A kiszombori tarsolyveretet előbb a Nemzeti Múzeum néhai főigazgatója, Dienes István; legutóbb pedig Fodor István, a Nemzeti Múzeum jelenlegi főigazgatója ismertette.

Fodor István leírása szerint "A kiszombori temetőből származó bronzverettöredék imádkozó testtartású emberalakot ábrázol ... jelentését valószínűleg megfejthetjük: ez a transzban lévő sámán szabadlelkének a burka, azaz maga a sámán."

Leírásából annyi elfogadható, hogy az emberalak testtartása szokatlan, amely magyarázatot kíván. A "transzban lévő" táltos azonban többféle testtartásban is lehet, például táncolhat is, meg alhat is. Mi úgy véljük, hogy az emberalak az általa megjelenített "usten" jelforma alakját vette fel s ebből következik a sajátos testtartása. Ennek köszönhető az is, hogy az emberalak körvonalai nem felelnek meg az emberábrázolás megkívánta formáknak (pl. nincs nyaka és kézfeje), de pontosan követik az "usten" ligatúra körvonalait.

Ebből következően az ábrázolás értelmét a bronzveretbe épített és az emberalakkal is megformált jelek (például az "usten") értelmén keresztül tisztázhatjuk. Ezek az ősvallási jelképek a székely rovásírás jeleivel azonosak, vagy rokonok - ezért van lehetőségünk az elolvasásukra, vagy az értelmezésükre. Ezt az értelmezést az akadémikus "tudomány" képviselőitől nem várhatjuk, mert számukra a székely rovásírás eredetével való foglalkozás a jelelegi kultúrpolitikai helyzetben tilos lévén, azokhoz nem értenek, az írásjeleket fel sem ismerik.

 

Az övveret közepe egy négyszög, a teljes veret alakja pedig kör. A négyzet az ősvallási jelkincsben (például a kínai elképzelésekben) a Föld jele, a kör pedig az égé - ebből következően az övveret világmodell. Az ősvallási elképzelések szerint a Földet és az eget az égigérő fa köti össze. Az övvereten a négyszöget és a kört az emberábrázolások kötik össze, ezért joggal gondoljuk, hogy ezek az égigérő fával azonosított Istent jelképezik.

A nyolc emberábrázolás nyolcágú csillagot alkot. Közülük négy áll a négyzet sarkain. Ez a sumer dingir "isten, csillag" jelre emlékeztet, amely kezdetben nyolcágú, később négyágú volt. Az effajta - nyolcágú, vagy négyágú csillaghoz hasonló - ábrázolások a világmodellekben a világ isteni középpontját jelölik. Nem gondoljuk, hogy a kiszombori övveret csillaga sumer eredetű lenne, mert ez a jel a sumereknél régebbi lehet. Azonban a sumer jel segít a jelkép értelmezésében.

A sarkokon álló emberalakok kiemelt jelentőségűek lehetnek (egyes vallásokban a világ sarkainak külön istene volt), amit a sarkok nyújtása érzékeltet. Ezek a megnyújtott sarkok a székely írás "s" (sarok) jelének megfelelői. Sarok szavunk a "szár Óg" (Óg király) összetételből keletkezett. Óg királyt az Ószövetség is említi (Básán uralkodója volt a sémi népek honfoglalása előtt). A sarok szó megfelelője szerepel a szkíták ősapjának, Heraklésznek a nevében, akit a károk Magor néven tiszteltek.

Az oldalfelezőkön álló emberalakok terpeszben állnak. Talán a lyukas törzsű fára kívánnak utalni, azaz itt a "ly" (lyuk) rovásjel (a "lyuk" szimbólum) egyfajta változatával szembesülhetünk (a Tejút törzsén lévő lyukban születik karácsonykor a napisten).

Az emberalakok mellén talán a székely írás X alakú "b" (Bél) jele látható (ezt ellenőrízni kell). Ha valóban ez a helyzet, akkor ez Bél isten jelképe.

Azaz a veret és az emberalakok teljes egészükben jeleket jelenítenek meg és jelentésük a székely rovásírás jelei segítségével értelmezhető, vagy el is olvasható. Az emberalakok olvasata "Bél sarokisten", "Bél Isten", vagy "sarokisten". Az olvasatból az "Usten", azaz Isten szó értelme és hangalakja a leginkább bizonyos. Ez az első elolvasható honfoglaláskori írásemlékünk, amely bizonyítja a honfoglalók magyar (és cáfolja az egyesek által feltett török) nyelvét.

Ugyanezt a "sarokisten" olvasatot adja a tusnádi sziklarajz hasonló jele is.

Rovásjel antropomorf ábrázolására van más példa is, lásd " Az us rovásjel szobra " c. cikkünket!