A fenti rajzra egy kelt�kkal foglalkoz� (egy ausztriai kelta m�zeum �ltal kiadott) f�zetben bukkantam a Nemzeti M�zeum r�g�szeti k�nyvt�r�ban. Mivel a k�nyvt�rnak �ll�t�lag nem volt m�k�d� m�sol�g�pe (a rossz nyelvek szerint az csak kiv�lasztottaknak hajland� m�k�dni), k�nytelen voltam k�zzel lerajzolni (1. �bra). Az index.hu "50 000 �ves magyar �r�sbelis�g" f�rum�n azt�n helyreigaz�tottak, hogy ezid�t�jt Tiszal�k k�rny�k�n nem kelt�k, hanem szk�t�k �ltek, amiben t�k�letesen igazuk van.

 

Sz�munkra e b�gr�r�l az �r�sszer�nek l�tsz� �s - mint l�tni fogjuk - annak is bizonyul� rajzolat az �rdekes. Ann�l is ink�bb, mert k�zeli p�rhuzam�t ismerj�k egy paziriki szk�ta sz�nyeg r�l. A paziriki �s a tiszal�ki rajzolat �sszevet�se szeml�letesen mutatja meg, hogy a k�t technol�gia (a sz�v�s �s a felt�telezhet� agyagba karcol�s) mik�ppen befoly�solja az �r�sk�pet. Az agyagba karcol�s - �rthet�en - line�riss� tette a jeleket.

 

A saj�tos ligat�ra (jelmont�zs) k�zepe mindegyik leleten a J� jele (egy kacskaring�), a kerete pedig a sz�kely "m" (magas) megfelel�je, a "magasba vezet� �t" jele. A k�t jel egy�tt egy k�kori isten (J�ma) nev�t jel�li. Ez az istenn�v (vagy v�ltozata) t�bb nyelvben is kimutathat� Eur�zsi�ban �s Amerik�ban s ugyanezeken a ter�leteken tal�ljuk meg a jellegzetes "J�ma" ligat�ra egym�shoz hasonl� v�ltozatait is. A paziriki �s tiszal�ki v�ltozat azt bizony�tja, hogy ennek az istennek a tisztelete jellemz� volt a szk�t�kra.

 

A J�ma ligat�r�t keretez� jel azonban n�mik�ppen elt�r a paziriki �s a tiszal�ki esetben.

 

 

 

 

A paziriki sz�nyegen l�that� keret f�lre�rthetetlen�l egy l�pcs�s toronytemplom �br�zol�sa. A tiszal�ki b�gr�n azonban m�r k�t line�ris jel (h�romfog� f�s�k) helyettes�tik a piramis l�pcs�it, ezek fogj�k k�zre a kacskaring� alak� j� jelet (2. �bra).

Ebb�l a felcser�lhet�s�gb�l k�vetkezik, hogy a ferd�n elhelyezett "h�romfog� f�s�" az �gbe vezet� l�pcs� (a magasba vezet� �t) line�ris �br�zol�sa.

Ilyen jelform�k (h�romfog� l�pcs�k) a k�nai �r�sban is tal�lhat�k, ahol a jelent�s�k: kaptat�. Azaz a k�nai �r�sban is a magasba vezet� utat jel�lik.

Mivel a jel az indi�n p�rhuzamok alapj�n k�kori eredet�, ebb�l k�vetkez�en a szk�t�k �s a hunok el�deit�l ker�lhetett a k�nai �r�sba s nem ford�tva. Ugyanis Szib�ri�ban m�r a k�korban is l�teznie kellett ennek a jelnek (mert az indi�nok �sei Szib�ri�n kereszt�l jutottak Amerik�ba). K�n�ban ehhez k�pest csak k�s�bbi el�fordul�sait ismerj�k, ez�rt nincs okunk azt felt�telezni, hogy ott is a k�kor �ta haszn�lj�k.

 

 

 

 

 

 

A 3. �br�n l�that� kacskaring� alak� szk�ta jel k�zeli megfelel�je a csukcs sz�jelek k�z�tt szint�n a j� fogalm�t jelzi; a m�rtonhelyi fresk�n foly� (egykor: j�) jelent�s�; sz�gletesebb v�ltozata a sz�kely �r�sban a "j" hang jele (ez a bet�nk a j� sz�jel�b�l alakult ki az akrof�nia sor�n)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A h�romfog� f�s�k k�tf�le elhelyez�s�re az�rt ker�lt sor, mert egy l�pcs�s toronytemplom oldal�t is �br�zolni kellett. Azaz a szk�ta �r�sban (amelyet a sz�kely �r�s �s�nek tekinthet�nk) a jelform�k ir�nyults�ga m�g nem r�gz�lhetett egy�rtelm�en. Ebb�l az is vil�gos, hogy a sz�kely �r�s �r�nya nem lehetett "eredetileg" jobbr�l balra halad� - mint azt oly sokan �ll�tj�k.

A jelek J�ma nev�t r�gz�tik. Ez a jel �s a hozz� k�t�d� istenn�v gyakorlatilag v�ltozatlan form�ban v�szelte �t az �vt�zezredeket Eur�zsi�ban �s Amerik�ban is. Ez�rt azt kell felt�telezn�nk, hogy a szk�t�k ehhez a jelhez szint�n a J�ma hangalakot (vagy egy ahhoz hasonl� hangalakot) k�t�tt�k.

Ez az istenn�v k�t magyar sz�b�l �ll� �sszet�tel, a jelmont�zs k�t sz�kely jel �se (vagy rokona). Azaz a tiszal�ki szk�ta b�gr�n a k�kori magyar nyelv �s kult�ra nyom�t tal�ljuk.

 

 

�r�studom�ny linkgy�jtem�ny