n�s�t is. Korondon a fejlod�s tov�bb folytat�dott. A k�t vil�gh�bor� k�zti peri�dus �jabb lend�letet adott a fazekass�gnak.
A rom�n n�prajzosok m�r a h�szas �vek v�gen „felfedezt�k” Korondot. Mac Constantinescu a fogarasf�ldi Dragus-i ker�mi�t a korondival hasonl�totta �ssze. Az akkori faluban 200 egy�ni fazekasm�helyt tal�lt.
A korondiak sikerrel vett�k fel a versenyt a ker�miaipar tok�s v�llalkoz�saival is. Foleg Munt�nia �s Moldva falvait kezdt�k el�rasztani v�ltozatos, tarka fest�s� cser�ped�nyeikkel, j�t�kokkal �s d�szt�rgyakkal.
A Tompa fiv�rek tordai ker�miagy�r�nak mint�j�ra 1929-ben megalakult el�bb a Bertalan �ron, majd a Katona S�ndor tulajdon�ban l�v� „faz�kgy�r”. 1936-ban alakult meg a Patria nevu �j gy�r, ahov� idegenb�l hozott fazekasokat neveztek ki muhelyvezetonek. Ez a v�llalkoz�s hamarosan megsz�nt. A Bertalan �ron ker�miagy�rba egyre t�bb szakiskol�t v�gzett fazekast hoztak, nemcsak Udvarhelyrol, hanem Tord�r�l is.

Korond a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a fazekas k�zpontok „s�rkov�csainak” befut� hely�v� v�lt. A ker�mia az egyik legkifizet�d�bb �zletnek bizonyult. Az 1930-as �vek v�g�n Bertalan �ron a tordai Pitvart�l a Tompa fiv�rekhez hasonl� modelleket kapott. Korondon is egyre jobban a elterjedtek a „n�pies”, „magyaros” mint�k. Ebbol nemcsak a Pitvarnak sz�ll�tottak, hanem N�metorsz�gba is. Az �zemek r�v�n a mag�n fazekasokn�l is elterjedtek a gipszform�k (modellek). A negyvenes �vekben Bertalan �s Katona �zeme mellett k�t kisebb muhely is m�k�d�tt. Az egyes muhelyekben mindent elk�vettek a muhelytitkok megorz�s��rt.
Idok�zben Korondra mukedvelo fest�n�t, Bo�r M�ri�t h�vt�k Kolozsv�rr�l, aki sz�p vir�gv�za d�sz�t�s�ket �s modelleket k�sz�tett, �s bevezette az antilopos v�z�k k�sz�t�s�t. A nagyv�radi Moln�r Judit, Bo�r M�ria ut�n 1945-ig tev�kenykedett Korondon.
T�falvi Zolt�n szerint ez a korszak piaca az „eklektikus ed�nyeket, giccses eml�kt�rgyakat, talpas v�z�kat, �s h�mz�sekbol �tvett festett vagy szaruzott d�sz�tm�nyeket ig�nyelte.” (T�falvi Zolt�n: A korondi fazekass�g)

A korondi fazekasokra a K�rp�tokon t�li ed�nygy�rt�k is felfigyeltek, nemcsak a v�s�rl�k �s a n�prajzosok.
A II. vil�gh�bor� �veiben a korondi fazekasok nyugat fel� is messze „elonyomultak”, eg�szen Ausztria hat�r�ig. A b�csi d�nt�s ut�n dr. Szepesi Mih�ly miniszteri tan�csos az �n. „�ri” �zl�st kiel�g�to fazekasokat sz�vetkezetbe szervezte, �s term�keiket az eg�sz orsz�g ter�let�n �rus�totta. T�bben dolgoztak is az anyaorsz�g k�l�nb�z� telep�l�sein, mint fazekasok, ezek hazat�rve meghonos�tott�k az ellesett szecesszi�s ut�nzat�, n�pies, magyaros st�lust.
A sokf�le hat�s �s a piacok megorz�s��rt tett erofesz�t�sek a tulajdonk�ppeni n�pi fazekass�g v�g�t is jelentett�k. T�falvi Zolt�n �gy �r err�l: „ Korondon a szigor� �rtelembe vett n�pmuv�szet is megszunt �s �talakult gicsekkel tark�tott n�pi iparm�v�szett�.”(T�falvi Zolt�n: A korondi fazekass�g)
A korondiak �vr�l �vre t�bb term�ket sz�ll�tottak a K�rp�tokon t�li ter�letekre. Kezdetben szekerekkel, k�sobb teheraut�kkal fuvarozt�k az �rut.

