A kiszombori tarsolyveretet el�bb a Nemzeti M�zeum n�hai f�igazgat�ja, Dienes Istv�n; legut�bb pedig Fodor Istv�n, a Nemzeti M�zeum jelenlegi f�igazgat�ja ismertette.

Fodor Istv�n le�r�sa szerint "A kiszombori temet�b�l sz�rmaz� bronzverett�red�k im�dkoz� testtart�s� emberalakot �br�zol ... jelent�s�t val�sz�n�leg megfejthetj�k: ez a transzban l�v� s�m�n szabadlelk�nek a burka, azaz maga a s�m�n."

Le�r�s�b�l annyi elfogadhat�, hogy az emberalak testtart�sa szokatlan, amely magyar�zatot k�v�n. A "transzban l�v�" t�ltos azonban t�bbf�le testtart�sban is lehet, p�ld�ul t�ncolhat is, meg alhat is. Mi �gy v�lj�k, hogy az emberalak az �ltala megjelen�tett "usten" jelforma alakj�t vette fel s ebb�l k�vetkezik a saj�tos testtart�sa. Ennek k�sz�nhet� az is, hogy az emberalak k�rvonalai nem felelnek meg az ember�br�zol�s megk�v�nta form�knak (pl. nincs nyaka �s k�zfeje), de pontosan k�vetik az "usten" ligat�ra k�rvonalait.

Ebb�l k�vetkez�en az �br�zol�s �rtelm�t a bronzveretbe �p�tett �s az emberalakkal is megform�lt jelek (p�ld�ul az "usten") �rtelm�n kereszt�l tiszt�zhatjuk. Ezek az �svall�si jelk�pek a sz�kely rov�s�r�s jeleivel azonosak, vagy rokonok - ez�rt van lehet�s�g�nk az elolvas�sukra, vagy az �rtelmez�s�kre. Ezt az �rtelmez�st az akad�mikus "tudom�ny" k�pvisel�it�l nem v�rhatjuk, mert sz�mukra a sz�kely rov�s�r�s eredet�vel val� foglalkoz�s a jelelegi kult�rpolitikai helyzetben tilos l�v�n, azokhoz nem �rtenek, az �r�sjeleket fel sem ismerik.

 

Az �vveret k�zepe egy n�gysz�g, a teljes veret alakja pedig k�r. A n�gyzet az �svall�si jelkincsben (p�ld�ul a k�nai elk�pzel�sekben) a F�ld jele, a k�r pedig az �g� - ebb�l k�vetkez�en az �vveret vil�gmodell. Az �svall�si elk�pzel�sek szerint a F�ldet �s az eget az �gig�r� fa k�ti �ssze. Az �vvereten a n�gysz�get �s a k�rt az ember�br�zol�sok k�tik �ssze, ez�rt joggal gondoljuk, hogy ezek az �gig�r� f�val azonos�tott Istent jelk�pezik.

A nyolc ember�br�zol�s nyolc�g� csillagot alkot. K�z�l�k n�gy �ll a n�gyzet sarkain. Ez a sumer dingir "isten, csillag" jelre eml�keztet, amely kezdetben nyolc�g�, k�s�bb n�gy�g� volt. Az effajta - nyolc�g�, vagy n�gy�g� csillaghoz hasonl� - �br�zol�sok a vil�gmodellekben a vil�g isteni k�z�ppontj�t jel�lik. Nem gondoljuk, hogy a kiszombori �vveret csillaga sumer eredet� lenne, mert ez a jel a sumerekn�l r�gebbi lehet. Azonban a sumer jel seg�t a jelk�p �rtelmez�s�ben.

A sarkokon �ll� emberalakok kiemelt jelent�s�g�ek lehetnek (egyes vall�sokban a vil�g sarkainak k�l�n istene volt), amit a sarkok ny�jt�sa �rz�keltet. Ezek a megny�jtott sarkok a sz�kely �r�s "s" (sarok) jel�nek megfelel�i. Sarok szavunk a "sz�r �g" (�g kir�ly) �sszet�telb�l keletkezett. �g kir�lyt az �sz�vets�g is eml�ti (B�s�n uralkod�ja volt a s�mi n�pek honfoglal�sa el�tt). A sarok sz� megfelel�je szerepel a szk�t�k �sapj�nak, Herakl�sznek a nev�ben, akit a k�rok Magor n�ven tiszteltek.

Az oldalfelez�k�n �ll� emberalakok terpeszben �llnak. Tal�n a lyukas t�rzs� f�ra k�v�nnak utalni, azaz itt a "ly" (lyuk) rov�sjel (a "lyuk" szimb�lum) egyfajta v�ltozat�val szembes�lhet�nk (a Tej�t t�rzs�n l�v� lyukban sz�letik kar�csonykor a napisten).

Az emberalakok mell�n tal�n a sz�kely �r�s X alak� "b" (B�l) jele l�that� (ezt ellen�r�zni kell). Ha val�ban ez a helyzet, akkor ez B�l isten jelk�pe.

Azaz a veret �s az emberalakok teljes eg�sz�kben jeleket jelen�tenek meg �s jelent�s�k a sz�kely rov�s�r�s jelei seg�ts�g�vel �rtelmezhet�, vagy el is olvashat�. Az emberalakok olvasata "B�l sarokisten", "B�l Isten", vagy "sarokisten". Az olvasatb�l az "Usten", azaz Isten sz� �rtelme �s hangalakja a legink�bb bizonyos. Ez az els� elolvashat� honfoglal�skori �r�seml�k�nk, amely bizony�tja a honfoglal�k magyar (�s c�folja az egyesek �ltal feltett t�r�k) nyelv�t.

Ugyanezt a "sarokisten" olvasatot adja a tusn�di sziklarajz hasonl� jele is.

Rov�sjel antropomorf �br�zol�s�ra van m�s p�lda is, l�sd " Az us rov�sjel szobra " c. cikk�nket!