1949-1950 k�z�tt �llamos�tott�k Bertalan �s Katona S�ndor �zemeket, �s a mag�niparosok helyzete is nehezebb lett. A hatvanas �vektol a k�zk�zben lev� gy�rak term�ksk�l�ja kibov�lt. Elkezdod�tt a vir�gv�z�k, falit�ny�rok, �s m�s d�szt�rgyak sorozatgy�rt�sa. 1962-ben az �zemekben elkezdik gy�rtani a fekete ker�mi�t. Azuta mag�ntermelok is foglalkoznak vele.
A turistaforgalom fellend�l�se fokozta a keresletet is. A lelem�nyes korondi ember pedig igyekezett kiel�gg�teni minden sz�ks�gletet, sokszor �ppen az igazi �rt�kek f�l�ldoz�sa �r�n. �gy h�d�tott teret a giccses dukk�-d�sz�t�s is.

1974-ben �j, modern, korszeru ker�miagy�rat l�tes�tettek Korondon. Az 1972/73-as tan�vben a sz�kelyudvarhelyi szakiskola vezetos�ge tanul�kat toborzott ker�mia szakra, �s ezt az oszt�lyt kihelyezt�k Korondra a helyi elm�leti k�z�piskola �p�let�be. Az itt v�gzett di�kok a korondi ker�mia�zembe szakmunk�sk�nt �lltak munk�ba.
Az 1989-es fordulat v�ltoz�st hozott a korondi �zem �let�ben is. A gy�rat a Vestra n�ven r�szv�nyt�rsas�gg� alak�tott�k, a munk�sl�tsz�mot, �s a termel�st lecs�kkentett�k. Az infl�ci�nak, �s a vezet�i �rdektelens�gnek k�sz�nhetoen a megtermelt javaknak nehezen ker�lt felvev� piac, �s a kilencvenes �vek k�zep�re le is �llt a termel�s.
Szerencs�re a ker�mia�zem le�ll�sa nem jelentette a korondi fazekass�g hal�l�t. B�r �r�k�s p�rharc folyt az �zemi termel�s, �s a mag�ntermel�s k�z�tt, m�gis �szt�nz� hat�sa volt. Ami m�r k�t �vtizede �szt�nz� m�rc�t �ll�t� rendezv�ny a korondi fazekasok sz�m�ra az az �rcs�i ker�miav�s�r. Az �vrol �vre megrendezett ker�miav�s�r �ltal Korond n�pi mesters�ge, a fazekass�g, a k�zszeml�let t�rgy�v� v�lt. A r�sztvevo fazekasok hozz��ll�s�nak k�sz�nhetoen a rendezv�ny �vrol �vre jobban bet�lt�tte t�megnevelo szerep�t.

A ker�miaterm�kek h�re messze t�lnott az �vek folyam�n Eur�pa hat�r�n. A mag�ntermelok-most m�r csak r�luk besz�lhet�nk- az �t kontinens majdnem minden orsz�g�ba eljuttatj�k (k�l�n�sen 1989 ut�n) term�keiket, de az 1962-1989 k�z�tt vir�gz� �zemi termel�s is sok orsz�got megh�d�tott.

A fobb import�l�k: Alg�ria, Anglia, Ausztria, A.E.�., Ausztr�lia, Belgium, Bulg�ria, Ciprus, Csehszlov�kia, D�nia, Franciaorsz�g, Hollandia, Izland, Izrael, Jap�n, Jugoszl�via, Kan�ri-szigetek, Kanada, L�bia, Lengyelorsz�g, Magyarorsz�g, Mexik�, N�metorsz�g, Norv�gia, Olaszorsz�g, Panama, Spanyolorsz�g, Sv�jc, Sv�dorsz�g, Szovjet�ni�, �j-Z�land.

A korondi fazekass�g t�rt�nelm�t, m�ltj�t v�gigk�vetve, m�lt�n nevezhetj�k a telep�l�st, az erd�lyi fazekass�g, �s a n�pm�v�szet legnagyobb k�zpontj�nak. Ezt bizony�tja az a t�ny is, hogy sz�mtalan Maros, Hargita �s Kov�szna megyei sz�kely n�pi fazekas k�zpont k�z�l ma csak a korondi muk�dik. Term�szetesen ennek megfelel�en megn�vekedett a „korondi” ker�mia ir�nt �rdekl�d�k t�bora, �s emellett a fazekasoknak igazodniuk kellett a v�ltozatosabb ig�nyekhez is.
Korond nagy �rdeme, hogy az erd�lyi fazekas k�zpontok lass� hanyatl�s�val �s fokozatos megszun�s�vel is ki tudta el�g�teni a k�s�bbiekben jelentkez� fokoz�d� ig�nyeket, �s ezeket �letbe is tudta tartani.

forr�s: http://forraspanzio.extra.hu